Somogyi Hírlap, 2008. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-29 / 228. szám

7 2008. SZEPTEMBER 29., HÉTFŐ FÓKUSZ Balról harsány vezérsza­vak, jobbról lövések hang­jai, a központi épület előtt pedig egy csapat rohan - talpig menetfelszerelés­ben. Úgy tűnik, jó helyen járunk, ez a honvédség szentendrei kiképzőbázisa. Takács Zoltán Éppen a háromtusa napján csöppentünk bele a Magyar Honvédség kiképzőbázisának egy szürke hétköznapjába, az­zal a nem titkolt szándékkal, hogy feltérképezzük az alapki­képzés 14 hetes gyötrelmeinek helyszínét. A reggeli eső nem sok jót ígér, de a viadalra jelent­kezők már bemelegítés gyanánt műkézigránátokat dobálnak a futballpálya kijelölt szektorai­ban, hogy aztán majd átadják magukat a málhazsákos-fegyve- res, három kilométeres futás él­vezetének, és mintegy levezetés­ként lövészettel zárják a napot. De mindez még odébb van, mi pedig jó katonához méltatlanul a parancsnoki szobában húzzuk meg magunkat. Miközben szemügyre vesszük Isaszegi lános tábornok különleges házi­múzeumát - a gazdag katonai pályafutás alatt elképesztő gyűj­teményre tett szert Bush elnöki ajándékától a nepáli szablyán át egy díszes mongol kulacsig -, megtudjuk: a honvédség kato­nai vezetése 2007-ben döntött úgy, hogy egységes irányítás alá vonja a bázison a szerződéses legénységi állomány, valamint a tiszt- és tiszthelyettes-hallgatók kiképzését. így csak megtippel­ni lehet, hogy az udvaron szem­bemenetelő szakaszok tagjai kö­zül melyik milyen céllal vállal­ja a katonaiét kezdeti megpró­báltatásait. Szabó Szilárd százados most egy negyvenfős gárdáért felel. Elárulta: kilenc éve igyekszik a bevonult civilekből katonákat fa­„Közelharc” a szentendrei kiképzőbázison. Az alapkiképzés három hónapja alatt nagy hangsúlyt fektetnek a megfelelő fizikai állapot elérésére is. rágni. „A kiképzés anyagának alapjai nem változnak, de igyek­szünk ebben is megfelelni a kor kihívásainak" - mondja, miköz­ben szemügyre veszi a követke­ző hetek időbeosztását. Ebből ki­derül, hogy az alaki és a honvé­delmi kiképzés, a lövészet, a har­cászat és a műszaki kiképzés mellett fontos terület az egész­ségügyi és mentális képzés, de a logisztikai ismeretek bővítése is. Meg persze a testnevelés, amely­ből mindjárt egy kis is ízelítőt is elcsípünk az udvaron. A ba­kancsban futás nehézségeivel nemrégiben ismerkedett meg Tintérné Kozma Szilvia is, aki alig néhány napja vonult be a hadseregbe. Bár a veszprémi hölgy férje hivatásos katona, mégis váltig állítja: közgazdász­ként nem talált igazán neki való munkát, így egy percig sem gon­dolkodott azon, hogy belépjen-e a seregbe. Sőt még a hajnali öt­órai kelés és az utána következő lélekmelengető reggeli torna sem tántorította el a katonai kar­rier lehetőségétől. „A bakancs ugyan feltörte a lábamat és a fizikai megpróbáltatások sem mindig fájdalommentesek, de vas László: „Nem hittem volna, hogy még a korai kelést és a rendszeres reggeli tornát is meg lehet szokni, az pedig mindenképpen a hasz­nomra válik, hogy na­gyobb fegyelemre szoktat ez a légkör. a kikép­zés heteiben élet­re szóló barátságok is születhetnek.” már most észrevettem, hogy ha­tározottabb vagyok, lényegre- törőbben fejezem ki magam, és nem utolsósorban gyorsabban kelek, fürdőm, eszem. Ha a fér­jem mindezt megtapasztalja, már érdemes volt miért szenved­ni itt” - teszi hozzá. így van ez­TINTÉRNÉ KOZMA SZILVIA: „A nők gyorsabban alkalmazkodnak a szigorú napirendhez, de a fizikai lemaradás pótlása na­gyobb nehéz­séget okoz nekik, minta férfiaknak. Szerin­tem a lányok közül az adja fel, aki mindent a szívére vesz.” zel a szentesi Vas László is, aki kifejezetten a külföldi missziós lehetőségért kezdett a kemény katonaéletbe, „Biztonsági őrként dolgoztam, és nem sok reményt láttam arra, hogy világot lássak. Itt viszont a tisztiképzés magá­ban hordozza a tanulás és az elő­relépés lehetőségét, és ez együtt jár a világ kinyílásával is” - mondja, majd hozzáteszi: a nagy álmok elérése előtt azért még kő­keményen meg kell küzdenie az alaki kiképzés nehézségeivel. Ez persze nem lep meg ben­nünket, amikor az akadálypálya egyes elemeinek heroikus le­küzdése után a hátsó betonos kiképzőpályán nézzük az ezer­szer ismétlődő jelentéseket, amelyek a díszlépések miként­jének hangos kielemzésével végződnek. A tatai Gáspár Sán­dornak már nem okoz nehézsé­get mindez, hiszen utolsó vizs­Szentendre, ; a katonaváros : 1930-ban készült el a Görgey \ Artúrról elnevezett laktanya : Szentendrén, amelyben szol- : gólt a Magyar Királyi Honvéd : Vasútépítő Ezred is. • 1957-ben itt alapították meg : a néphadsereg első központi : tiszthelyettes-iskoláját, majd • 1996-ig a parancsnoki sza­'■ kos tisztképzés fellegvára volt : Kossuth Lajos Katonai Főis­• kólaként. • 1996 júliusától a Szentend­'■ rei Katonai Szakképző Iskola : és Kollégium is itt működött : mint parancsnoki tiszthe- \ lyettesképző intézet. : 2001 augusztusában létre- : jött a központi tiszthelyettes : szakképző iskola, amely ma • a Kinizsi Pál nevet viseli. : 2007. július elsején megala- : kult a Magyar Honvédség : Központi Kiképző Bázisa, ■ amelynek telephelyei közé : tartozik a csobánkai gyakor- : ló tér és az izbégi lőtér is. gáit is kiváló eredménnyel tette le, hogy mindennek eredménye­ként megkezdhesse szolgálatát tűzmegfigyelőként a tatai akna­vetőknél. Mint mondja, annyira megszokta már a napi fizikai megterhelést, hogy szabályosan hiányzik, ha kimarad egy nap „edzés”. „Már sokan mondták, hogy megizmosodtam az elmúlt három hónapban, de azért nem célom, hogy G. I. Joe legyek” - teszi hozzá. Erről persze eszünkbe jut Isaszegi parancsok reggeli gon­dolata, miszerint a hadseregben nem is magányos hősökre van szükség. Sokkal inkább olyan katonákra, akik a nemzetközi színvonalú kiképzés után min­dig a csapatérdeket szem előtt tartva képesek végrehajtani az ésszerű parancsokat úgy, hogy közben nem ijednek meg a saját árnyékuktól. Hogyan éli meg az alapkiképzés nehézségeit? kiképzés Szentendrén kapja meg a szerződéses állomány, a leendő tisztek és a tiszthelyettes-hallgatók is a 14 hetes alapkiképzést. A magyar bázis nemzetközi viszonylatban is állja az összehasonlítást. NÁTFARAGNAK Isaszegi János, a szentendrei kiképzőbázis parancsnoka szerint ma már csak a missziós tapasztalatokat is felhasználva lehet eredményes az alapkiképzés- Milyen színvonalú a szent­endrei bázis?- Meglehetősen jó, és ezt nem csak mi mondjuk - kezdi dr. Isa- szegi János vezérőrnagy, a köz­ponti kiképzőbázis parancsno­ka. - Nemrég volt például itt az ohiói nemzeti gárda főparancs­noka, és nagyon elégedett volt a látottakkal. Tény, hogy ma a Ma­gyar Honvédségen belül ez az egyetlen hely, ahol alapkiképzés és tiszthelyettes-képzés zajlik. A központosításnak köszönhetően a létező legjobb feltételeket tud­juk biztosítani a kiképzésekhez és a továbbképzésekhez is.- Tehát ez a legnagyobb erős­ség?- Ez és az az infrastrukturális háttér, amely az elmúlt évtize­dekben itt megvalósult. Meg­épültek az uszodák, a lőtér, a bel­ső lőtér, kialakítottunk egy na­gyon jó minőségű sportterületet a sportcsarnokkal, épült futball- pálya, futópálya, akadálypálya, műfüves pálya. Persze Szentend­rén kívül büszkék vagyunk a 2005-ben felújított izbégi lőtér­re és a csobánkai komplex har­cászati gyakorló bázisra is a ma­ga műszaki robbanókerti gép- és harcijármű-vezetői pályáival, a túlélési gyakorlásokat elősegítő terepviszonyaival.- Mi az, ami mégis hiányzik?- Az elmúlt húsz évben elma­radt ennek a bázisnak a fejlesz­tése információtechnológia vo­natkozásában. Szükséges lenne egy belső hálózattal egybekötött számítástechnikai rendszerre, amely az információcserét gyor­sítaná. A másik fő hiányossá­gunk pedig talán az, hogy ki- képzőtiszt-helyettesekből sok­kal több kellene.- Évente hány katona kikép­zése folyik itt?- Minden második hónapban mintegy 100-150 fő vonul be, az­az 600 és 1000 fő között lehet az éves kiképzési létszám. De ez persze nem egyezik meg azzal a létszámmal, hogy a Magyar Hon­védséghez hányán mennek szer­ződéses katonaként Az a szám ennek körülbelül a duplája, mert nagyon sokan, akik a civilek kö­zül katonának állnak, már vol­Isaszegi János örül a külföldi delegációk kedvező visszajelzéseinek Névjegy ISKOLA! VÉGZETTSÉG: radar­mérnök (Kijev), gépipari gaz­dasági mérnök (Miskolc), közgazdász (Budapest), euromémök (Budapest), ka­tonai felsővezető (Róma). nyelvismeret: orosz, angol, ukrán, német, olasz. elismerések: Mérnökök a Békéért Díj (1999), Magyar Köztársaság. Érdemrend tisztikeresztje a békemissziós tevékenységért (2005), Ma­gyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje az árvízi véde­kezés irányításáért (2005). tak sorkatonák.,Nekik mentessé­get ad a Honvédelmi Miniszté­rium az alapkiképzés alól.- Miben változott a katonák kiképzése az elmúlt évek alatt?- Sok téren változatlan, de más területeken alkalmazkodott a jelenkor kihívásaihoz. Mind­annyian tudjuk, hogy a három hónapos alapkiképzés valóban csak az alapokat adja. Viszont arra azért figyelünk, hogy a ki­képzési programba belevegyük például azt a rengeteg javaslatot, amit a misszióból visszajöttek- től kapunk.- Most milyen állapotban van az állomány?- Itt éppen a mai napon is van teljesítményfelmérés, és jó ered­mények születtek. De nálunk az alapkiképzés időszakában napi értékelés van, így a katona pon­tosan tudja, hogy miből van le­maradása, amit segítenek neki egyéni tervvel pótolni. így itt tényleg csak az a feladata, hogy három hónap befejeztével a lehe­tő legjobb állapotban menjen a majdani csapatához. Ám az össz­kép vegyes, ezt őszintén beval­lom. Néha előfordul, hogy az ön­kéntes jelentkezőnek nincs ön­kritikája. De ez hamar kiderül, általában amikor a második na­pon meglátja a sportpályát és az akadálypályát. De higgye el, mindenkit szeretnénk megtarta­ni, mert a honvédségnek szüksé­ge van elkötelezett és jól felkészí­tett katonákra. AHOL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom