Somogyi Hírlap, 2008. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-29 / 228. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2008. SZEPTEMBER 29., HÉTFŐ MI A VÉLEMÉNYE A legégetőbb probléma? mészáros József toponá- ri agrármérnök: - Króni­kus tőkehiányra vezethető vissza a gondok zöme. Baj­ban vannak az állattenyész­tők; sokan panaszkodnak a gyötrő napi gondokra. A sertés- és szarvasmarha­tartók mellett a baromfite­nyésztők is rázós hónapo­kat éltek át. Tőkeinjekció­ra van szüksége a gazdasá­goknak; ha ezt nem kapják meg, újabb bukások követ­kezhetnek be. KISS JÁNOS kaposvári lóte­nyésztő: - Csak az a mező- gazdasági vállalkozás búja az iramot, amelyik minősé­gi terméket dob a piacra vagy nívós szolgáltatással jelenik meg. A jól bejáratott piaci kapcsolatok is nélkü­lözhetetlenek, bár ez sem jelent százszázalékos garan­ciát Jó volna, ha a gazdasá­gi vezetők másként állná­nak az ágazathoz, s a mai­nál lényegesen nagyobb for­rást biztosítanának. torma Sándor kaposvári iskolaigazgató: - Jól sikerült a vásár, szemlátomást ren­geteg érdeklődő jött el. A környező településekről is sokan,érkeztek, kirobbanó sikert aratott a lovas prog­ram. A rendezvényen szá­mos baráttal, ismerőssel beszélgettem el. Majdnem mindenki a nehezen követ­hető piaci igényekre és a ki­számíthatatlan keresletre panaszkodott. Gráf megvívta csatáit miniszter Hazánkban biztonságos az élelmiszer-ellátási rendszer Hitel és felvásárlás; talán ez hatástalanítja a kukori­cabombát. Az agrárminisz­ter lapunknak azt mondta: minden lehetséges eszköz­zel enyhíteni akarják a pi­aci feszültséget. Harsányi Miklós- Mellbevágó összeget kínál­nak a kukoricáért, a termelő­ket felbőszíti az árzuhanás. Hogyan enyhíti a feszültséget a tárca?- A piaci árakat nem tudjuk meghatározni - válaszolta a So­mogyi Hírlap kérdésére Gráf Jó­zsef agrárminiszter. - Ez euró­pai uniós keretek között nem le­hetséges. Abban tudunk segíte­ni, hogy a közraktárhoz hason­ló hitelkonstrukciót indítunk el.- Sajtóhírek szerint a kor­mány a piaci folyamatok fel- gyorsítására a 15-16 milliárd forint keretösszegű, üzleti ala­pon felvehető hitellehetőséget kíván megteremteni.- Ez gyakorlatilag már meg­van. A megállapodást jó pár bank és számos takarékszövet­kezet alá is írta. Gráf József: a külföldiek földvásárlási moratóriuma 2011-ig szól. Ezt három évvel akarjuk meghosszabbítani- Mire lesz elég a pénz?- Attól függ, hogy a termelők mire kívánják felhasználni. Aki g az őszi munkát akarja finanszí- f rozni, arra elég lehet. így a je- | lentkező az első fordulóban el J tudja halasztani a terményei- s adást. Vagyis épp abban az idő­szakban, amikor a legalacso­nyabb az ár. De azt is tudjuk: a gazdák jelentős része eladóso­dott, és nemigen tud hitelhez jutni, hiszen nincs igazán fede­zete. Ezért emellett még elindít­juk az etanol-programunkat is. A már működő mellé két új etanolüzem lép be, s a harma­dik az egykori kábái cukorgyár területén működik majd. A cé­gek előre láthatóan rövid időn belül vásárolnak kukoricát.- Szakemberek sűrűn hangoz­tatják: Somogybán stratégia­termék a több mint 106 ezer hektáron termesztett kukorica. Mit tanácsol a nyomasztó hely­zetben lévő gazdálkodóknak?- A termelők sok esetben nem hosszú távra gondolnak. Tipikus példának tartom a cu­korgyárak esetét. Kaposváron ugyan megmaradt az üzem, de a többi végleg bezárt. Jó pár esetben a termelők nem voltak hajlandóak az akkor fel­kínált áron megtermelni a cukorrépát. A gazdálkodók a magas áron felvásárolt búzá­val és kukoricával példálóztak, s aztán a végén nem jött össze a megállapodás. A történet vé­ge pedig közismert... Úgy gon­dolom, hogy előrelátó tervezés­sel rengeteg nehézség meg­előzhető. Visszatérve a kérdés­re: szerintem ebben a szerke­zetben kukoricát és búzát min­dig kell termelni. Van, amikor jól járunk, máskor kicsit rosz- szabbul. Tény; ez gyengébb év­járat, de túl kell élni mindany- nyiunknak.- Tej-, meggy-, dinnye- és leg­utóbb az almacsata - fordula­tokban gazdag volt a nyár. Mi­lyen őszre vár?- Azért vagyok optimista, mert amit felsorolt, mindegyik­kel kezdtünk valamit. S úgy ér­zem, hogy megoldottuk a prob­lémákat. A legutolsó, az alma­csata volt talán a legkeményebb, ám ezen is túl vagyunk. Alapve­tően két nagy baj van: ha vala­miből sokat termelünk, vagy ha keveset. Bő termés esetén a re­méltnél alacsonyabb az ár.- Betakarítás és vetés: nem­csak emiatt került újra a fi­gyelem középpontjába a szán­tó. Mikor vehetnek termőföl­det a külföldiek?- 2011-ig szói a moratórium. A magyar kormány a felülvizs­gálat kapcsán jelezte, hogy ezt újabb három évre, vagyis 2014- ig szeretné meghosszabbítani.- Szinte sorozatban pattannak ki az élelmiszerbotrányok. Ka­posvári sajtótájékoztatóján megemlítette: aki nem szereti a kalandokat, az vegyen ma­gyar élelmiszert.- így van; az egyik legbizton­ságosabb élemiszer-ellátási rend­szer Magyarországon működik. Itt a szántóföldtől az asztalig el­lenőrizni tudjuk a termékeket A külföldről beszállított élelmi­szerek esetében már csak a lo­gisztikai raktárban vagy a bolt­ban tudjuk ezt megtenni; a ter­melési folyamatot az adott ország állat-egészségügye vizsgálja. Barcs díszfát ültettek a gálosfai Termál Idősek Ott­honának lakói a barcsi szo­ciális központból érkezett szépkorúakkal közösen. A vendégek Csalogány dal­köre nemcsak ünnepi mű­sort hozott, hanem meghí­vót is a Ki mit tud vetélke­dőre. A barcsiak negyven­négy tagú csoportja a ki­rándulás során az ibafai Pipamúzeumot és a sziget­vári várat is felkereste, (ga) Barcs százharminc esz­tendős lett a barcsi Fű­részgyár. A jubileumhoz kapcsolódva hívták össze az egykori dolgozókat, szimpatizánsokat a gyár területére egy koszorúzás­ra. A megemlékezést a „Fúj a gyár” című kiállítás zárta a Dráva Múzeum­ban, ahol az érdeklődők megismerhették az üzem történetét írásos és fényké­pes dokumentumok segít­ségével, valamint láthattak olyan gépeket, gépsoro­kat is, amelyeket száz éve használtak a gyárban, (jg) Bábonpegyer tíz tanuló­val csökkent a diáklét­szám a 2008/2009-es tan­évben a tabi általános is­kola bábonymegyeri tagin­tézményében. Az iskola al­só és felső tagozatának hat osztályába jelenleg 75 gye­rek jár, akiket tíz pedagó­gus oktat, (kJ) Fonó A NÉHAI KALMÁR TANÍ­TÓ házaspár diákjai szom­baton ünnepségen vettek részt. Emlékező szentmi­sét tartottak a fonói temp­lomban, ezt követően osz­tálytalálkozón elevenítet­ték fel a diákéveket. Kal­már Sándor tíz éve halt meg, Kalmár Sándorné 1999-ben hunyt el. (hm) HeteS MEGKEZDŐDÖTT a Somssich iskola felújítása - közölte Ádám László pol­gármester. Korszerű nyí­lászárókat építenek be, az első, ütemben lefolytatott fejlesztés közel hétmillió forintba kerül, (hm) Kaposfüred frontálisan ütközött össze két gépko­csi szombaton a körforga­lomnál. Egy személy sú­lyos, kettő könnyebb sérü­lést szenvedett, (hm) Önkormányzati tökkóstoló a csurgói fesztiválon őszi fesztivál A térség az értékeit, a harmincöt kiállító pedig portékáját kínálta a hét végén Kinőtte a térséget a csurgói őszi mezőgazdasági fesztivál. Tizen­egy éve szervezte meg először az önkormányzat és a hegyigazdák. Szászfalvi László polgármes­ter szerint az összetartozás és identitástudat erősítését is szol­gálja a fesztivál.- Amikor válságban van az or­szág, nehéz helyzetben a telepü­lések, s az felénk az üzenet, hogy nincs szükség az aprófal­vakra, külön gratuláció illeti, aki a települések megmentésén mun­kálkodik - mondta Gelencsér Atti­la, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke. Harmincöt kiállító mutatko­zott be a sportcsarnokban. Töb­bek között a megyei agrárkama­ra, az iharosi lovagok vagy a fa­luját népszerűsítő nemesdédi stand, fényes almáival, lekváros­köcsögeivel. Halászi Attiláné polgármester büszkén újságol­ta: négy pótkocsi tököt termelt az önkormányzatuk, és a mál­na-, eperlekvár is saját Kulturális programok, szüre­ti étkek főzőversenye is zajlott, s Leader-fórumot is szerveztek. Füstös János, a Vidékünk a Jö­vőnk Szövetség elnöke azt mondta: több a pénz, mint az t érdeklődés. Az első Leader-program száz- g millió forintos keretösszeget biz- | tosított a kistérségnek. Ezúttal I 42 település társult az 1,3-1,4 Versenyt főztek a közönség milliárd forintos forrás megszer- kegyeiért a csurgóiak Látványosságban sem volt hiány az idei őszi fesztiválon zésére. Az első programban ke­vés vállalkozó pályázott a vi­szonylag magasabb önrész mi­att - a civüek, önkormányzatok és egyházak részvétele nyolcvan­százalékos volt -, s egyeüen munkahelyteremtő pályázat sem érkezett. Most azonban muszáj ezen javítani, ugyanis a pénz 45 százalékát turisztikai és kisvál­lalkozások fejlesztésére kell fordítani. Ha nem így történik, arányosan csökken az összes támogatás. Az őszi fesztiválhoz idén egy hatvanmillió forintos beruházás átadása is kapcsolódott. A kö­zösségi ház emeletén informá­ciós és turisztikai' központot avattak. ■ Varga Andrea 40 EVE IRTUK Lengyelországban a kato­nai műszaki akadémia és a varsói politechnikai inté­zet munkatársai maguk szerkesztette lézerberende­zéssel jelzéseket váltottak a varsói televízióval. Az or­szágban először bonyolítot­tak le telefonbeszélgetést vörös lézerfény segítségé­vel, egymástól nem keve­sebb, mint nyolc kilométer­re fekvő részlegek között. ezek után merje valaki mondani, hogy elmaradott volt a szocialista ipar a nyugatihoz képest! Ami­kor a lengyelek már négy évtizeddel ezelőtt bőszen mobilozgattak. Mit csinált akkoriban például a No­kia?

Next

/
Oldalképek
Tartalom