Somogyi Hírlap, 2008. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
2008-09-23 / 223. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2008. SZEPTEMBER 23., KEDD Négy németet egy vatikániért szenvedély Párban készültek, mégis egyedülállóak a barcsi szerelő rendszámai Különleges tapétát választott a barcsi Veszner Ádám a garázsa burkolásához; 800 rendszám takarja a falakat és a bejáratot MI ÉRDEKLI? A faluház tetőszerkezete kajdi tibor somi polgár- mester: - Elsősorban az érdekel mostanában, hogy a pályázaton elnyert 840 ezer forintból mikor kezdhetjük meg a faluház tetőszerkezetének felújítását. Szeretnénk, ha a munkát elnyert vállalkozó minél előbb hozzálátna, hogy még a tél beállta előtt elkészüljön. Másrészt élénken foglalkoztat az is, hogy a költségvetésből az év hátralevő hónapjaiban hogyan jövünk ki. Azon igyekszünk, hogy önkormányzatunk ne legyen forráshiányos, egyensúlyban maradjon a költség- vetés. Tehát hitelt ne kelljen a községnek felvennie. SH-PORTRE A nyimi hagyományőr HERÉNYI TIBOR, a nyimi hagyományőrző egyesület elnöke: - Négy éve Budapestről költöztünk a balatoni háttértelepülésre, s gyorsan megszerettük. Testnevelő tanár és öttusa-szakedző vagyok. Feleségem is pedagógus. Öttusázóként az utánpótlás korosztályban 14 alkalommal nyertem magyar bajnokságot. Tavaly a tabi középiskolai kollégiumban nevelőtanárként dolgoztam, a közelmúltban pedig elnyertem a tabi általános iskolában a testnevelő tanári állást, úszást oktatok. Három kisgyermekem van. Kedvenc időtöltésem az íjászat, az úszás, a kerékpározás és a barkácsolás. Négy németet egy vatikániért - Veszner Ádám barcsi autószerelő most épp ilyen üzletre készül. Ha összejön, .ez lesz a 152. állam, amelynek rendszáma bekerül a gyűjteményébe. Nagy Barnabás Több mint 3500 rendszámtáblát gyűjtött össze mára a barcsi Veszner Ádám. Közülük mintegy nyolcszáz garázsának falait díszíti. Azt mondja: egy vatikáni rendszámtábla még elférne itt, ez ugyanis még hiányzik a kollekcióból.- 1990-ben találtam egy rendszámtáblát, és kiakasztottam a műhelyem falára. Aztán találtam még egyet. így már kettő lógott a falon - emlékezik a kezdetekre Veszner Ádám. - Valahogy így kezdjük mindany- nyian, bele sem gondolva abba, mi is lesz a vége. A vége az lett, hogy mára Ádám az öt legjelentősebb rendszámgyűjtő közé tartozik az országban. Nem volt azonban olyan könnyű beszerezni egy- egy „értékesebb" darabot. Eleinte légipostával küldte, kérte rendszámtábláit, aztán az internet sokat segített a csereberében. A gyűjteményt kezdetben nagyrészt a MÉH-telepről gyarapította, aztán a barátok, ismerősök is megtanulták, hogy Ádámnak mivel szerezhetnek leginkább örömet. Ma már vaslemezből, plexiből, sőt papírból készült rendszámai is vannak, Gyerekkora óta vonzódik a hüllőkhöz Kápolnási Tamás. Amikor az első óriáskígyót - négyéves korában - a nyakába tették, még félt. Aztán azt érezte: ez a 4,5 méteres tigrispiton nem fogja bántani. Megbarátkozott vele, s aztán jöttek az újabbak. Nyolcéves kora óta vannak saját kígyói. El lehet képzelni édesanyja arcát, amikor gyanútlanul felnyitotta melyeket egy-két, matricaként gyártott valódi rendszámtábla tesz különlegessé. Az ajándékozást idővel felváltotta a csere, mely most a legtöbb rendszám- tábla beszerzésének módja. Minden rendszámnak története van. - Ez a hawaii táblám egyik barátomnak köszönhető, aki a Csendes-óceán partján sétálva pillantotta meg a homokból éppen csak kibújó alumíniumdarabot, s elhozta nekem, Barcsra - mondja. - Ez a másik a faaz ágyneműtartót, és megtalálta a siklókat .... A kiskunlacházai férfivel a berzencei falunapon találkoztunk, de számos helyen megjelenik kedvenceivel. Kölcsönadja őket filmekhez, s örül, ha biológiatanárok kérik, mutassa meg hüllőit diákjainak. A vakok intézetében 1, 5-1,7 méteres király- pitonjait simogatták a gyerekek. gyos Kanadából, a következő Mexikóból, az a Mount Everest lábától, emez a háború dúlt Horvátországból érkezett A barcsi gyűjtő 2002-ben egy heidelbergi találkozón belépett a Europlaté rendszámgyűjtő klubba, mellyel még több kapcsolatra tett szert e különleges hobbit magáénak vallók körében. - Gyűjteményem legbecsesebb darabja egy 1920-as évekből származó magyar rendszám, a POSTAKOCSI 87 - Szabályosan látták a kezükkel a kígyókat. Egyikük, aki vakon született, azt is megmondta: milyen színük, lehet. A szakember úgy véli: mi felnőttek rontjuk el a gyerekeket a kígyóktól való indokolatlan félelmünkkel. Ezért is van, hogy a kígyó veszélyeztetett. Jó lenne, ha a gyerekek többet hallanának a hüllők természetmondja, s már mutatja is a lapocskát. - Ez soha nem lesz eladó! Még a cserelistámra sem fogom feltenni! - bizonygatja a kincs tulajdonosa, aki a Kos- suth-címeres magyar rendszámai mellett akasztotta falra ezt a táblát. - Ezt valószínűleg még egy vatikániért sem adnám oda. Minden gyűjtőnek megvannak a maga kedvencei. Ez a rendszám öreg és „csak“ magyar, nekem mégis ez nőtt legjobban a szívemhez. ben betöltött fontos szerepéről. Kápolnási Tamás nagyon szereti a kígyóit, annak ellenére, hogy a legbutább állatnak tartja őket, még a gondozójukat sem ismerik fel. Csak a szagot. Azt tudják: ettől a szagtól származik az eleség. A hüllők közül a krokodil és az aligátor a legintelligensebb, utóbbi még bosszút állni is képes. ■ Varga Andrea Kincset érő lapocskák A NEPÁLI, MEXIKÓI, AMERIKAI vagy akár bangladesi rendszám is jóval értékesebb, mint a magyar. A kanadaiakénak az alakja különleges - jegesmedvét formáz -, a Nepálból és az arab világból származóknak pedig igazán szemet gyönyörködtető a díszítése. Egyiptom, Kuvait rendszámai egyaránt különlegesek az európai néző számára. Még az ágyba is beviszi néha Hüllőkkel ébred, óriáskígyókkal fekszik tenyésztő Nem árulja el, hogy melyik kisváros lakásában tartja a kedvenceit Testével védené a háza előtt magasodó fát siófok A parkolás is bajos; a felújítás előtt álló utcák lakói okkal féltik az értékes autóikat A régión túlról is érkeztek versmondók Lassan lecsupaszodik Siófok három part közeli utcája, ahol a teljes körű rekonstrukciót a környéken álló hatalmas fák kivágásával kezdték meg. Az önkormányzat nemrég lakossági fórumon tájékoztatta a környék lakóit arról, hogy szerették volna elérni, hogy az útfelújításnak és a közműcserének ne essenek áldozatául a fák, ám a kivitelező másként nem vállalta az átépítést. A lakók ennek ellenére nehezen nyugszanak bele az árnyat adó fák elvesztésébe. Volt, aki azt mondta: igaz, hogy jobb lesz az út, de csalódott, mert nemrég épp a nagy lombkoronák miatt vásárolt itt ingatlant. Akad, aki mentőakcióra is felkészült, és állítja: ha kell, fához láncolja magát, hogy megmentse a háza előtt magasodó növényt. - Számos nyugat-európai országban el tudják végezni az efféle munkákat anélkül, hogy kivágnának egyetlen fát is. Nálunk ez miért nem megy? - tette fel a kérdést az egyik lakó, de egyre többen aggódnak az autóik miatt is. - Napokig nem tudjuk majd megközelíteni a házunkat autóval, így a kocsit olyan utcákban kell hagynunk, ■ Napokig nem tudjuk majd megközelíteni a házunkat az autóinkkal. Megváltozott az utcakép. Nemcsak a fákat sajnálják, az autóikat is féltik ahol ilyenkor már alig van forgalom - panaszolta szomszédai nevében is egy férfi, aki attól tart: ha valakinek feltűnik, hogy tömegével állnak a sok esetben nagy értékű autók a sötét utcán, előbb-utóbb kárt tesznek bennük. Nagy István, a városháza sajtóreferense kérdésünkre azt mondta: az önkormányzat megpróbál majd megoldást találni a lakók problémáira, és hozzátette: néhány éven belül a frekventált utcák újra árnyasak lesznek, hiszen a munkálatok végeztével méretes előnevelt fákat telepítenek majd a most kivágott öreg növények helyére. ■ Kolumbán Tünde Mikében hatodszor rendezték meg a Petőfi szavalóversenyt Az ötlet a néhai Böde István helyi költő kezdeményezésére született Ő nagy Petőfi-tisztelő volt, sőt a helyi legenda szerint neki meg is jelent a lánglelkű költő. A szavalóversenyre nemcsak a környező településekről, hanem Pécsről és Nagykanizsáról is érkeztek versenyzők. A gyermek, ifjúsági, felnőtt és szépkorú kategóriában összesen harmincnégyen mérettek meg. A kétfordulós vetélkedésen ajánlott volt egy Petőfl-verset is elszavalni. Vinter József szervező szerint ismét bebizonyosodott, hogy egy kis településen is érd mes rangos kulturális programúi rendezni. ■ F. Szarka Ágnes
