Somogyi Hírlap, 2008. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-22 / 222. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2008. SZEPTEMBER 22., HÉTFŐ 3 MEGYEI KÖRKÉP A dióra alapoznak Lengyeltótiban európa kertje A gyümölcstermesztésben is állniuk kell a versenyt a termelőknek Lengyeltóti mindennapjai szorosan köthetők a dióhoz. Itt található Európa legna­gyobb és legidősebb egybe­függő' dióültetvénye. A kö­zel 200 hektáros dióskert­ben több mint 15 ezer fáról takarítják be a termést. Márton László Mint a mesebeli dió! Lengyeltóti határában található Európa legnagyobb dióskertje, az itt élők mindent tudnak a gyümölcs termesztéséről A hétvégén rendezett negyedik kétnapos fesztiválon számtalan kulturális program várta az ér­deklődőket. Sütöttek, főztek, ját­szottak is a dióval. Az ételek és a sütemények versenyének díjait Gyenesei István önkormányzati miniszter és Papszt Lajos pol­gármestere adta át A gyümölcstermesztésről szó­ló konferenciának 10. alkalom­mal adott otthont a város. Bara­nyai Sándor, a Magyar Vidékfej­lesztési Hivatal megyei vezetője az uniós pályázatokról, a mező- gazdaság értékesítési gondjairól szólt Elhangzott: rengeteg olyan élelmiszer kerül az országba, aminek a származása bizonyta­lan. Anita Solara, a szlovén hé- jasgyümölcs-termesztők szövet­ségének elnöke a náluk megje­lent új károkozókkal ismertette meg a magyar gazdákat Lux Róbert, a Magyar Zöldség- Gyümölcs Szakmaközi Szerve­zet gyümölcs-főbizottságának el­nöke azt mondta: nagy lehetősé­gek vannak a dióban, amiből a jelenlegi tízszeresét tudnák el­adni exportra, és a hazai piacon is ötszörösére lenne kereslet Az eladhatóság érdekében minden gyümölcsből minőséget kell ter­meszteni, ezért szeretnék köz­kinccsé tenni a tóti példát. Ki­emelte: a gyümölcstermesztés is a versenyről szól. Amíg a len­gyel, osztrák és német gazdák­nak szinte 100 százaléka igény­be veheti az unió agrár-környe­zetvédelmi támogatását az integ­rált termesztéstechnológia alkal­mazására, addig Magyarorszá­gon erre a termelők 40 százalé­kának volt lehetősége. A 2009-es év az utolsó lehetőség arra, hogy porondon maradjon a magyar gyümölcstermesztés, amihez el­engedhetetlen, hogy nálunk is általánossá váljon az integrált technológia. A Somogyi Hírlap kérdésére azt mondta: a magyar almával kapcsolatos gondok okát abban látja, hogy 40 ezer hektáron ter­mesztik hazánkban azt a meny­nyiséget, amit 15-18 ezer hektá­ron kellene. Ha az ipari alma árából szociálpolitikai kérdést csinálnak, az fals információkat ad a termelőknek.- Fel kell vennie a magyar gyü­mölcstermesztőknek is a megfe­lelő fordulatot, nem elég, hogy hagyománya van valaminek egy-egy területen, elengedhetet­len a megfelelő szakmai felké­szültség. Ha a jó minőségű ter­mést tisztességesen becsoma­golják, és akkor kínálják, amikor a vevőnek szüksége van rá, ak­kor nem lesznek eladási nehéz­ségek - tette hozzá. Dankó József, a lengyeltóti Juglans Hungária Kft ügyveze­tője, a szakmai program főszer­vezője elmondta, hogy a dióter­mesztésnek a számos buktató mellett, melyek egyike a Szlové­niában már jelentkező új kárte­vő, igenis van reális jövője, lehet rá alapozni. Ráfizetnek a szőlőre a bogiári borvidék gazdái, mert többe kerül az ültetvény művelése, mint amennyit a gyümölcsért kapnak Feldolgozóban a termés. A borvidék kisgazdaságaiban is javában szüretelnek (Folytatás az 1. oldalról) nagy gond a szőlőtermesztők számára, hogy 2008-ban 20 százalékkal emelkedett a műve­lés költsége, de a tavalyinál lé­nyegesen kevesebbet kínálnak a felvásárlók a gyümölcsért Jég, lisztharmat is sújtotta az ültet­vényeket, ennek ellenére átlago­san 110 mázsa szőlő termett hektáronként, több mint az el­múlt évben. Akiknek szerződé­sük van a szőlő felvásárlására, azok 30 százalékkal kevesebb bevételre számítanak. Aki nem szerződött, az még plusz 10-20 százalékos bevételtől esik eL minden fehér szőlőt felvásá­rolnak. Kék szőlőt viszont az újonnan érkező termelőktől nem vesznek. Akik az elmúlt három-öt évben Boglárra hoz­ták a szőlőt, azokét most is át­veszi a Törley Kft - mondta Happ István, a Balatonboglári Borgazdasági Zrt (BB) vezér- igazgatója. A cég 2002-ben kö­tött tízéves szerződést a gazdák­kal. Rögzítették: a mindenkori védőár nem lehet kevesebb az előző évi 90 százalékánál. A ta­valyi alacsonyabb terméshez vi­szonylag magasabb felvásárlási ár párosult, ezért idén minden fajtánál 10 százalékkal olcsób­ban veszik meg a szerződött szőlőt, akik nem kötöttek szer­ződést, azoknak 10-20 százalék­kal kevesebbet fizetnek, jegyezte mega vezérigazgató. 16 ezer tonnát becsültek, de várhatóan 19 ezer tonnát vásárolnak fel. Úgy véli: jónak mondhatók az áraik, ezeknél kevés felvásárló ad többet A szerződött gazdák valamennyi szőlőfajtánál 12 százalékos garantált kompen­zációsfelárat is kapnak. BUZÁSSY LÁSZLÓ leilei hegybíró szerint egy hektár művelésére csaknem 650 ezer forintot költ a termelő, ha 65 forintos átlag­áron veszik meg a szőlője kiló­ját, akkor is csak a ráfordítás térül meg. Pálfi László bogiári hegybíró szerint az idei a kíná­lat éve. Azonban a külföldi áruval szemben kellő képvisele­tet kell kapnia a jó minőségű hazai terméknek. Jó termésről, és nem túlterme­lésről van szó a hegybírók sze­rint, ami nem indokolja a je­lentős áresést Az sem tesz jót a hazai bornak, hogy gyenge olasz borok kerülnek az ország­ba 80-85forintos literenként áron. Úgy látják: az eladott ha­zai borokból befolyó literenkén­ti nyolc forintból az importált borokat is ellenőrizniük kelle­ne a hatóságoknak, így kivéd­hető lenne, hogy kétes minősé­gűnek tűnő borok tönkretegyék a hazai borászatot és szőlőter­mesztést MÁRTON L. Egy füst alatt jani nem fél a Magyar Gár­dától. Ötvenes cigányember és meglehetősen jó kötésű, de nem ezért bátor. Azt kell még róla tudni, hogy meg­becsült ember a falujában, sosem kerülte és sosem szé- gyellte a munkát Elvállalt mindent, hogy boldoguljon, s takaros családi házra, hét­éves kocsira tellett az erejé­ből. Azt mondja: neki és a hozzá hasonló cigányoknak - merthogy vannak ám ilyenek többen - nincs mi­ért félnie. Meggyőződése, hogy a környezetében lévő magyarok - néhány irigyét és haragosát leszámítva - kiállnának mellette, ha úgy hozza a sors. JANI EGÉSZEN MÁSTÓL FÉL. A falu egyes cigánylakta utcá­in este már ő sem mer vé­gigmenni. Attól is tart, hogy egy reggel a szőlőhegyen majd ő is feltört pinceajtót talál. Leginkább azonban az általánosítás bántja. Hogy mások ismeretlenül is egy kalap alá veszik a csirkefo­gókkal, azonosítják a gaz­emberekkel. Csak mert ci­gány. onnan jutott eszembe a Já­nos, hogy Barcson mostaná­ban azt beszélik: visszatér a Magyar Gárda. Nemrég a barcsi toborzót hetven ci­gány lehetetlenítette el, s ez­zel sokak szerint kihúzták a gyufát a gárdánál. Feszült­ség, készülődés - üyen hí­rek jönnek most a cigányte­lep felől. janit azért hoztam szóba, mert ő az ellenszer. Az ő út­ja az egyedüli válasz a gár­dára. Tudom, hogy nehéz ez az út, és nem csak a ro­mákon múlik az eredmény, de az efféle cigányemberek léte a példa rá, hogy sike­rülhet. Jó lenne megérni, ahogy ci­gány és gárdista együtt sö­röz a kocsmában, és szidja az aktuális kormányt hiszen ebben például már ma is egyetértenek. Kiégett egy hétvégi ház Kaposváron háztűz Egyelőre a tűzoltók sem tudják, hogy mitől lobbant lángra az épület Kiégett vasárnap egy hétvégi ház Kaposszentjakabon a Csutora­szárító utcában. A tűz az alsó szinten keletkezett. Hogy mitől lobbant lángra az épület, azt szak­értői vizsgálat állapítja majd meg. A tűzoltókat a szomszédok értesí­tették, akik gomolygó füstöt lát­tak. Mire a tűzoltók kiértek, az épület lángokban állt. A tulajdo­nos nem volt otthon, a házat nem­rég adta el. Az oltást nehezítette, hogy az utat alámosta az eső, és tűzi víz sincs a hegyen. A szállító jármű többször is fordult A szak­emberek folyamatosan hordták ki a házból a füstölő bútorokat. Az anyagi kár mértékét még nem lehet tudni, de szerencsére senki sem sérült meg. ■ Tímár András Füst zúdult ki az ablakokon, ajtókon. Nehéz munkájuk volt a tűzoltóknak Óvatosan a fűtéssel! (FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL) Ahol kéményt is használ a la­kó, életet menthet, ha beenge­di a kéményseprőt az ottho­nába Annál is inkább, mert reneszánszát éli a vegyes, il­letve a fa tüzelés. Az évek óta nem használt kéményeknél a fokozottabb ellenőrzés sem árt Jó tudni azt is: azoknak, akik nyílászáróikat jól szige­telőablakokra cserélték, ügyelniük kell arra, hogy a levegőáramlás folyamatos le­gyen fali vagy ablak-szellőző segítségévei Márkus kata UjirodábanaRemax.A munkatársak és családtagjaik vettek részt azon a házi ünnepségen, amelyen megnyitották a Remax cég új irodáját. Az ingatlan-közvetítéssel foglalkozó cég közel egy éve működik Kaposváron. Ügyfeleiket méltó körülmények között kivánják fogadni, ezért a régebbi­nél tágasabb irodát alakítottak ki a Csokonai utcában

Next

/
Oldalképek
Tartalom