Somogyi Hírlap, 2008. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
2008-09-21 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 38. szám
2008. SZEPTEMBER 21., VASÁRNAP SZTORI 9 Támadások a bankjegy-automaták ellen módszerek A bűnözők gázzal töltik fel, felrobbantják a pénzkiadó gépet, vagy kitépik a falból Taktikát váltottak a bankrablók; már nem csuklyában, fegyverrel, fényes nappal fosztják ki a pénzintézeteket, hanem a bankjegykiadó automatákat támadják meg. Módszerük egyszerű: vagy felrobbantják vagy kitépik a helyéről az ATM-eket Persze a finomabb buherálások is kezdenek visszatérni. Dián Tamás Nincs annál csábítóbb egy bűnöző számára, mint amikor a pénz az utcán hever. Márpedig a bank- jegykiadó automaták esetében szinte szó szerint ez a helyzet Adva van egy páncélozott masina a belsejében rengeteg pénzzel, s ez bizony sok nehézfiú számára jókora kihívás. Jelzi ezt, hogy az utóbbi másfél évben csaknem kéttucatnyi esetben próbáltak meg kifosztani ATM-készülé- keket (az idei esetekről lásd keretes összefoglalónkat). Ehhez eleinte csak egy erős autó kellett és egy strapabíró sodronykötél, amivel kitépték a falból az automatát Újabban azonban már robbantanak is: az elkövetők hegesztés- hez használt gázkeverékkel feltől- J tik az ATM-et, majd benzincsíkot £ locsolnak az automatáig, s ezt Rendőrök helyszínelnek Solymáron, ahol néhány napja gépkocsival tépték ki helyéről a bankautomatát, majd elszállították a helyszínről. A bűntényt a bank biztonsági kamerája rögzítette. meggyűjtva felrobbantják a készüléket. Ez némileg egyszerűbb, mint a falból való kiszakítás, hiszen nem kell elvinni a többmázsás monstrumot, viszont nagyobb a rizikó is, mivel a detonációban akár a pénz is megsemmisülhet A bankok ugyan igyekeznek elhallgatni az elrabolt pénz mennyiségét, mondván: a konkrét összegek csak újabb inspirációt adnának az elkövetőknek, ám a szaporodó esetek alapján úgy tűnik, alvilági körökben azért elég jó az információáramlás. Az utóbbi egy hét folyamán például kétszer is meg- lovasítottak egy-egy automatát: mind Solymáron, mind pedig Szigetszentmiklóson a falból kitépés módszerét alkalmazták a bűnözők. Ez persze már a hatóságoknál is kiverte a biztosítékot. A napokban bejelentették, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda veszi át a bank- jegykiadók elleni támadások ügyét. Bár a rendőrök a nyomozás érdekére hivatkozva semmit nem mondanak, azért néhány információt össze lehet rakni. Például mindjárt kitűnik, hogy szinte az összes támadás hét végén, hajnalban történt. Ez persze nem véletlen: a pénzintézetek a nagyobb készpénzforgalomra készülve ilyenkor jobban feltöltik az automatákat. Az is kiszivárgott, hogy az elkövetők vélhetően profik, mivel mind a solymári, mind pedig a szigetszentmiklósi esetnél - megnehezítve az esetleges üldözést - speciális szögekkel szórták tele maguk mögött az utat. Nem kizárt, hogy a rablók között van egykori vagy aktív pénzszállító is, mivel feltűnően tisztában vannak a bankjegykiadók felépítésével, szerkezetével. A rendőrség egy csoportja már javában elemzi, hogy hol Budapesten fogták el a markológépes bandát A BANKJEGYKIADÓ automaták erőszakos kifosztása nem magyar találmány, de azért ott vagyunk az „iparág" krémjében. Bizonyítja ezt, hogy egy magyar nő is tagja volt annak a főként koszovóiakból álló bűnözői csoportnak, amely 2005 óta kétszáz alkalommal fosztott ki spanyol automatákat. A banda módszere mindig ugyanaz volt: fatörzsekkel vagy nagy kövekkel eltorlaszolták az utat, majd markológéppel kitépték a falból a pénzkiadó automatát. Az öttagú társaságot Budapesten fogták el szeptember 9- én. Eddigi zsákmányuk nagyjából egymillió euró lehet. finomabb buherálások is visszatérnek után bezsebelte a visszatartott összeget. Az utóbbi időben ezt a trükköt is újra alkalmazzák: néhány napja Budapesten, a Lehel úton egy ügyfél fedezte fel a turpisságot, Siófokon pedig le is bukott két fiatalember. A bankfiókból ugyanis felfigyeltek rájuk, és értesítették a rendőröket NÉHÁNY ÉVE ELTERJEDT módszer volt, hogy bűnözők preparálták az automatákat: a bankjegykiadó nyílásához egy ragadós fémlemezkét helyeztek, amely megakadályozta a pénz kiadását. Az ATM-et használó azt hihette, hogy nem sikerült a tranzakció, a közelben figyelő elkövető pedig a távozás várható a jövőben támadás, s egyes hírek szerint bizonyos helyszíneket már most figyelnek. Ugyanakkor a bankok sem tétlenkednek. A kitépések ellen nagyobb szakítószilárdságú csavarokkal rögzítik az automatákat, a robbantásokat pedig a gázt elvezető lyukakkal, illetve gázjelző berendezés beszerelésével igyekeznek kivédeni. Olyat is hallani, hogy egyes automatákba úgynevezett „ellengázt” tartalmazó tartályt telepítenének, amely egy bizonyos ideig megakadályozza a robbanást okozó gázkoncentráció kialakulását, s szóba került a detonáció erejét elnyelő felületek kialakítása is. Megnyugtató megoldás azonban valószínűleg a bankjegyeket megfestő szerkezet telepítése lehet. Nyugaton ez már régóta bevált módszer: ha az automata támadást észlel, festékpermettel árasztja el a benne lévő pénzt, értéktelenné téve ezzel a bűnözők számára a zsákmányt. Plakátoló guberálók a városi lomtalanítás névtelen hősei másodkézből A határokon túlról is érkeznek a nagyvárosokba a turkálók, főként Ukrajnából és Romániából „Most megszabadulhatunk a régi kacatoktól, kidobhatjuk a felesleges lomot” - nyugtázták elégedetten a rózsadombi lakosok a kirakott plakátok láttán. A feliratok szerint ugyanis a budapesti II. kerületi önkormányzat lomtalanítást rendelt el. Tömegével pakolták ki a megunt cuccokat, majd döbbenten nyugtázták a helyiek, hogy a tárgyak döntő többsége még egy hét után is az utcán hever. Áradtak a panaszok a köztisztasági vállalathoz és a polgármesteri hivatalhoz, ahol döbbenten reagáltak a bejelentésekre. Utólag derült ki, hogy egy piros Zsigulival élelmes férfiak járták be a környéket, és ők rakták ki a plakátokat. Aztán a lomból a nekik szükséges cuccokat teherautóra pakolva jól szervezetten elszállították. Amúgy hasznos dolog megszabadulni a kacattól, de a lomtalanítás színhelyén élőknek gyakran összeugrik a gyomruk az akciók idején. A kapualjakba családok települnek, hogy stipi- stopi alapon lefoglalják a kitett tárgyakat. A legkelendőbbek a fémtárgyak és az elektronikai dolgok, amelyből színesfémeket lehet sziszifuszi munkával kinyerni. Mások a bútorokra és a régiségekre állnak rá. Sok hajléktalan ekkor szerzi be a ruházatát, más lelkes guberáló a könyvtárát gazdagítja. A legszervezettebbek a fémVan, aki régi bútort, van, aki ruhát vagy fémtárgyakat, mások pedig egy-egy értékesnek vélt könyvet keresnek gyűjtők, akik teherautóval szállítanak. A kisebb utakon akár a forgalom is leáll a pakolás idejére. Sokan kimenekítik a térségből autójukat, hogy a gátlástalan rá- molás közben ne sérüljön meg. Az értékesebb dolgokért akár ölre is mennek a guberálók. Már az is előfordult, hogy a köztisztaságiaknak rendőri kíséretet kellett kérniük, hogy testi sértés nélkül elszállíthassák a kacatokat az utcáról. A lom sokak számára szinte az egyedüli megélhetési forrás. A budapesti utcákra Nógrádból, Borsodból, Szabolcsból, de még Ukrajnából és Romániából is rendszeresen járnak guberálni, bár tény: ezek azok a turisták, akiknek senki sem örül. ■ É. S.
