Somogyi Hírlap, 2008. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)
2008-08-21 / 195. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2008. AUGUSZTUS 21, CSÜTÖRTÖK MI A VÉLEMÉNYE Hol és hogyan ünnepelt? KARABENCSOV JÓZSEF taszári nyugdíjas: - Feleségemmel és barátnőjével egy somogyjádi rendezvényre mentünk el. Ünnepi talákozón töltöttük a napot; úgy érzem, jó volt otthonról kimozdulni. Sok-sok kedves ismerőssel futottunk össze, kiváló kulturális programokat néztünk végig. A magyaregresi nyugdíjas csoport produkciója káprázatos volt, s a többiek is szép teljesítményt nyújtottak. vajai csilla kadarkúti irodavezető: - Egész napos televíziózás helyett kirándultunk egyet. Fiam is eljött velem, s beneveztünk egy petang- versenyre. Nem ismeretlen előttem a játék, a szerencse se hagyott el. Talán ennek is köszönhető, hogy megnyertük a vetélkedőt. A családi program otthon folytatódik; társasjátékozunk, beszélgetünk a gyerekekkel. S megnézem az tv-összeálh'tást az ünnepségről. HERKE CSABÁNÉ mezŐCSO- konyai háztartásbeli: - Hiába volt ünnep, a háztartási munkákat azért ilyenkor is el kell végezni. Persze módjával, hiszen minél több időt szerettem volna együtt lenni a szeretteimmel, Főzés, gyors rendrakás után így a családdal töltöttem az időt. Egy kistérségi kulturális és sport- találkozóra utaztunk el, kiválóan éreztük magunkat. A hétköznapok legyenek szebbek augusztus 20. 1083-ban Szent László jelölte ki az ünnep napját Székesfehérváron Az államalapító Szent Istvánra emlékeztek megye- szerte augusztus 20-án. Sh-összeállítás Ünnepélyes zászlófelvonás, körmenet, tisztavatás, tűzijáték, ország tortája, kenyérfesztivál és közösségi rendezvények sokasága - egyik legnagyobb ünnepünkről szerte az országban megemlékeznek a mai napon. Szent István személyisége, gondolatköre, hatása egész történelmünkön végighúzódik - állították az általunk megkérdezett szakemberek. Szent László király augusztusra 20- ra jelölte ki az ünnep dátumát. 1083-ban azon a napon - VII. Gergely pápa hozzájárulásával - oltárra emeltette I. Isván relikviáit a székesfehérvári bazilikában. Ez tulajdonképpen a szentté avatásával volt egyem értékű. I. Lajos (1342-1382) korától egyházi ünnepként tartják számon augusztus húszadikát. 1771-ben XIV. Benedek pápa a Szent István-nappal is csökkentette az egyházi ünnepek számát, ám Mária Terézia ismét elrendelte ezt, sőt nemzeti ünnepként a naptárba is fölvetette. Az 1848-as szabadság- harcot követő években ismét elmaradtak az ünnepek, hosz- szabb kihagyás után 1860-ban rendezhették meg először. Ferenc lózsef 1891-ben döntött arról, hogy munkaszüneti nap lesz augusztus 20. A két világháború között is minden évben megemlékeztek az államalapítóról, nagyszabású tömegrendezvények sokaságán ünnepeltek. A második világháború után újabb fordulat állt be; 1945 után eltörölték a nemzeti ünnepet. Augusztus 20-ára évtizedekig a 1949-es alkotmány, illetve az új kenyér napjaként gondoltak. A rendszerváltáskor ismét a legnagyobb ünnepeink közé emelték; a hívek százezrei vesznek részt ilyenkor az ünnepi miséken.- Mai világunkban rendkívül fontos, hogy a gondok sokaságával küzdő, szétbomló közösségek számára legyen egy közös, gondolatiságtól, politikai hovatartozástól független ünnepünk - hangsúlyozzák a szakemberek. Kiss Iván címzetes prépost, Marcali esperes-plébánosa Egyházi s nemzeti ünnep- AZ EGYETLEN OLYAN ÜNNEPÜNK, ami egyházi és állami is egyben - mondta Kiss Iván címzetes prépost, Marcali esperes-plébánosa, aki a marcali Európa park színpadán celebrálta az ünnepi szentmisét és szentelte meg az új kenyeret. - Ezért is, már évek óta az augusztus 20-i szentmisét kivisszük a templomból a szabadba. szent István az apostoli királyunk, aki összekötő kapocs volt az állam és az egyház között. A keresztény állam megteremtésével Szent István az élet kenyerét, Krisztust hozta el a magyarságnak, aki az égi mellett földi boldogságot is adott az embereknek. Ezt is jelképezi, amikor egyik kezével az égre, a másikkal pedig a földre mutat. A kenyérre a keresztény tanítás sokszor utal, ami Krisztus testét jelképezi, melyet felajánlott a kereszten. A KERESZTÉNYSÉG FELVÉTELÉVEL István bekapcsolta Magyarországot az európai vérkeringésbe, s olyan államot hozott létre, ami kiállta az évszázadok próbatételeit. Kiss iván esperes-plébános szerint, a mai fiatalok viszonylag pontosan megértik, hogy mit jelentett Európának Szent István, s láthatják, hogy amit teremtett, az immár több mint ezer éve létezik. Az államalapító király törekvése, tetteinek üzenete ma is visszaköszön, például mint amikor kinyíltak előttünk az európai határok. Varga Gábor, a mezőgazdasági szakigazgatási hivatal főigazgatója Az ünnep összetartó erő augusztus 20. az egyik legnagyobb ünnepünk. Megkapó, megható pillanatok villának be a korábbi rendezvényekről, s ezek a képek mélyen az emberbe vésődnek. Ha szó esik az ünnepről, rögtön három-négy dolog jut az eszembe. István király, akit szentként tisztelnek az emberek, az államalapítás, amely nemzetünk, hazánk történetében sorsfordító volt. Szükség van az ünnepekre, s a hagyományok ápolására. Úgy érzem: kötelességünk, hogy értékeinket átörökítsük a következő nemzedéknek. NEM ELVONT FOGALOM OUgUSZ- tus 20.; élhető, érthető mindenki számára. Népi hagyományok sokasága is kötődik hozzá. Évtizedek, évszázadok során alakultak ki, változtak, ám a döntő: fennmaradtak. Üzennek a múltból a mának. Sokat elárul a tény, hogy a súlyos történelmi pillanatok után sem merültek a feledés homályába. Az aratóünnep, a termés megszentelése, az új kenyér megáldása - ez mind olyan pillanat, amely manapság is nagy esemény a kisfalvak életében. Közösségformáló, ösz- szetartó ereje augusztus 20-nak ebben is mérhető. S abban is, ahogy a mezőgazdasági dolgo zókra is ilyentájt gondolnak. A paraszti munka elismerése, az áldozatokkal és lemondásokkal teli hivatás ünneplése is a jeles napra esik. Tisztelet jár azoknak, akik a búzát vagy ahogy régebben mondták, az életet megtermelték. A nekik szóló elismerés, úgy vélem, örökre szói Csörsz Klára, a Falugondnokok Somogy megyei Egyesülete elnöke István jó fogódzó ratkó József Segítsd a királyt! című drámájából utolsó imáját mondta el az imént Vitai András színművész a Duna Tévében, s ez elindított valamit bennem, ami augusztus 20át is jelenti számomra. Egyrészt mert ismertem az írót Még húsz éves koromban találkoztam vele először egy nyíregyházi olvasótáborban. Mesterem volt, pár évig tartottuk a kapcsolatot, és későbbi munkámban is inspiráló erőt jelentett. Nem véletlen a cím, hogy Segítsd a királyt!, hiszen mindenkinek kell fogódzó, támpont VISELETKÉSZÍTŐKÉNT tíz éven keresztül részt vettem a mesterségek ünnepén Budapesten, amit augusztus 20-án tartottak. Ez a magyarországi kézművesség legnagyobb ünnepe. 2001-ben árultunk utoljára, így ezt a napot én most a varrógépem mellett töltöm, magamnak varrók ruhát. • augusztus 20. nem olyan ünnep, amikor az utcára me gyünk ünnepelni. Büszke vagyok arra, hogy a Roxínház István a király című produkciójához én terveztem a jelmezeket. Gyermekeim énekeltek, táncoltak a darabban. Ez az a mű, amit nem tudok érzelmi túlcsordulás nélkül nézni, hallgatni. Büszke vagyok rá, hogy Magyarországon született ez az alkotás. Nekem nem lehet példám egy államalapító király, de az útját kereső, belső vívódásokat megélő ember igen. S ez igaz a darab többi szereplője kapcsán is. Böjti Béla a siófoki meteorológiai obszervatórium vezetője volt Szebb hétköznapokat szent István ünnepe az új kenyér ünnepe. Ez a nap minden évben számvetésre késztet. Államalapító királyunk közel ezer éve szinte lehetetlen feladatra vállalkozott; hazát alapított, lelki és szellemi értékeket vett át Európától, közben magyar maradt. Ünnepeltünk az elmúlt napokban, dallal, tánccal, borral, kenyérrel és zászlókkal, tűzijátékkal. GYAKRAN PUSZTÍTOTTAK VIHAROK a történelmünkben is. A magyar emberek azonban a Kárpát-medencét újra és újraépítették. Az elmúlt napok zajos csinnandrattája mellett az jutott eszembe: ma is Európába készülődünk, de sokszor érthetetlen uniós kívánságokat fogalmaznak meg felénk. A történelem azt mutatja, hogy a törvényalkotóknak olyan alapértékekre kell építkezni, amely felette állhat minden emberi manipulációnak. Erkölccsel és lélekkel, emberséggel és gazdagabb hétköznapokkal kell megtölteni az éveket. A politikai szabadság és a nemzeti függetlenség még nem garantál helyes értékrendet. Ne legyen erősebb a széthúzás a szolidaritásnál, az egymásért vállalt felelősségnél. Én optimizmussal várom, hogy ne kelljen filléreket számolgatni, türelmetlen szegény embereket hallgatni. Szent István az országot Istenre bízta. Mi próbáljunk meg egymásban bízni, hogy egy szép hazát, So- mogyot, családot és otthont építhessünk. Az államalapító Szent István királyra emlékeztek a somogyiak augusztus 20. Nagyatádon zenepavilont adtak át, Lullán kitüntettek, Csurgón szobrot avattak a Hunyadiaknak (Folytatás az 1. oldalról)- Mitől is lenne erős az ország, ha a politika nem képes közös célokat írni a magyar zászlóra?- tette fól a kérdést Szita Károly kaposvári polgármester ünnepi beszédében. - Mindez mégsem jelenti azt, hogy minden és mindenki gyenge Magyarországon. Ezt az elgyengült országot ma is az emberek viszik a hátukon. Ha figyelünk István király életművére, ha nem felejtük el az összefogás erejét, akkor megérhetjük, hogy vagy együtt fogunk felemelkedni vagy sehogy se. Mi, kaposváriak pedig felemelkedni akarunk, tehát ösz- szefogunk. Nagyatád Zenepavilon átadásával ünnepelték augusztus húszadikát. A városi ünnepség után délután a Széchenyi parkba várták az érdeklődőket, ahol a város új látványosságát - stílusosan zenével - a Fourtissimo fúvós együttes szabadtéri koncertjével avatták fel. A javarészt fából készült, színes és mutatós filagória jellegű pavilon talapzata korábban, uniós pályázati forrásból épült. A fa építményt a főbb Közéleti Kör és az Erdélyi Kör polgári bálján összegyűlt adományokból készítették el. Az új,létesítményt Ormai István, Hoffmanné Németh Ildikó a közigazgatási hivatal vezetője és Orbán Csaba, a főbb Közéleti Kör elnöke adta át. tab A Szent István lovasszobor melletti téren a városi zeneiskola fúvószenekarának közreműködésével tartott térzenével kezdődött az ünnepi megemlékezés augusztus 20-ról. Beszédet Csizmadia Nándor települési képviselő, a városi önkormányzat humán bizottságának elnöke mondott. Tíz órakor ünnepi szentmise és egyházzenei koncert volt a katolikus templomban. Itt Takást Lajos esperes-apát celebrálta a szentmisét. Az egyházzenei koncerten Bartos Csaba (cselló), Bartos Dániel (hegedű), Danyilova Galina (hegedű), illetve Kerekes Sándor (orgona) működött közre. Rózsás László plébános tartotta az ünnepi szentmisét Kaposváron Herencsárt kitüntették lulla Sáirdi Árpád,a megyei közgyűlés alelnöke mondott beszédet az Emlékparkban rendezett Szent István napi ünnepen. Előtte a tabi művészeti iskola kamaraegyüttese adott térzenét. A műsor keretében a lullai dalkör tagjai énekeltek, ezt követően koszorúzásra került sor a kopjafánál. A hagyományoknak megfelelően Reizinger Károly polgármester községi kitüntetést adott át. A képvisel&tes- tület döntése alapján Lulla Községért Emlékplakett elismerésben részesült Herencsár Lajos, aki önkéntes tűzoltóként, parancsnokként szolgálta a falut. Szobor Mátyásnak is csurgó A Szentlélek templomban ünnepi szentmisével, kenyérszenteléssel, majd koszorúzással kezdődött az augusztus 20-ai ünnepség a Dél-somogyi városban. Aztán szoboravatással folytatódott a Millenniumi parkban. Zárásként a Zis-tóhoz hívták szabadidős programokra az érdeklődőket. Az új szobor Hunyadi Jánosnak, és fiának, Mátyás királynak állít emléket. Soós Gyula önkormányzati képviselő kezdeményezésére emelték, Péterfai Ferenc készítette és Szászfalvi László polgármester is mondott köszöntőt.
