Somogyi Hírlap, 2008. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

2008-08-12 / 188. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2008. AUGUSZTUS 12., KEDD 4 MEGYEI KÖRKÉP Utcán éjszakáztak a romák gárda Hatvan roma adott díszkíséretet a barcsi toborzóhoz Félnek a délvidéki romák. Felvételünk illusztráció, nem a cikkünkben említett települések lakosait ábrázolja Utazás Erdélybe ÁRBOGÁSZ FERENC kapOS- fiiredi vállalkozó: - Rendsze­resen járjuk a megyét, részt veszünk a különböző gaszt­ronómiai rendezvényeken. Jó a hangulat és a társaság, sok barátot szedtünk így össze. A nyár az utazás és a pihenés időszaka. Nekünk az igazi kikapcsolódást Er­dély jelenti annak ellené­re, hogy évente több utat is szervezünk oda. Hamarosan újra útra kelünk. Egyébként vállalkozóként nem panasz- kodhatom, megyeget, illetve stílszerűen gurul az üzlet. Különben sem kedvelem, ha valaki folyton panaszkodik. A problémákat meg kell ol­dani, és nem nyavalyogni. SH-PORTRÉ Festőművész Büssüből SZEGVÁRI JÓZSEFNÉ bÜSSÜi pedagógus, festő: - Tíz év­vel ezelőtt vettem először ceruzát a kezembe, utána próbálkoztam akvarellel, tussal, két éve pedig olaj­jal. Az első kiállításra ke­rülő képem miniatűr volt, és túl vagyok az első önál­ló tárlatomon is. De nem azért festek, hogy kiállító- termek falára kerüljenek a képeim. Keresem az uta­mat, vívódom. A festés ki­kapcsol, boldoggá tesz. Számomra az érzések, ér­zelmek kifejezésének esz­köze. A természetből me­rítek ihletet és annak a részének érzem magam. Ecsettel a kezemben érzem kereknek a világot. Nagyatádon és Barcson is toborzott a Magyar Gár­da. A Dráva-parti város­ban hatvan roma adta hozzá a díszkíséretet. Nagy László Barcsra két autóval és nyolc tag­gal érkezett meg a Magyar Gár­da. Alighogy megkezdték a to­borzást, 8-10 kocsi és több mint hatvan roma vette körül őket a Boróka étterem parkolójában. Bár az éttermet előzőleg kibé­relték a rendezvényre, a vállal­kozó konfliktustól tartva inkább visszaadta a pénzt a gárdisták­nak, s így azok kiszorultak az ét­terem parkolójába. A barcsi rendőrség nagy erőkkel vonult a helyszínre; ku­tyás rendőrök biztosították, hogy senki ne akarjon balhét, s a béke a rendezvény végéig ki­tartson.- Nem hergelni jöttünk, csu­pán azt szeretnénk jelezni, hogy ebben a városban erős és egységes cigányság él, amelyik megvédi magát, ha kell - hang­súlyozták lapunknak a de­monstráló romák. A cigányok a közel kétórás toborzás idején végig a közelben maradtak, s láthatták, hogy a barcsiakat nem hozza lázba a Magyar Gár­da. Azt persze most már soha nem lehet eldönteni, hogy a to­borzás sikertelensége a szerve­zet tanainak vagy a toborzókat körülvevő félszáz romának volt köszönhető. Egyesek valóban úgy vélték: a romák csak azért vonultak ki, hogy lássák: ki szimpatizál a gárdával Barcson. Az is elhangzott: mivel most si­kertelen volt a toborzás, majd FEJSZÉKKEL, BOTOKKAL felszeret­kezett emberek gyülekeznek esténként Taranyban. Félelem költözött a faluba az elmúlt na­pokban; személyes konfliktus­nak indult, de mára az egész falu felbolydult Vasárnap este már több helybeli is bezárkó­zott otthonába, és a helyi kocs­ma is korábban zárt be, mert fejszékkel, botokkal felszerelke­zett emberek kezdtek gyülekez­ni. Úgy tudjuk, még a múlt hé­ten egy helybeli fiatalember több száz tagjával jön vissza a gárda. A rendőrök nem csak a békét biztosították, hanem a közvetí­tést is vállalták a két fél között, s a végén a gárdisták rendőri kísérettel hagyták el a várost - tudtuk meg Cserti Istvántól, a barcsi kapitányság vezetőjétől. Elmondta: leginkább azért volt nehéz dolguk, mert a rendez­vény nem bejelentésköteles, s rövid idő állt a rendelkezé­sünkre, hogy nagy erőket moz­gósítsanak. szólalkozott össze egy roma fér­fival. A helyiek egy csoportja megtorlásra készül, ezért gyűl­nek össze esténként, s próbál­ják megtalálni az emberüket A különös hajtóvadászattól a kívülállók is tartanak. - Tart­hatatlan ez az állapot - mond­ta egy helybéli. - Péntek óta minden este balhé van, igaz, szerencsére eddig tettlegesség nem volt, de épp elég látni a fejszés embereket Esténként már nem merünk kimenni az Bár szavakon kívül mást nem vágtak egymás fejéhez, az ese­mény mély nyomokat hagyott a barcsi cigányságban. Tegnap éj­szaka elterjedt, hogy egy autó köröz a telepen tele gárdistával. Hajnali ötkor az utcákon volt az egész cigánytelep. A barcsi to­borzássíd kapcsolatban a romák vezetőinek véleményére is kí­váncsiak voltunk. Ók azonban a Berényi László megyei önkor­mányzati roma képviselő által meghirdetett hírzárlatra hivat­kozva hallgatnak. utcára, a gyerekeket is féltjük. Amíg nem lesz komolyabb baj, senki sem lép? VASÁRNAP ESTE a nagyatádi rendőrkapitányság járőrei jár­tak a helyszínen, ám komo­lyabb intézkedésre nem ke­rült sor. Elterjedt a hír, hogy a taranyi ügy kapcsán a gárdis­ták is megjelentek a települő sen. Kiderült a Magyar Gár­da valóban tartott tagtoborzót a közelben, de ez békésen le­zajlott. CSIKÓS MAGDOLNA Fejszével, botokkal gyülekeznek esténként az emberek Taranyban Andocs lehet majd a Somogy megyei Kapolcs fesztivál A környékbeli falvakra kiterjedő rendezvénnyé nőheti ki magát előbb-utóbb Van létjogosultsága egy kultu­rális művészeti fesztiválnak a Balaton hátországában, a bel­sőbb somogyi területen is. Ezt bizonyítja, hogy idén is nagy si­kerrel zárult az Andocsi Művé­szeti Napok. Biztos, hogy lesz folytatása a második nyaras mű­vészeti fesztiválnak Andocson. A gyermekműsorokat, színvona­las és egyben ritkaságszámba menő színházi előadásokat, kon­certeket felvonultató háromna­pos rendezvény a hétvégén is­mét megmozgatta Andocsot, ahova a tavalyinál jobb hírverés­nek köszönhetően az ország egész tájáról érkeztek a vendé­gek. - A rendezvénynek az a cél­ja, hogy a somogyi tájon is elér- Nem csak a kicsik, a felnőttek is kipróbálták a csúzlizdát hetővé tegyünk olyan kulturális programot, amit még Pesten sem láthat mindenki, és ami a fővárosban is ínyencségnek szá­mít - mondta Éri Ildikó pro­dukciós vezető és hozzátette: még tegnap is járták Andocsot, és közvélemény-kutatást végez­tek a helyiek körében, hogy tud­ják, mi a véleményük. A látogatók száma jóval meg­haladta a tavalyi próbaévét, ezért a szervezők kissé tarta­nak attól: ha az Andocsi Művé­szeti Napok népszerűsége jövő­re is a mostanihoz hasonlóan emelkedik, kevés lesz a falu inf­rastrukturális háttere a vendég­tömeg kiszolgálásához. Az Andocsi Művészeti Napo­kat megálmodó Csepeli György szociológus, a térség egykori országgyűlési képviselője azt mondta: bejött az ötlete, és to­vábbra is kitart amellett, hogy Kapolcshoz hasonlóan, 5-6 éven belül ez a fesztivál is a környék­beli falvakra kiterjedő rendez­vénnyé nőhet. - Szeretném, ha láncszerű lenne a program, azért, hogy az elveszett kis kör­nyékbeli falvak érezzék, ők is számítanak - így Csepeli, aki szerint az Andocs környéki te­lepüléseknek is az a baja, hogy nem hisznek magukban, a poli­tikusokban még kevésbé, pedig a rendezvény is azt mutatja: ő nem felejtette el a somogyiakat. ■ Kolumbán Tünde Öröm játék Somogyváron: Vük története dallal, tánccal Somogyváron mutatta be a hét végén a Roxínház társulata a Vük című musicalt. Az ötlet so­kakat meglephetett, hisz bár a kisróka szívszorítóan szép tör­ténetén generációk nőttek fel, mindenki Fekete István csodá­latos regényére és az abból ké­szült rajzfilmre gondol. Semmi­képp sem egy musicalre... Ta­lán épp a különös ötlet keltette kíváncsiság vonzott ezreket szombaton és vasárnap este a somogyvári romokhoz. Bebizo­nyosodott, hogy a kisróka ka­landjait remekül el lehet mon­dani zenével és tánccal is, úgy­hogy az alkotók, Szemenyei Já­nos, Győréi Zsolt és Schla- tovszky Csaba remekművet al­kottak. A Roxínház pedig ezt lendületes előadással, igazi örömjátékkal és profi társula­tokat lepipáló alakításokkal fű­szerezte. ■ Ott voltak az alkotók is Somogyváron és azt állí­tották, hogy éppen ilyennek álmodták meg a kis Vük történetét. A címszereplő Tóth Tibort, a vadászt alakító Bérlik Zoltánt, Barna bácsi szerepében Ta­kács Lászlót, Karak megformá- lóját, Szabó Istvánt azonnal szívébe zárta a közönség. Em­lékezetes Nyári Szilvia Nyau, a szabad szellemű macska szere­pében, aki sajátos humorral és egy kis intrikával az egész elő­adás narrátora volt, Gerzson li­ba szerepében Szabolcsi János megdolgoztatta a nevetőizmo­kat, Csorba Tamás Vahurként remekelt. A remek díszlet és a jelme­zek már az első percektől elva­rázsolták a közönséget, a csik­landozó humorral megtűzdelt, pergő párbeszédek, fülbemá­szó dallamok és a látványos tánckoreográfiák szintúgy. A történet persze ismerős volt, s most is torokszorító volt a ró­kacsalád elpusztítása vagy Karak halála, de ezúttal in­kább a jókedv, a humor volt túlsúlyban, s ez elsöpörte a szomorúságot. Az alkotók, akik mindkét este ott voltak a nézőközönség soraiban, nem véletlenül összegezték úgy a produkciót: pontosan ilyennek álmodták meg Vük történetét... ■ Jakab Edit A törökverőre emlékeztek Nagyatádon Hunyadi Jánosra emlékeztek Nagyatádon. A törökverő hadve­zérnek, Mátyás király apjának a Wass Albert Emlékezete Ala­pítvány állított faragott emlék­oszlopot 2006-ban. Azóta hagyo­mánnyá vált, hogy ennél az em­lékműnél idézik fel a történelmi személyiség munkásságát. Ez al­kalommal is versekkel, történel­mi dokumentumok részleteivel emlékeztek az 1456. augusztus 11-én elhunyt Hunyadira. Az ün­nepség végén - a nándorfehér­vári diadal emlékét idézve - a déli harangszó hangjaira koszo­rút helyeztek el az emlékmű lá­bánál a Wass Albert Emlékezete Alapítvány képviselői. ■ Csikós Magdolna

Next

/
Oldalképek
Tartalom