Somogyi Hírlap, 2008. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

2008-08-01 / 179. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2008. AUGUSZTUS 1., PÉNTEK SOMOGYORSZÁG KINCSEI 11 nagy ferenc „A szobraim bennem vannak. A szívemben, a lelkemben. Mindig szerettem a történelmet, imádtam a mondákat, valahol a szívemben ott vannak a világ szereplői...” TA6 NYÚJTOTT HELYET ALKOTÁSAINAK Nagy Ferenc életműve 2007-ben újabb elismerés­sel gyarapodott. A Magyar Örökség Díj (2005) odaíté­lése után az Örökségünk Somogyország Kincse Cí­met is megkapta. Krutek József dúlt Nagy Ferenc a vallásos té­mák iránt is - vélekedett Tóth Károly. - Ilyen a „Triptichon”; a „Szent család”; illetve a kör­tefába faragott stációk. Fába ál­modta Szent István méltóságos alakját fején a koronával, kezé­ben karddal és az országalmá­val. A domborművet bukszus faberakások díszítik. Kiemel­kedő alkotásainak egyike a „Vi­rágkoszorús Madonna" is, aki­nek fejét tulipánokból és mar­garétákból font korona díszíti. Külön említést érdemelnek a művész leheletfinom szarufa­ragásai is. Ezeken a mondák és a betyárvilág képei elevened­nek meg. A humor sem maradt ki a faragóművész világából. Mádl Ferenc volt köztársasá­gi elnök a Nagy Ferencről szó­ló tanulmánykönyvben írta: „Varázslatos művészetében egy magyar ember és magyar művész annak ad formát, amit számára az otthon, a haza, a hit és a mindennapi küzdelmek jelentenek”... 1976 korszakhatár a fafaragó életében. A Magyar Nemzeti Galériában volt első gyűjteményes, önálló kiállítása Tabon az észak-somogyi kisvá­rosban 1999-ben 520 ezer forint­tal hozták létre a Nagy Ferenc Közalapítványt. A városi önkor­mányzat mellett alapítója a me­gyei közgyűlés, ifj. Béres József és özv. Nagy Ferencné. A cél, hogy a fafaragó népművész al­kotásait megőrizzék, munkássá­gát állandó kiállításon mutassák be. Tóth Károly, a kuratórium el­nöke azt mondta: Nagy Ferenc sokoldalú művész volt, valódi ős­tehetség. Hozzátette, hogy dom­borművei, szobrai, kisplasztikái, szaruserlegei, a magfaragások sokféle témát ölelnek fel méltó­sággal, alázattal, érzelemmel és _ humorral.- Feri bácsi Tab szülötte, itt | élt, itt dolgozott - emlékezett | Tóth Károly. - Itt születtek azok I a csodálatos alkotások, ame­lyek a fafaragóművészről el­nevezett galériában láthatók. Munkáival 1947-ben szerepelt először kiállításon, Kaposvá­rott. Nagy hatással voltak rá a neves somogyi fafaragók: idős és ifjabb Kapoli Antal. Fara­gott szarukürtjeivel 1955-ben a varsói Világifjúsági Találko­zón képzőművészeti nagydíjat kapott. Nagy Ferenc az évek során elsajátította a pásztorművészet hagyományait, mégsem kötő­dött egyetlen stílushoz sem. Témavilágának gazdagságát jelzi, a pásztorélet, a betyárvi­lág, a falusi-paraszti életmód, a legendák világa vagy a vallá­sos témák. Alkotásaiban visz- szatérő motívumok a virágok: a margaréta, a tulipán, a rózsa, az inda vagy a csipkés levelek. Az állatok közül szívesen áb­rázolta a galambot, a bárányt, a bikát, a disznót.- Pásztorfaragásainak ked­velt témája volt a betyárvilág - magyarázta a kuratórium elnö­ke -, hiszen azokat hősnek is tekintették. - Ilyenek voltak a Patkó testvérek. Nagy Ferenc szarukürtjein is Patkó Pista balladája elevenedik meg. Feri bácsi a pásztorfaragók utolsó nemzedékéhez tartozott. De, nem elégedett meg a haszná­lati tárgyak (só- és borotvatar­tók) faragásaival, dombormű­vek, szobrok készítéséről ál­modott. így faragta fába a pa­raszti élet emlékeit: a „Kapáló asszony”; a „Répaszedő lány”; illetve a „Zsákoló” alakját. Az egyre ismertebb tabi fa­faragó kedvelt témája lett a le­genda és a mondavilág. így ké­szültek el a „Honfoglalás”; „Ár­pád pajzsra emelése”; illetve a „Rege a csodaszarvasról” című munkái is. Ezek az alkotások mélyfaragású domborművek.- Alázattal és érzéssel for­Kincsek a galériában A HÉT KIÁLLÍTÓTEREMBEN csaknem 300 alkotása lát­ható, amit egyben tartott a család. Történelmi, vallási és a paraszti-falusi életfor­mát ábrázoló munkáit tették közszemlére. Kisplasztikák, domborművek, szobrok lát­hatók Főleg körte-, tölgy- és diófát használt, de faragott szaruból is. Munkáival bevo­nult a kultúra történetébe. Boldog vagyok, hogy álmunkat sikerült megvalósítani nagy ferencné. Emma asz- szonytól megtudtuk Ferivel, a későbbi fafaragó népművész­szel a szomszédban lakó Köve­cses Pálnééknál ismerkedett meg. Fiatal lányként szép nó­tákat fütyülgetett, amikor egy másik füttyszó is csatlakozott. Nagy Ferencé, a majdani férjéé volt Szinte első látásra megsze­rették egymást, melyből - egy kis családi huzavona után ­1951-ben egy életre szóló házas­ság lett A két fiatalnak ugyanis hasonló volt a gondolkodása.- A faragásait gyakorlatilag mindig együtt terveztük meg - emlékezett vissza Emma asz- szony. - Azután ő elkészítette, én meg csak nézegettem, ahogy dolgozott A véleményemre, a kritikáimra mindig igényt tar­tott Örülök, hogy Feriből fafara­gó népművész, faszobrász lett Álmunk megvaló­sult, állandó kiállítása van SZERINTEM BERECZK JÓZSEF pedagógus: - Nagy Ferenc nevét együtt emlí­tik a város másik nagy szülöt­tével, Takáts Gyula költővel. A helyi fafaragó művész alkotása­it sokan látogatják és csodálják meg életművét. Mint ember és mint művész is példaképe le­het gyermekeinknek. Tisztelő­je vagyok, ezért is vállaltam kuratóriumi tagságot a róla el­nevezett közalapítványban. czaba ESZTER diák: - Büszke vagyok, hogy városunkban olyan tehetséges ember élt és al­kotott, mint Nagy Ferenc. Jónak tartom, hogy műveit összegyűj­tötték és kiállították, ahol bárki megtekintheti. Többször láttam már munkáját. Az aprólékos, nagy kézügyességet igénylő sza­rufaragásai tetszettek a legjob­ban. Örülnék, ha a legnagyobb fafaragók közt tartanák számon. vendl József elnök-igazgató: - Személyesen ismertem Feri bá­csit, akivel nagyon jó viszony­ban voltam. Nagyra tartom fa­faragóművészetét, amellyel Tabnak és Somogynak is elis­merést, dicsőséget szerzett. Munkájával bizonyította: falu­ból indult művészete páratlan. Egyszerű emberből lett ismert és elismert fafaragó, megkapva a Tab Város Díszpolgára címet. A törökkoppányiak híres népviselete ruházat A XX. század fordulójára vált híressé, a nőké kiemelkedően díszes Kiállításra kerülnek majd Czinke Imre faragásai is A századfordulón a törökkop- pányi nők rövid bevarrott ujjú gyolcs-vagy pamutvászon inget hordtak, melynek rövid ujján a kézelőt és az ingelejet fehérhím­zéssel vagy piros keresztszeme­sekkel díszítették. Kuruczné Forró Katalin pedagógus mond­ta ezt. Hozzátette: a ruhadarab bádoggombokkal záródott az elején, hátát nyolcsoros szegő­zés díszítette.- A süngölt péntök, vagyis az alsószoknyák házi vászonból, ünnepre pedig gyolcsból ké­szültek - magyarázta Kurucz­né Forró Katalin. - Ötöt is felöl­tőitek. Ünnepre selyem-, atlasz­vagy bársonyszoknyát vettek fel. Színe általában sötétkék, zöld vagy lángszínű volt, ame­lyet „tűzokádónak” neveztek. A szoknyát alul 2-3 sorban gyári tüllcsipke díszítette. A kötény selyemből készült, alakja kes­keny. Nem derékra kötve visel­ték, hanem kissé lejjebb. Megtudtuk azt is, hogy az asszonyok kontyba tekert ha­jukra kontyruhát tettek, melyre „fékötő kendőt” kötöttek. Sar­kai a pillangó szárnyához ha­sonlóan szétálltak. Később di­vatossá vált a pufándli, ami a szoknya alját hátul megemelte, rövidebb is lett a szoknya, el- | maradt a kötény. A fejet ke- p ménypapírral merevített, hím- J zett vagy flitterekkel díszített I pille ékesítette... ■ Krutek J. A menyecskekórus tagjai is ilyen ruhában szerepeltek A tabi önkormányzat mintegy másfél millió forintért megvá­sárolta a néhai Czinke Imre fa­faragó iparművész alkotásait. A gyűjteményt a lehetőség sze­rint kiállítják majd, közszem­lére teszik. Tabon az országo­san ismert Nagy Ferenc mellett Czinke Imre is maradandó mű­vészi munkát hagyott hátra. A faragás hagyományainak foly­tatására jelentős hatással volt rá, és gyakran bátorította is Nagy Ferenc. Czinke Imre mély- faragással dolgozott, sok min- | tát használt. % Készített díszdobozokat, tá- | nyárokat, kisplasztikákat, de s faragott szarukürtöt, nyakián- Bertalan Béla: a faragások egy cokat is. ■ K. J. része Pereden volt kiállítva t t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom