Somogyi Hírlap, 2008. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-21 / 169. szám

12 SOMOGYORSZÁG KINCSEI SOMOGYI HÍRLAP - 2007. JÚLIUS 21., HÉTFŐ MM? iiWilWf " festészet Az élet édes tarkasága vesz körül, ha Rippl-Rónai képei közé lépünk. Mint valami színes naplóban örökítette meg rajtuk a festő mindazt, ami figyelmét megkapta. A MAGYAR VADAK KIEMELKEDŐ AIAKJA SZERINTEM A festők „Szinbádja" a ha­zai festészetben kiemel­kedőt alkotó Rippl-Rónai József. A Róma-hegyi vil­la nemcsak műterem, ha­nem a korának szellemi központja is volt. F. Szarka Ágnes piacsek Sándor: - Sajnos nem büszkélkedhetek azzal, hogy ro­konságban voltam Rippl-Rónai által festett Piacsek bácsival. Az ő ága kihalt. Neki három lánya volt, az egyikük Rippl-Rónai Ödön felesége. így eredeti Rippl képet sem őrzünk otthon. Csak múzeumban csodálhatjuk meg - szerintem Munkácsy után - az egyik legnagyobb magyar festőnk alkotásait. ruczek zsófi: - Mint művé­szettel foglalkozó ember is büszke vagyok arra, hogy ab­ban a városban élhetek és alkot­hatok, ahol Ő. Gyermekkorom­ban közel laktunk a Rippl-Rónai Villához, a parkjában tanultam meg kerékpározni, ősszel ott gyűjtöttem a vadgesztenyét. Há­lás vagyok Horváth Müán Já­nosnak, hogy a hagyatékot nem hagyta elveszni, szétszóródni. bene János: - Rippl-Rónai sze­mélyében Somogy, illetve Ka­posvár páratlan tehetségű mű­vészt adott a világnak. 0 még a másik festő zsenivel, Munkácsy Mihállyal is képes volt szakíta­ni és kialakítani a maga stílu­sát. Őrá figyel a világ és általa azt is tudják, hogy hol van Ma­gyarország, hol van Kaposvár. Mint a mind nagyobb hullámo­kat gerjesztő vízbe dobott kő. me is volt és később nagyszerű portrét is festett róla, ami ma Párizsban a Modern Múzeum­ban található. Egészen 1901-ig dolgozott Franciaországban. Itt alkotta ifjúkori fő műveit, az Ágyban fekvő nőt, a Párizsban is nagy sikert aratott Öreganyá­mat, valamint a Kuglizók című dekoratív ritmusú képét. Ekko­ri művei a Nabis-csoport .mun­kásságának szerves részét al­kotják. Párizsból több ízben ha­zalátogatott, 1895-ben festette Apám, anyám című kettős mell­képét, majd két év múlva a Szü­leim negyven éves házasság után című művét. 1896-97-ben Andrássy Tiva­dar részére szecessziós stílű modern enteriőrt tervezett. Ezekben az években többször szerepelt párizsi kiállításokon is. A századforduló után haza­költözött. 1900 decemberében műveiből kiállítást rendezett, de a magyar közönség még nem értette meg a munkáit. 1901 nyarán Belgiumban, majd Oroszországban járt tanul­mányúton. Művészetében „fe­kete korszakát" dekoratív sze­cessziós színvilág, majd a friss pasztelltechnikával készült impresszionisztikus forma vál­totta fel. 1904-ben festette Ami­kor az ember visszaemlékezé­seiből él... című művét, amelyre 1906-ban társulati díjat kapott. Az 1861. május 23 -án Kaposvá­ron született Rippl-Rónai József művészi pályafutása kis ka­nyarral indult. Kaposváron volt patíkussegéd, majd Budapesten gyógyszerészeti mesterokleve­let szerzett. 1882-ben Zichy Ödönnél házi tanítóskodott, Szurdon és Kalksburgban élt, közben rajzórákat vett. A modern magyar festészet egyik vezéralakja. A francia posztimpresszionisták, az úgy­nevezett Nabis-csoport tagja, a posztimpresszionista és sze­cessziós törekvések legjobb magyar képviselője. Művésze­tét gazdag színvilág, bátran sti­lizáló vonaljáték, dekorativitás jellemzi. 1884-ben iratkozott be a müncheni akadémiára, de 1887-ben már Párizsban volt. Két éven át Munkácsy Mihály mellett dolgozott, egy ideig ha­tása alá is került. Bekapcsoló­dott a francia modern művésze­ti életbe is. Francia nőt vett fele­ségül, Lazarine Baudriont. 1889-től alakította ki saját for­manyelvét. 1889-ben festette Nő fehérpettyes ruhában című posztimpresszionista képét Whistler hatása alatt. Ezekben az években került barátságba Maillollal a kiváló szobrásszal, akivel 1892-ben közös műter­Rippl-Rónai: Önarckép barna kalapban. A modern magyar festészet meghatározó alakja szerette Kaposvárt. Egyik festményéből vette a Róma-hegyi villát Az 1906-os Könyves Kálmán cégnél rendezett kiállításának már nagy sikere volt. Ez időtől többnyire Kaposváron, a Róma- villában dolgozott. Ott festette pointillista-szecessziós képeit. Ezt a korszakát a vattaszerűen szabdalt, foltos festékfelraká­sokról „kukoricásának nevezte el. A korszak fő műve az Apám én Piacsek bácsi vörösbor mel­lett, ami a Magyar Nemzeti Ga­léria tulajdona. 1912-ben készí­tette az Érnst Múzeum nagymé­retű üvegablakát. Részt vett a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK) ala­pításában, a Nyugat mozgalmá­ban. Ady barátja volt. 1914-ben Párizsban a I. világháború kitö­résekor internálták, csak 1915. februárban tért haza. Az inter­nálásban készített rajzait 1915- ben az Ernst Múzeum mutatta be. A háború után alkotta nagy erejű íróportréit Móricz-ról, Babits-ról, Szabó Lőrincz-ről, 1926-ban a Uffizibe került Ön­arcképe. Emlékezései 1911-ben és 1957-ben jelentek meg. A Rippl-Rónai villában mintha megállt volna az idő HORVÁTH JÁNOS MILÁN több mint 30 éve kezdte a Rippl-Ró­nai hagyaték gyűjtését - Ab­ban az időben Rippl-Rónai ha­gyatéka szerte szét volt a világ bán - mondta.- A múzeum kapta kezelésbe a villát Ké­zenfekvő volt, hogy itt a festő múzeumát kell létrehozni. Adott volt a Rippl-Rónai Ödön gyűjtemény, és abban az idő­ben még pénz is állt rendelke­zésre a vásárlásokhoz. A feke­te és a kukoricás korszak ké­peit nem kedvelte a nagykö­zönség, így könnyebben hozzá lehetett jutni. Hatalmas volt a kihívás. Lelki szemeim előtt az lebegett, hogy állítsuk vissza az 1908-10es állapotokat, mintha Rippl-Rónai még min­dig a falak között élne, alkot­na. 1978-ban kölcsönzött anyagokból nyílt meg a villa. Horváth János Milán: ma mi adunk kölcsön képeket Fülep Lajos: friss vér “RIPPL VOLT AZ EGYETLEN, aki friss, eleven vért hozott a ma­gyar piktúrába. Ő volt a ma­gyar piktúrának Cezanneja, Gauguin-ja még az is, amit jobb értelemben vett impresz- szionizmusnak lehet nevezni. Ő egymaga volt a reakció az akadémiával és Nagybányá­val szemben és csendben a legnagyobb meglepetéseket készítette elő. ” Az ismeretlen Wallner Jenő kereslet Piacképesebb egy alkotás, ha ismert a művész A kaposvári Asványmúzeum unikum Egy dinó maradványa a látnivalók között Szintén Kaposvárhoz kötődik Wallner Jenő. Nevét nem isme­ri a világ. Ragaszkodott hozzá, hogy összes műve egy kézben maradjon. Ez a művész megíté­lése szempontjából nem sze­rencsés. A zseniális festő a kaposvári Balázs János Képzőművész Körben szerzett képzőművé­szeti icTnereteket, mestere Z. Soós István volt. Első művein a plein-air és impresszionista fel­fogás érvényesült, majd a sze­cesszió és posztimpresszioniz­mus nyelvén stilizálja táji és arcképi motívumait. A hetve­nes évek elejétől festett tablói­ban a kisvárosi ember hívsága- karikírozza. A Rippl-Rónai Múzeumban ezt a Wallner Jenő képet láthatja a közönség Rippl-Rónai legfeljebb a festéke­iben ismerhette az ásványi anya­gokat. Kaposvár azonban tíz éve Ásványmúzeummal is dicseked­het a róla elnevezett utcában, me­lyet Benkő Géza nyitott meg. A kiállítás 800 válogatott pél­dányt mutat be, és háromszáz ős­maradványt, közöttük egy ha­zánkban ritkaságnak számító di­noszaurusz maradványait. A gazdag kollekció az egykori Szov­jetunió, Kína és az öt földrész ás­ványaiba enged bepillantást. Lát- g ványos és nagyon ritka példá- § nyok varázsolják el a látogatókat. | Azok számára is érdekes, akiket f csak egyszerűen meghódított az I ásványok világa és nem szakma- Öt földrész ásványai, ritkaságai beliek. A gyerekek érdeklődését találhatók a múzeumban észrevétlenül hívja fel az ásvány- világ kulisszatitkaira. A lebilin­cselő történetek a történelemi adatokkal összehangolva egyedi hangulatot teremtenek. A múze­um fő célja, hogy megkedveltes- se az ásványtant, hangsúlyozva a természet- és környezetvédelem fontosságát. Az ásványok mellett eredeti, több száz éves térképek is találhatók itt. Tudománytörté­neti jelentőségű a Fizély Sándor Felsőbányái bányafőmérnök ál­tal 1913-ban ajándékozott fara­gott, Felsőbánya látképével fes­tett láda. Egyedi örökség a sajátkezűleg írt lajstromával és aláírásával, a 101 általa gyűjtött ásvánnyal, köztük az 1913-ban talált fizelyttel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom