Somogyi Hírlap, 2008. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-18 / 167. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2008. JÚLIUS 18., PÉNTEK 13 MEGYEI KÖRKÉP Egy valóban rendkívüli véradás jubileum A mernyei Máj Péter eddig háromszáz alkalommal segített A tökölök es a loszolok gyalogtúrája Ságvaron Csütörtök óta három­százszoros véradónak vallhatja magát a mer­nyei Máj Péter. A hatvan éves férfi száztíz teljes véradása mellett tizenki­lenc trombocitaferezisen, azaz vérlemezkeszűré- sen is átesett. Vas András- Mi lesz itt, forgatás? - csodál­kozott a kamerák, fotósok láttán a kaposvári véradó folyosóján ücsörgő felnyírt hajú fiatalem­ber. Utóbb kiderült, lassan ötve­nedszer fekszik a véradószék­be, ám olyanról még ő sem hal­lott, aki háromszázszor hagyta magát megcsapoltatni. Pedig a mernyei Máj Péter csütörtökön délelőtt éppen erre készülődött.- Persze ez a szám nem mind teljes, azaz hagyományos vér­adást jelent - magyarázta a hat­van esztendős férfi. - Száztized­szer adok így vért, ezen kívül volt tizenkilenc trombocitafe- rezisem. Utóbbi műveletet, melynek * során a páciens vérlemezkéit | szűri ki egy gép, tíz véradásnak ’i számolják el. A háromszázszo- | ros véradó címet amúgy más- £ hogy el sem lehet érni, hiszen egy egészséges felnőtt férfi évente maximum ötször adhat vért - a gyengébbik nem képvi­selői csak háromszor -, s mivel a felső korhatár hatvanöt esz­tendő, így ha valaki a tizennyol­cadik születésnapja után min­den alkalmat kihasznál, maxi­mum 235 alkalommal feküdhet a véradóágyra. Gyerekvéna GYEREKRAJZOK DÍSZÍTIK a kaposvári véradóál­lomás falait A kicsik a maguk módján meg­örökítették a fontos pil­lanatokat - láthatóan átérezték az esemé­nyek fontosságát. Az emlékezetes véradás: Máj Péter száztizedik alkalommal szánta rá magát teljes véradásra Egy alkalommal négy és fél deci vért csapolnak le az em­berből, azaz Máj Péter a csütör­tökivel együtt már közel ötven literrel - egészen pontosan 49 és féllel - járult hozzá a hazai vérállományhoz. Az emberi test nagyjából 5-6 liter vért tartal­maz, azaz a mernyei férfi saját vérének kilencszeresét ajánlot­ta fel orvosi célokra.- Családi hagyomány nálunk a véradás - állította Máj Péter -, már a nagyszüleiül is önkéntes véradók voltak. Ám más karita­tív programokban is sűrűn részt vettek. Német kisebbségi família a miénk, s a nagyszüle­iül és szüleim úgy vélték: a má­sodik világháború utáni kitele­pítéskor rengeteg segítséget kaptak egyszerű emberektől, amit így tudtak viszonozni. Ezek után nem meglepő, hogy a mernyei férfi amint be­töltötte tizennyolcadik életévét, máris csatlakozott a véradók ­sajnos - kis számú társaságá­hoz. Az évek során állandó pá­cienssé vált a kaposvári véradó­ban, névről ismeri az összes or­vost és asszisztenst, akik vi­szont fejből fújják az összes adatát - talán ennek köszönhe­tő, hogy a jubileumi eseményre mindennemű igazolvány és taj- kártya nélkül érkezett, ám né­mi kalamajka után azért villog­hattak a vakuk, sor került az „ünnepélyes” tűszúrásra. Előtte azonban nagy rutinról tanúbi­zonyságot téve felhajtott egy üveg ásványvizet és elropogta­tott egy müzliszeletet is.- Reggel, mielőtt elindultam, azért megettem egy pár virslit - mondta vidáman Máj Péter, utalva a régi hagyományra, amikor a véradók még sört és virslit kaptak a procedúráért cserébe. Miközben mesélt, fo­lyamatosan pumpált a kezével, hogy gyorsítsa a folyamatot, s néhány perc alatt valóban le is folyt a négy és fél deci. - Azt mondják, jó és ritka vérem van: B Rh negatív - nézegette a tasa- kot, majd elfogadta az újabb üveg vizet. Az asszisztensnő megerősí­tette: a negatív vércsoportok va­lóban kevésbé gyakoriak, a leg­ritkábbnak az AB negatív szá­mít, míg a leggyakoribb a nulla pozitív. Ám mivel a véradásnál levett vér csak öt hétig tárolha­tó, fontos, hogy folyamatosan le­gyenek önkéntes segítők. Máj Péterre a jövőben is bizton szá­míthatnak: a férfi célja a 365- szörös véradói titulus elérése. Ez esetben elmondhatná, életé­ben: tulajdonképpen egy évig mindennap vért adott... Tökölő és löszölő elnevezéssel szervezett gyalogtúrát két távon a hétvégén Ságvár környékén a sió­foki Bognár Zsolt amatőr túrázó. A tökölő távba benevezettek 17, míg a löszölők 32 küométert tet­tek meg Ságvár közigazgatási te­rületén. Hozzátette: a második al­kalommal szervezett gyalogtúrá­ra az ország ötven településéről' érkeztek túrázók, sőt, egy valaki Írországból is. ■ Bújólik, halastó, Bogácsé, Bőre vár, Virág­mányi kunyhó...- Nyolc ellenőrző állomást érintve kellett a túraútvonalat le­küzdeni - magyarázta Bognár Zsolt. - Érintették a túrázók egyebek mellett a halastavat, a szőlőhegyi bújólikat, Bögöcsét, Börevárat, a Flóra-hegyet, a Vi­rágmányi kunyhót is. A gyalog­túrára összesen 197-en nevez­tek. A rövid távot 130-an küzdöt- ték le. A legfiatalabb induló két öt esztendős gyermek (Ságvár- ról és Székesfehérvárról), a leg­idősebb pedig nyolcvan eszten­dős, aki Fonyódról érkezett. A 32 kilométeres távra 67-en nevez­tek. Közülük a legfiatalabb indu­ló kilenc éves volt és Balatonendrédről, a legidősebb pedig hatvanhét évesen Székes- fehérvárról érkezett. A hosszú táv leküzdésére nyolc óra volt a szintidő. Ezt egy Zamárdi férfi tette meg leggyorsabban, egy órával a megadott idő előtt. Bognár Zsolttól, aki 14 éve tú­rázik megtudtuk: a gyalogtúra nem verseny volt. Elsődlegesen Ságvár és környezetének megis­merését szolgálta. ■ Krutek J. Szegényedő közalapítványok tab A miniszterhez fordult a képviselő-testület Új társaság az új uszodára tab Hétvégén átadják, azután a próbaüzem következik Felterjesztéssel fordul az Igaz­ságügyi és Rendészeti Minisz­terhez a tabi képviselő-testület. Legutóbbi ülésükön határoztak arról a városatyák, hogy jogsza­bály módosítását kezdeménye­zik annak érdekében: legyen jo­gi lehetőség a közalapítványok céljainak megváltoztatására, a célok szűkítésére. Szükség ese­tén - indítványozzák - lehessen egyesíteni is ezen szervezeteket, ez esetben céljaik bővítésével, ha azok eredetileg eltértek. Javasol­ják: a vagyon hiánya miatt le­gyen mód a közalapítványok megszüntetésére is. Tabon nem­régiben tárgyalta a képviselő- testület a közalapítványok mű­ködését. Ennek során megálla­pították: a városi közalapítvány­ok pénzügyi helyzete évről évre romlik, a bevételt többnyire a személyi jövedelemadó egy szá­zalékos felajánlása jelenti. A kis­városban 2007-ben akadt olyan közalapítvány is, melynek egyál­talán nem volt bevétele. Mind­ezt figyelembe véve döntöttek úgy a városatyák: kezdeménye­zik jogszabály módosítását a szakminiszternél. ■ Krutek J. Egyhangúlag fogadták el a tabi vá­rosatyák a képviselő-testület rendkívüli ülésén a Koppány-völ- gye Uszoda KfL megalapítását Az önkormányzat ötszázezer forint jegyzett tőkével és ötmillió forint tagi kölcsönnel hozta létre a gaz­dasági társaságot. Schmidt Jenő polgármester ennek kapcsán azt mondta: azért alapították a kft-t, hogy működtesse a kisvárosban a hétvégén átadásra kerülő uszodát a használatba vételi engedély ki­adása és a próbaüzem után. Hoz­zátette: a magánbefektető üzemel­tetőjétől szerződik üzemeltetésre a létrehozott kft 15 évre.- A testület döntött a gazda­sági társaság ügyvezető igazga­tójának személyéről, a feladat­tal Halászi János gépészmérnö­köt bízta meg - mondta Schmidt Jenő. - Elfogadtuk a fel­ügyelő bizottság tagjait: a kép­viselők közül Dulcz Zoltán és Krista Józsefné lett. Az elnöke Szabóné Angyal Márta, míg a könyvvizsgálói teendőket Mia- vecz Sándor látja el. A képviselő-testület egyelőre nem fogadta el a tanuszoda üze­meltetési szerződését. ■ Krutek József Keresztnevek verskeretben: női nevek kalodájában szójátszó A 242 akrosztichon mellett Vincze László 24 szabadverse mutatja be Öreglak nevezetességeit Magyarból csapnivaló volt, de a történelmet imádta. Megírta Öreglak kismonográfiáját, s bíz­vást az ország egyetlen géplaka­tos gyermekfelügyelője, aki ke­resztnevek betűiből verseket ír. Az 53 éves öreglaki Vincze Lászlót történelmi érdeklődése vitte rá, hogy Somogy és az or­szág emlékhelyének, Somogy- várnak és térségének a múltját kutassa. Ha már ennyi mindent megtudott, az Öreglakba érkező csoportoknak idegenvezetést tart, művészeti táborokban fog­lalkozik a fiatalokkal. A falu szé­lén egy jurtát is épített, ami for- maüag azonos elődeink lakával, csak téglából készült- A jurtát rászerkesztettem a családi címerünkre is - mutatja most megjelent kötetének hátsó borítóját Vincze László. A Vincze-család heraldikai jegyei nemzetiszín pajzsra kerültek. Középen a jurta, a felső harmad­ban madártoll és napkorong, az alsóban balra mutató nyílvessző.- Ez a rovásírással ráírt Vincze név olvasási irányát mu­tatja, és azt, hogy a múltba né­zés, a történelem ismerete mindennek az alapja - magya­rázza a helytörténész. Helytörténeti monográfia és annak bővített kiadása után egy éve fogott a rímfaragásba. De nem is a rímek izgatták elsőre. Ahogy az előszóban magyaráz­za: furcsállta, miért nem adnak Vincze László: a múltba nézés min­dennek az alapja Csak a nők ihletik SZINTE CSAK A női nevek ihlet­nek meg - mosolyog. - A férfi­ak csak a történelmi nevek­ben: a hét törzs vezetői, vagy éppen Koppány.. ÖSSZESEN 242 AKROSZTICHON mellett 44 „szabadvers” is ol­vasható a kötetben, útikalauz­ként mutatva be Öreglak és környéke nevezetességeit Id& sek adomáit, humoros anek­dotáit is papírra vetette: mert az írás megmarad. Munká­ban kérgesedéit ujjaival alig győzi lapozni a könyvet, egyi­ket mutatva a másik után. ki értelmes szót a kezdőbetűk? Tulajdonképpen az akroszti-' chont hiányolta, ami sokszáz éve kiment a divatból. Tinódi szignálta így a műveit, majd Ba­lassi és Ilosvai játszottak ekképp a betűkkel. - Felcsaptam a szótá­rat, és az aznapi névnapok ke­resztneveinek felhasználásával, azok hangulatában írtam egy kis történetet, névmagyarázatot - mondja. - Volt, hogy egy stró­fa három napig készült, aztán egy este megírtam nyolcat. Innen a cím: Nevek rabságá­ban. Maga kalodának nevezi ezt a formát, hiszen nemcsak a név betűi, de a hossza és a hangzása is megköti az alkotó kezét. Tün­déből Tündiké lett, hogy bővül­jön a versszak, míg Füzike 15 szakaszt ihletett Ártatlan gyűjtő­címeken. A szerző láthatóan igen bol­dog ebben a látszatrabságban. Talán azért is, mert legtöbbször a gyengébb játssza a főszerepet a versekben. - A kötetet munká­ra nevelő édesapámnak ajánlot­tam, aki a grófi idők első kaszá­sa majd kocsisa volt, és édes­anyámnak, aki a betűszeretetre nevelt - vallja. Az asszony 90 évesen hunyt el. A könyvben a 90. oldalon kezdődnek a rá em­lékező versek. Borongósak, szív- fájdítóak, de a betűk szomorúan is játékosak. Mint a mama volt, a kedvenc „pazul” kirakósával... ■ Balassa Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom