Somogyi Hírlap, 2008. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-14 / 163. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2008. JÚLIUS 14., HÉTFŐ Biztonságos a városrésze? vajda Rozália, kaposvári betanított munkás: - Én biztonságosnak tártom a Donnert. Három műszak­ban dolgozunk, gyakran előfordul, hogy este későn jövünk haza, keresztül a városrészen, de még soha semmi baj nem ért minket. Az sem zavart, amikor ki­ültek a ház elé. Máskor is így volt. Persze, az soha­sem árt, ha gyakrabban járnak a rendőrök, már a biztonság miatt sem. Péter László, kaposvári nyugdíjas: - Én régóta a Cserben élek, és mondha­tom: nem egyszer a saját bőrömön tapasztaltam, hogy nem biztonságos a környék. Lopnak, befüstö­lik a környéket a földkábel égetésével, nem lehet pi­henni, és lehetne sorolni. Örömmel veszem, hogy ha gyakrabban jönnek a rend­őrök, az utóbbi időben mintha nagyobb lenne a rend. SZIGETVÁRI SÁNDORNÉ, ka­posvári nyugdíjas: - Nem biztonságos sem a Cser, sem a Donner, ezt város­szerte hallani. De szerintem az egész városra igaz, hogy lehetne jobb is a közbizton­ság. Amikor olyanról halla­ni, hogy fényes nappal kira­bolnak valakit az utcán, le­tépik a táskáját.. Amellett, hogy a rendőrök gyakrab­ban járőröznek, egymásra is jobban kellene figyelni. A cigánypecsenye is bio vendéglátás Az kerül az asztalra, ami a környékben terem A balatonfenyvesi Kupa új stábjának java része már összeált, de továbbra is várják olyan leendő kollégák jelentkezését, akik szívesen tagjai lennének az igényes munkát végző csapatnak, egész éven át. Igény esetén személyzeti szállást is biztosítanak. A Kupa vezetése azt vallja, egy étterem jó műkö­désének alapja a képzett, elhivatott szakembergárda. Jelentkezni a 30/658-98-67-es telefonszámon lehet. A A cigánypecsenye is lehet bioétek és a biosör sem csalánból készül. Két meglepő, de igaz állítás. Munkatársunktól Eredetileg a cigánypecsenye is ökoétel volt, de azután „elfajzott”, magyarázza Jeles Zoltán balaton- boglári mesterszakács, a reform­konyha nagy híve, a minapi leilei bio-juniális szakmai vezetője. Most éppen a balatonfenyvesi Kupa étterem újranyitását segíti tanácsaival, s nem véletlenül ép­pen a Kupáét, hiszen a vendéglő az étkek terén visszatérne a gyö­kerekhez. Az új tulajdonos (aki korábban a patinás étterem egyik törzsvendége volt) fantázi­át lát a biotermékek felhasználá­sában, mert az igényes gasztro­nómiára fogékony vendégkör kedvében szeretne járni. A ta­pasztalatok alapján egyre bővül ez a kör hazánkban is. Mind töb­ben vannak, akik tudni szeret­nék, milyen nyersanyagból ké­szülnek az étkek.- Budapesten működik már biopiac és üzlethálózat, akad­nak ilyen, közétkeztetéssel fog­lalkozó konyhák, s örvendetes, hogy vidéken is van, aki fantá­ziát lát ebben - nyugtázza Jeles Zoltán. - Jó lenne, ha a kör­nyék, s Belső-Somogy biogaz­dálkodással foglalkozó termelő­inek nem kellene a fővárosba szállítani az árujukat. Jeles arra is emlékeztet: nagy siker volt a minapi balatonlellei bio-juniális. - Mára bebizonyo­sodott: a vegyszeres növényvé­delem zsákutca. Előrébbre tar­tana a mezőgazdaság, ha idejé­ben áttér az ökológiailag ellen­őrzött gazdálkodásra. Persze, jobb későn, mint soha. Balatonlellén sokan bizonytala­nul méregették a biosört. Volt, aki megkérdezte: netán csalán­ból főzték? Pedig csak olyan ár­pából, ami szigorúan ellenőrzöt­ten vegyszermentes környezet­ből származik. Az ökogazdál­kodás tulajdonképpen visszaté­rés nagyapáink módszereihez. Ami a vendéglátást illeti: a ma­gyar igenis igényes, válogatós kuncsaft. Azoknak a vendéglá­tó helyeknek fut a szekér az idei szezonban a Balaton part­ján, akik előre menekültek, a minőségi váltás útjára léptek. Ilyen lesz a Kupa is, melynek a vezetése azt vallja: egy étlapnak évente minimum négyszer meg kell újulnia, igazodva az aktuá­lis nyersanyag-kínálathoz. Both Zsolt konyhafőnök dirigálásá­val (a fővárosi Novotel séfje volt, elnöke a Magyar Konyhafőnö­kök Egyesületének) könnyed, mediterrán jellegű étlappal nyit a grillterasszal bővülő ház ha­marosan, s megpróbálnak né­hány hagyományos étket egész­ségesebbé alakítani. Erre példa a cigánypecsenye, ami Fenyve­sen mangalica tarjából faszén­parázson sül majd a füstöltsza­lonnával és mellé rostlapon ké­szül a parázsburgonya. Vagy a gyümölcsleves: környékbeli ökogazdaságból származó alap­anyagból főzik, éppen aminek szezonja van, most például ba­rackból; lisztes habarás helyett pedig magával a gyümölcspüré- vel pépesítik. skoda csaba az egyik legfőbb ellátója lesz a fenyvesi Kupá­nak; ma még ő is a fővárosba szállítja, amit megtermel. Két­ezer hektáros biofarmot vezet Fiadon. Kétszáz hektár föld tartozik hozzá, gyümölcsös, no meg mangalicák, birkák, méhek. Növények és állatok segítségével teremtik meg a természetes biológiai körfor­gást A termelő azt mondja: - Vegyszereket mi is haszná­lunk, de csak olyanokat, amelyek után nem marad vissza semmi olyasmi a nö­vényben, ami egészségkároso­dást okozhat A BALATONTÓL... Csurgó alternatív energia- hasznosításra nyílik hamarosan lehetősége a városnak az elképzelések szerint. A PannErgy Nyrt megvizsgálta Csurgó talaj­tani szerkezetét és alkal­masnak találta geotermi­kus energia kitermelésére és hasznosítására. Az elképzelések szerint a jö­vőben részvénytársaságot alapítanak a megvalósítás­ra, amelyben az önkor­mányzatnak tíz százalékos részesedése lesz. (va) Hetes az ÖNFELEDT gyer­mekmosolyért alapítvány pályázatot nyújt be az ifjú­sági ház kialakítására. A tervek szerint az ifjúsági referens dolgozna az újon­nan létrehozott létesít­ményben, aki a környék településeinek ifjúságpoli­tikai feladatait hangolja össze, (av) Kaposmérő a fizikoterápi­ás kezelések további bizto­sításáról döntött a képvise­lő-testület. Eddig egy kft.-n keresztül biztosította a szolgáltatást az önkor­mányzat, a jövőben azon­ban közvetlenül köt szer­ződést a kezelést végző asszisztenssel. A lakók számára továbbra is ingye­nesen vehetőek igénybe a kezelések, mivel a település önkormányzata állja a költségeket, (me) Kaposvár piaci elemzők szerint az első negyedév­ben - a tavalyi átlagárhoz képest - darabonként 30 fillérrel csökkent a tojás átvételi ára, s nem haladta meg a 18 forintot. Ez az ár­bevétel csupán a termelési költség finanszírozásához volt elegendő. Ugyanekkor a tálcás tojás fogyasztói át­lagára darabonként több mint négy forinttal, a do­bozosé pedig öt forint öt­ven fillérrel nőtt. (av) Kaposvár huszonnyolc tagú kaposvári tanulócsoport tölti Yiyári szakmai gyakor­latát Olaszországban, a la­tinai agráriskolában. Torma Sándor, a mezőgazdasági szakközépiskola igazgatója elmondta: az idén ez a ti­zennyolcadik cseregyakor­lat a két agrárintézmény között, (av) Pulyakazúza pori pitában és sárdagasztó boroskacsa Miklósiban szombaton ötödik al­kalommal tartották meg a szár­nyas ételek sütő-és főzőversenyét a Miklósiért- Somogyért Egyesü­let szervezésében a helyi civil szervezetek bevonásával. A falu­napi program keretében tartott gasztronómiai programra a Kop- pány-völgye településeiről érke­zett főzőcsapatok mellett egye­bek közt Ecsenyből, Nagyatádról, Mernyéről és Mesztegnyőről is jöttek főzők, sütők. Tóth Ottóné, a Miklósiért-Somogyért Egyesü­let elnöke azt mondta: 17 csapat vállalta a megmérettetést három kategóriában, melyen összesen 34 féle ételkülönlegesség készült kacsából, kakasból, pulykából és galambból.- Nyolc fajta leves főtt a Nagy Tímea Szabadidőparkban, és ugyancsak nyolc féle főétel ké­szült bográcsban - mondta Tóth Ottóné. - Roston, valamint ke­mencében pedig 18 féle húsétel sült szárnyasokból és került a zsűri elé, amely az íz, az illat és a terítés alapján értékelt. A le­vesek kategóriájában az ecsenyi Pocakos Papák Káposz­tás kacsalevese szerezte meg az első helyet. A bográcsos ételek közül a balatonlellei Ötye csa­pat Pulykazúza pori pitában cí­mű remeke volt a legfinomabb, míg sültekből a mesztegnyői önkormányzat Sárdagasztó vö­rösboros kacsája lett az első. ■ Krutek József Ifjú iparművészek Fonyódligeten. 18 somogyi fiatal vett részt egyhetes Iparművészeti Táborban, melyet egy év kihagyás után a fonyódligeti gyer­mektáborban rendezett meg a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága. Képzőművészek, médiapedagógusok és a kaposvári egyetem harmad­éves rajz-vizuálls hallgatói irányították a 10-18 évesek munkáját, szervez­ték a szabadidős és sport rendezvényeket - mondta el Halmos Klára a tá­bor szervezője és vezetője a vasárnapi zárónapon. Nemesdéden cigánysátor, Niklán fórum a romáknak Niklán focival, Nemesdéden ha­gyományőrző kiállítással kezdő­dött a romanap. Mindkét telepü­lésen első alkalommal szervez­ték az egésznapos találkozót. Bogdán Ferenc a niklai Roma Egyesület elnöke elmondta: a kulturális- és a közéletbe is sze­retnének aktívan bekapcsolódni, hogy a felmerülő problémákat, ha nem is megszüntetni, de leg­alább enyhíteni tudják. A Napke­rék Egyesület és az önkormány­zat támogatásával szervezett programok között éppen ezért egy fórum is szerepelt, ahol a leg­sürgetőbb feladatokat beszélték át Makai Ferencné, a nemesdé- di Cigány Kisebbségi Önkor­mányzat elnöke arról szólt: a las­san feledésbe merülő hagyomá­nyaikból is ízelítőt adtak az úgy­nevezett “cigánysátorban”, a mesterségek kellékeivel. A ven­dégeket sportos programokkal, valamint együttesek fellépésével fogadták, akárcsak Niklán. Ignácz János, a Somogy Megyei Romák Egyesületének elnöke Nemesdéden a romanapok sze­repéről beszélve kiemelte: fontos a közös hang megtalálása, s az értékek bemutatása. A megyé­ben 78 cigány önkormányzat, s számos más szervezet van. Együttműködéssel sok mindent meg lehet oldani, hogy az a tele­pülések érdekeit szolgálja. Nemesdéd az egyik, amelyik eb­ben élen jár. ■ Vigmond E. Vegyszer a biofarmon is létezik, csak nem árt

Next

/
Oldalképek
Tartalom