Somogyi Hírlap, 2008. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-11 / 161. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2008. JÚLIUS 11., PÉNTEK MI ÉRDEKLI? Fűrészpor a kazánba KESZERICZE JENŐ, a Csurgói Faipari Kft. főmérnöke:- Két dolog foglalkoztat. Egyik, hogy remélem be­váltja a hozzá fűzött remé­nyeket a közel fél milliárd forintos beruházásunk. Az elsősorban infrastrukturális jellegű fejlesztés részeként a kft-nél keletkező összes fűrészport egy központi tá­roló silóba gyűjtjük, mellyel az újonnan telepítendő ka­zánjainkat fűtjük. Mindezt folyamatos termelés és üze­melő szárítók mellett kell megvalósítanunk. Július vé­gén a családdal Horvátor­szágban nyaralunk, remé­lem jó idő lesz és kipihen­jük magunkat. SH-PORTRE A csurgói biztonsági őr MARTON SÁNDOR biztonsági őr: - Most készült el a laká­sunk a Habitat program keretében. Kerítést készí­tünk éppen, s a kutyáim számára kell kennel. Ame­rikai bulldogot tenyésztek már hat éve. Jelenleg négy felnőtt kutyám van és hat kölyök. A szaporulatot el­adom. Egy internetes hon­lapot is működtetek. Ma­gyarországon még nem na­gyon ismerik ezt a fajtát, de nagyon barátságos, a gyerekeimmel is kedvelik egymást. Nyaralást idénre nem tervezünk, most az a fontos, hogy bebútorozzuk a lakást, s beköltözzünk. Aztán újra lesz időm ku­tyakiállításra járni. Nem a politikai csatákra címzetes főjegyző A szolgáltató jellegű közigazgatásban hisz Hűséges típus: három év­tizede dolgozik a csurgói városházán. Július 1-jétó'l címzetes főjegyző lett Kovács Tamásné. Varga Andrea- Diákkorában kacérkodott az írással. Hogyan lett mégis jegyző?- Magyartanárnak készül­tem, de érettségi után nem sike­rült a felvételim. Kaposváron a nyugdíjbiztosítási igazgatósá­gon helyezkedtem el, ahol jog­szabályokkal foglalkoztam, így onnan már a jogi egyetemre fel­vételiztem, sikerrel.- Nem bánta meg ?- Nem, sőt örülök, hogy így alakult a sorsom. A tanári pályán annyi minden változott, és a jog­gal sokkal inkább el lehet helyez­kedni, sokkal szélesebb körű a választás. Noha leginkább Csur­gón éltem, de volt egy kis kitérő, amikor férjhez mentem. Bár a férjem is csurgói, Balatonfüre- den dolgozott a kórházban, s öt évig ott éltünk, akkor jártam az egyetemre. Ott tényleg lettek vol­na lehetőségeim, de hazajöttünk. Közben megszülettek a fiaim, s Csurgón nem volt sok választás, így kerültem 1979-ben az akkori tanácsra.- Jegyzőnek lenni szárazabb, mint bölcsésznek, nem?- Megvan ennek a pályának a szépsége, mert a település összes közügyével foglalko­zom, így rálátásom van a dol­gokra. A közügyek embereket érintenek, ezáltal is szép ez a munka. Kétségtelen vannak néha buktatók, amikor azt ér­zem: de jó lenne, ha többet te­hetnék. Ám sok mindenben kö­tött a kezünk.- Előfordult, hogy bánta, mi­ért lett Csurgón jegyző?- Az embernek van egy vele­született igazságérzete és van benne lázadás. Engem mindig bánt, amikor a politikai csatáro­zások fölé kerekednek a közös­ségi érdekeknek. Nagyon fontos lenne, hogy a politikai vagy pártérdekek elé mindig a kö­zösség, a város érdekei kerülje­nek. Volt hogy azt mondtam Kovács Tamásné: Előfordul, hogy hajnalban fölébredek, töröm a fejem, és akkor jönnek a megoldások. elegem van az egészből, de az­tán túljutottam rajta.- Vannak szép emlékei?- Hosszú pálya áll mögöttem. Sok szép dolgot megéltünk, sok mindent felépítettünk. A város­háza küllemében, a személyi, technikai felszereltségben hatal­mas a változás az 1979-es állapo­tokhoz képest Voltak nagy pá­lyázataink, amikor az egész hi­vatal együtt dolgozott. Soha nem volt nagy apparátusunk, szuper szakmai felkészültség­gel, úgy kellett felépíteni a gár­dát. Egy dolgot nem is tudok ki­ragadni, de mindig van, ami adott pillanatban örömöt szerez.- Hazaviszi a hivatali nyűgöket?- Előfordul, hogy hajnalban felébredek, töröm a fejem és ak­kor jönnek a megoldások. Nem az a fajta bürokratikus szemlé­letű ember vagyok, aki szeret mindenbe belekötni, hanem próbálok megoldást találni. Nyilván a jogszabályi keretek között, mert ez ellen soha nem vétek. De a modern, szolgáltató jellegű közigazgatásban hiszek.- Kiáll az emberei mellett.- Van egyfajta előítélet a köz- tisztviselőkkel szemben. Tu­dom, hogy a kollégáim rengete­get dolgoznak és kevés elisme­résben van részük, mert nincs az önkormányzat olyan anyagi helyzetben, hogy külön jutal­makat adhasson. Megérdem­Kovács Tamásné 1951-BEN SZÜLETETT LELLÉN. Két gyereke, két unokája van. 1977- ben szerzett jogi diplomát. 1997- ben a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkereszt kitüntetést kapott. Szakmai folyóiratokban is publikál. Hobbija az aerobic, a tenisz és az úszás. Szeret utaz­ni, olvasni és szereti a filmeket. lik, hogy megvédjem őket. Hív­tam a képviselőket, nézzék meg hogyan dolgozunk a hiva­talban, mert a laikus nem lát bele a műhelymunkába. A cím­zetes főjegyzői elismerésem pe­dig egyben a hivatalé is, hiszen egyedül nem lehet jól dolgozni. Kevesebb pénzt kell befizetni az ebédért Csurgón az időseknek Viszonylag ritka, hogy egy szol­gáltatásért kevesebbet kell fizet­ni, mint korábban. Főleg, hogy jelentős összeggel csökken a díj. Kisné Madács Ilona, a csurgói gondozási központ vezetője el­mondta: az étkeztetésben a teljes intézményi térítési díj 176 forint­tal lett olcsóbb, mint tavaly. 2007-ben 467 forintba került, eh­hez jött a szállítási díj, így össze­sen 537 forintot fizettek, akik nem kaptak kedvezményt. Most szállítási díjjal együtt kerül 361 forintba az ebéd. Megváltozott ugyanis az állami támogatás rendszere. Az önkormányzat ta­vasszal módosította az ehhez kapcsolódó rendeletét.- Akinek az egy napra vetített jövedelmének a 25 százaléka nem éri el a 361 forintot, az ke­vesebbet fizet. Teljes árat azok­nak kell leróniuk, akiknek az egy napra vetített jövedelme el­éri a 25 százalékot vagy ennél több - mondta Kisné. Némi igazságtalanság ott van a rend­szerben, hogyha valakinek 100 ezer forint a nyugdíja ugyanúgy 361 forintot fizet, mint akinek 50- vagy 60 ezer. S aki havonta 40 ezer forintot kap kézhez, az körülbelül 320 forintot ad az ebédért, de ebből az összegből a 320 forintot kifizetni nagyobb teher, mint a 80 ezerből a 361-et. Az étkeztetésben átlagosan 90-95 fő vesz részt naponta. Megtudtuk: a másik nagyon je­lentős kedvezmény, hogy az in­tézményi térítési díj a házi segít­ségnyújtás esetén maximum 300 forint egy órára. Ám csak kevesen fizetnek száz százalé­kos díjat, a többség így 138 fo­rintot ad, ami nagyon jutányos. A házi segítségnyújtást Csurgón negyvenötén igénylik. ■ V. A. Mintegy kilencvenen igénylik az étkezést naponta a központtól összeállításunk csurgó város önkormányzatának támogatásával készült I Mintha igazi lenne Kovács Lívia keramikus munkái, festett és kerámiavi­rágok láthatók a csurgói Városi Múzeumban. A művész a Magyar Kerami­kusok Társaságának tagja. Témáit leginkább a természetből meríti, munkáit változatos formanyelv, megszerkesztettség, harmonikus ará­nyok jellemzik. Kerámiavirágai figyelemre méltóan szép alkotások, melyeket a hónap végéig csodálhatnak meg Csurgón az érdeklődők. Dákót fogtak, labdát rúgtak, tekéztek sportegyesület Megmozgatnak fiatalokat és időseket egyaránt Csurgón Magányos számítógépezés he­lyett sportolásra hívta a csurgói Városi Szabadidő Sportegyesület a 3-6. osztályos diákokat. Egyhe­tes tábort szerveztek számukra, a szaktárca pályázati támogatá­sával. Délelőtt számítástechnika foglalkozással nyitottak, aztán te­nisz, biliárd, teke, lábtenisz, tol­laslabda szerepelt a repertoár­ban, de fő célként a strandjáté­kok megismerését tűzték ki. Vörös Károly testnevelő tanár elmondta: a gyerekek többsége emelt szintű testnevelésre jár, a g tábor egyfajta levezetés nekik, | illetve más mozgásformákat is- | mernek meg. A többiek pedig | „rákattannak” a szabadidő s ilyesfajta eltöltésére. S később, A 3-6. osztályos diákokat táborba hívták, ne számítógépezzenek egész nap ha szellemi foglalkozásúként keresik a kenyerüket, természe­tes lesz számukra, hogy a sport­pályán lazítanak. Pákái Lajostól, az egyesület vezetőjétől megtudtuk: más programokra is nyertek támo­gatást. Kistérségi szabadidő­projektjük keretében a faluna­pi sportjátékok díjazásához tudnak pénzt adni, illetve a kis­térségi települések részvételé­vel közös sportnapot szervez­nek. Senior sport programjuk pedig az ötven év felettieket cé­lozza meg, akik ingyenesen használhatják a sportlétesítmé­nyeket. Nehéz megmozgatni az embereket, ez talán ad kis mo­tivációt. ■ Varga Andrea

Next

/
Oldalképek
Tartalom