Somogyi Hírlap, 2008. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-04 / 129. szám

14 A NAP TÉMÁJA SOMOGYI HÍRLAP - 2008. JÚNIUS 4„ SZERDA isten segéu! Somogyi polgármesterek egy része is közhasznú munkavégzéshez kötné a segélyt. A kisebbségi tanácsnok szerint a munka becsületét kellene visszaállítani. HA MUNKÁT NEM, PÉNZT SE KERESSEN! Dolgos döntések | MOZGALOMMÁ TEREBÉLYESE dett a monoki példa: mun- ; kavégzéshez és a gyerekek 8 közoktatási részvételéhez | kötötték a segélyezést. Kez- I deményezték a törvénymá- | dosítást is. Az ombudsman I vizsgálatot indított, szerinte | a döntések törvénybe ütköz- | nek. Egy alkotmányjogász | azt mondta: az alaptörvény­ei nyel nem ellentétes az el- | mozdulás. A szakminiszter | pártolja a módosítást, lég- 1 hamarabb az ősszel. Simonfán próbálják a község hasznára fordítani a segélyezettek kényszerű helyzetét. Öt-tíz ember dogozik a közterületeken. Segélyt 20-30 család kap Napi 8-10 órás fizikai munkával lehet annyit keresni, amennyit a segé­lyekből kapnak egyes családok. A létező és fáj­dalmas aránytalanság, ami a cigánykérdés ele­venjébe vág, megoldásra vár. Illetve nem vár. Balassa Tamás Problémamegoldó falvak felol­dották a feszültséget: munkát várnak a segélyért. Kiszabadítot­ták a szellemet a palackból. Tényleg kiszabadították? És tényleg a szellemet?- Nagyon igazságtalannak tar­tom a jelenlegi szabályozást, ami egy-másfél éve alakult ki - tart­ja Bodrog Gábor, Simonfa polgár- mestere. - Ma 20-50 ezer forint közötti segély jár egy rászoruló családnak. Nem kevesen vannak, akik három műszakban sem ke­resnek sokkal többet. Márpedig, mondják kérdé­semre faluszerte: aki munkát nem keres, pénzt se keressen! Bodrog Gábor próbálja a köz­ség hasznára fordítani a segélye­zettek kényszerű helyzetét. Öt­tíz ember dolgozik a település közterületein. Rendszeres szoci­ális segélyt 20-30 család kap. Egy részük elkényelmesedve várja az állami gondoskodást, de ez nem általános.- Az öreg ördög akar ingyen­élő lenni! - mondja egy másik zselici falucska közmunkása. - Adjon munkát az állambácsi, is­ten bizony bebuszozok érte nap nap után Kapósba! Kinek jó az, ha a sok éhes száj csak nyekereg otthon? Én is megadnám nekik, amit lehet, de hát csak ennyi a tehetségem hozzá - árad a szó a harmincéves, sűrűn devlázó Ist­vánból. Bólogatnak a többiek az ár­nyékban, delet ver a harang. Meghúzzák a lakont, és felkere­kednek rendel vágni a „szellem- irtókkal”: felverte a gaz a teret. Traxler Balázs jóval délebbre, Somogyaracson polgármester. Ott, ahol a megye egyik legrosz- szabb munkanélküliségi rátája miatt kell megküzdeni a segé­lyes papírok garmadával. A falu 60-70 százaléka roma. A segé­lyezés szerinte a társadalmi bé­ke, a bűnmegelőzés miatt fontos, és hát kisebbségtől függetlenül gondoskodni kell róla, hogy a pe­riférián élők ne haljanak éhen.- Testületi hatáskör: én állító­lag túl jószívű vagyok - magya­rázza a polgármester, hol szület­nek a szociális döntések.- Hatezerért nem fogok dol­gozni - jön a válasz, amikor szó­ba kerül, mennyivel keres többet a melós a segélyesnél. - A zűrös munkamorált ez tovább rontja. Sorolja a problémákat tovább: a gyerek rossz példát lát otthon. Nem azt, hogy a munkáért pénz jár, és ha valaki lenni akar, azt elérheti.- Heverészést és hőzöngést látnak, tisztelet a kivételnek! - mondja Traxler Balázs. - Iskolá­ba sem minden gyerek jár. Ha az igazolatlan hiányzásokért a csa­ládgondozó látogatása után kap­nak 10-15 ezer forintos bünte­tést, azt közmunkával tudnák le.- A hatórás közmunkavégzést ötezer forintba’ számítják! - fa­kad ki a polgármester. - Hát hol van ilyen órabér manapság? Filebics Magdolna: a tanult tehetetlenség, a kormányok késlekedése és a reflexszerű rasszistázás együtt nehezíti az integrációt FILEBICS MAGDOLNA SZOCWlÓ- gus, az Esélyek Háza vezetője óva int attól, hogy e problémát társadalom-, gazdaság- és szo­ciálpolitikai összetevői nélkül vizsgálják, és úgy próbáljanak megoldást keresni.- A RENDSZERVÁLTÁS Utáni időkben a növekvő munkanél­küliség nyomán elkezdődött az iskolázatlan rétegek, köztük a romák elszegényedése - mond­ta a szociológus. - Ezt egyik kormány sem volt képes kezel­ni. Nincs meg a konszenzus sem, ami e ciklusokon átívelő problémahalmaz felszámolásá­nak előfeltétele volna. MEGEMLÍTETTE: a félreértelme­zett liberalizmus csak akadá­lyozta a közös nevező megte­remtését. Ahol a romákat érin­tő gondok szóba kerültek, ott olykor reflexszerűen vagy indo­kolatlanul jelent meg a rasszis­tázás. De eg} éb szociálpszicho­lógiai összefüggéseket is szám­ba kell azonban venni.- TANULT TEHETETLENSÉG, így fogalmazza meg a tudomány azt az „öröklődő” nézetet, ami folyamatosan az államtól vár­ja a nehéz élethelyzetek meg­oldását. Pedig hangsúlyozni kell az egyén felelősségét - magyarázza Filebics Magdol­A szociális nagyipar erőfeszítései sem szá­molták föl a szegénységet na. - A lehangoló egzisztenci­ális körülmények később olyan anómiás, a normákat kerülő állapotot idéznek elő, ami igen­csak megnehezíti az integráci­ót. Mindez ráadásul generáci­ók sorára nehézkedik, hiszen a felnövekvő nemzedékek a csa­ládban tanulnak meg együtt élni a kilátásta- lansággal vagy adott esetben az igénytelen­séggel És ezen az iskola sem változtat egykönnyen. Az „önjáró segélye­zés” a szakember szerint is joggal ir­ritálhatja a különféle rétegeket. Ezért hatékony ösztönzőket kel­lene keresni, hogy lehetséges és érdemes legyen dolgozni.- a segély csak egy eleme a szociálpolitikának, ami körül ma - idézve egy kutatót - a nemzetgazdaság szociális nagyipara alakult ki. Ezzel együtt az elmúlt tizenöt évben nem csökkent, legfeljebb kon­zerválódott a szegénység. a szociológus szerint komo­lyan kell venni e jelzéseket, és a szociális mellett az adókér­déseket intéző gazdasági és a mobilitásra ható oktatási ága­zatnak közösen mihamarabbi msxmmmm Tiltakozom! berényi László, Somogy Megye Közgyűlése kisebbségi bizottsá­gának tanácsnoka: - Tiltako­zom az általánosítás ellen, és azt gondolom: a segély legyen segély! Ha valaki rászorul, ak­kor ehhez nem szabad kötele­zettségeket párosítani. A segély­nek az emberi mivolt megtartá­sa a célja, ez a lecsúszás előtti utolsó mentsvár. Ráadásul az egészségkárosodott, mozgássé­rült emberekkel szemben nem lehet foganatosítani ezt a nem kellően körültekintő döntést. szerinte ezzel a döntéssel elő­ítélet alá kerülnének sokan. - Elhiszem, hogy a többségi társa­dalomnak rossz tapasztalatai vannak, azt gondoljá, a segély nem oda kerül, ahová kellene, és hogy minden roma azt elgé- pezi, elissza minden forintját. De ez nem igaz! A renitenseket kellene kiszűrni, és természet­beni juttatásként, élelmiszerse­gélyként adni a támogatást a megyei tanácsnok szerint a munka becsületét kellene visz- szaadni. - Nyolc órában kapja meg a fizetését mindenki, és ne kelljen éhbérért dolgozni! A monoki döntésben nincs neve­lő szándék, ami arra buzdítana, beosztással kell élni, s addig kell takarózni, amíg a takaró ér. Ez nem kizárólag cigánykérdés, hiszen mindenkire vonatkozik, aki a jobb élet és a fizetés remé­nyében munkát vállalna. a tanácsnok azt is elmondta: babócsai képviselőként egy 870-es roma populációban él. A község lélekszáma 1900 körüli.- egyszerűen nincs annyi köz­munka, amennyi segélyezett! Gondolt már erre valaki? A Gerenye-part kipucolása, a kö­zösségi terek rendbetétele nem tart annyi ideig. serényi László azt is megfonto­landónak tartja, hogy az ügyes­kedők hazai világát kicsit to­vábbgondoljuk.- Vajon az adócsaló, ráfizetéses cégek mennyi segélyt tesznek zsebre? - tette föl a költői kér­dést a tanácsnok. Somogysámson negyvenkilencmillió forintos segélykeretének nyolcvan százalékát viszik el a községhez tartozó Marótpuszta lakosai. Legnagyobb részük roma siófok az elmúlt évben közel 250 millió forint szociális támo­gatást osztott ki, míg a legköze­lebbi város, Balatonföldvár 9 millió 335 ezer forintot költött tavaly rendszeres és rendkívüli segélyekre. Érdekes, hogy a Balatonföldvári Körjegyzőség­hez tartozó 600 lelkes Bálvá­nyos főként a falut jellemző ma­gas munkanélküliség miatt csak a rendszeres szociális tá­mogatásokra 9 millió 590 ezer forintot volt kénytelen költeni 2007-ben, és még közel 1 millió forintot osztottak szét eseti se­gélyként a lakosság körében. A 7,6 MILLIÁRD FORINTNYI kiadá­sából a marcali önkormányzat 93 millió 991 ezer forintot fize­tett ki tavaly társadalmi szociál­politikai jutta tásokra. Zajcsuk Lajos, a pénzügyi iroda vezetőjé­nek tájékoztatása szerint ebből a legnagyobb tétel a rendszeres szociális segély, ami 54 millió 836 ezer forint volt. SOMOGYSÁMS3NBAN 49 millió fo­rinttal számoltak a szociális jut­tatások terén. Ebből a legna­gyobb az aktív korúak szociális segélye, a mega 35 millió forint­jával. A lakásfenntartás 6 mil­lió, az ápolási díj 2 millió forint­tal jön a sorban. Somogyi Ma­gyar József polgármester arról is beszélt: a 49 millió forint 80 százalékát viszi el a Sámsonhoz tartozó Marótpuszta, ahol több mint 250-en élnek, s 98 százalé­kos a cigánylakosság aránya. Andocson idén szociális kiadá­sokra 32,3 milliót terveztek, ami magasabb az előző évi ősz- szegnél. A segélyezettek köre fo­lyamatosan változik. A külön­féle támogatásban részesülők száma éves szinten meghaladja a százat.- A KÁNYÁI ÖNKORMÁNYZAT 2008. évi költségvetésének főösszege 110 millió forint - mondta Garai László körjegyző. - Ebből a pénzbeli szociális ellátásra tízmilliót hagyott jóvá a képvise- l&testület Az összeg valameny- nyi segélyezést, támogatást, a közcélú foglalkoztatást is tartal­mazza. A segélyezettek, a jutta­tásban részesülők mintegy nyolcvan százaléka ugyanabból a szociálisan rászoruló lakossá­gi körből kerül ki. Az idén a tá­mogatott családok száma vár­hatóan 45-50 lesz. TAVALY 850 MILLIÓ 346 EZER forin­tot költött Kaposvár szociá- lis ellátásokra - tudtuk meg Buniné Battyányi Beátától, a szociális iroda főmunkatársá- tóL - Ebből több mint 75 millió forintot 13 önként vállalt felada­tára fordított a város. Ezek kö­zül országosan is egyedülálló a speciális diétára szoruló gyere­kek támogatása. 2006 márciu­sától igényelhetnek gyermeken­ként ötezer forintos támogatást azok a családok, ahol allergiá­juk vagy alapbetegségük miatt speciális diétára szoruló, 18 év alatti gyermek él A szociálisan hátrányos helyzetű, tartósan be­teg vagy fogyatékos gyerekek ré­szére akkor nyújtható támoga­tás, ha a családban az egy főre jutó nettó jövedelem nem halad­ja meg a nyugdíjminimum 160 százalékát, azaz a 45 ezer 600 forintot. IDEI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK közelítő­leg a huszadrészét fordítja segé­lyezésre Barcs. 5,6 milliárdból 260 millió 410 ezer forintot fizet­nek ki a segítségre szorulóknak 2008-ban. 2007-ben 24 millióval kevesebbet kellett segélyekre for­dítani, akkor 236 milliót fizetett ki a Dráva-parti város ilyen cél­ra. Bélaváron minden ötödik ön- kormányzati forintot szociális ki­adásra kell fordítsák. Újfalvi Jánosáé polgármester elmondta: 47 millióból gazdálkodnak idén, és ebből 9 millió megy szociális célra; rendszeres és alkalmi se­gélyekre, ápolási díjra, lakástá­mogatásra. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom