Somogyi Hírlap, 2008. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
2008-06-22 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 25. szám
4 2008. JÚNIUS 22., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA Nyugdíjasfórum Budapesten. A politikusok szinte egy emberként szajkózzák, hogy megőrzik a nyugdíjak vásárlóértékét. Orbán elszólása most a Fidesz szavahihetőségét gyengíti. Még választásai kampány sem kell ahhoz, hogy fellángoljon a vita a legerősebb választói csoport, a nyugdíjasok ügyében. Molnár Sándor - Vég Márton Befagyasztani - ez az a szó, amelyet Orbán Viktor április 30- án a nyugdíjakkal kapcsolatban kiejtett, és amire azóta egy egész kampány épül. A Fidesz elnöke egy zártkörű beszélgetésen, amelynek hangfelvétele azóta sem került nyilvánosságra, állítólag azt mondta, reálértéken fagyasztaná be a nyugdíjakat. Ez a magyar nyugdíjasok szemében vörös posztó, amit a Fidesz is, az MSZP is érezhetett, hiszen azóta magyarázza mindkét oldal a maga igazát. Orbán Viktor azt, hogy a reálérték megőrzése akár jobb is lehet a nyugdíjasoknak, mint a jelenlegi helyzet, Gyurcsány Ferenc azt, hogy a svájci indexálással jobban járnak. Azóta szórólapkampány zajlik a nyugdíjasok meggyőzésére. Miközben a legtöbb gazdasági szakember egyetért: a nyugdíjrendszer a mai formájában fenntarthatatlan, és ezt a politikusok is tudják. A magyar nyugdíjrendszer ma bő 500 milliárd forintos éves hiányt produkál - ennyivel többet fizet ki az állam az idősek ellátására, mint ameny- nyi a nyugdíjjárulékokból befolyik. Ez a magyar gazdaság teljesítményének durván a két százaléka, az államháztartásban keletkező hiánynak pedig a fele. És az összeg csak nőni fog; szakértői számítások szerint a következő ötven évben mintegy ötvenezermilliárd forintnyi hiány halmozódhat fel. Ha a döntéshozók nem tesznek semmit, államcsőd és akár évtizedekre elnyúló gazdasági stagnálás lehet az eredmény. A gondok az alapoknál kezdődnek - állítja reformjavaslat-csomagjában az Oriens tanácsadó cég. Ma Magyarországon a fejlett országok közül az egyik legalacsonyabb, 62 év a hivatalos nyugdíjkorhatár. Egyedül Francia- ország előz meg minket: a gallok 60 évesen hagyhatják abba a munkát. A magyarokon kívül még a szlovákok mehetnek 62 évesen nyugdíjba, a csehek pe■ Államcsőd és stagnálás lehet a vége. dig 63 évesen, az összes többi országban viszont legalább 65 év a korhatár (az élen az Egyesült Államok, Izland és Norvégia áll 67 évvel). Még nagyobb probléma, hogy még az alacsonynak mondható 62 évet sem várjuk meg, a tényleges nyugdíjba vonulás átlaga ma Magyarországon 58,6 év. Az ok a különféle kedvezményekben keresendő, foglalkozási ágak tucatjában lehetőség a korkedvezményes nyugdíjazás, de hasonló eredménnyel jár a liberális rokkantnyugdíjazási gyakorlat is. Nemzetközi ösz- szehasonlításban túlzónak minősíthető a magyar nyugdíjas ellátása. Míg hazánkban a férfiak átlagnyugdíja a nemzetgazdasági áüagkereset 77 százalékát teszi ki, a fejlett országokban ez az érték 60 százalék körüli (régiós versenytársainknál 55-60, az angolszász országokban 40 százalék). Ez az ösztönzés szempontjából káros, hiszen egész egyszerűen nem éri meg a munkaerőpiacon maradni, ha a nyugdíjba menetel mindössze 20 százalék körüli jövedelemveszteséget jelent. Még drámaibb a kép, ha az ellátások belső arányait vizsgáljuk. Ma a legtöbbet a volt hivatásos állományúak (katonák, rendőrök stb.) kapják, átlagnyugdíjuk havi 125 ezer forint. A korkedvezményeseké 98 ezer forint, a rokkantnyugdíjasoké 72 ezer forint, miközben azok, akik a teljes előírt időt kitöltötték munkával, mindössze 70 ezer forintos ellátásban részesülnek. Hasonló a kép, ha csak a korkedvezményes rokkant- nyugdíjasokat nézzük, a teljesen munkaképteleneknek havi 61 ezer forint jár, alig 3 ezerrel több, mint a részben munkaképeseknek. A bajok orvoslásához az Oriens szerint egy háromelemű azonnali intézkedéscsomagra van szükség. Javaslatuk szerint 2010-től fokozatosan 65 évre kellene felemelni a nyugdíjkorhatárt. Ezt hat év alatt lehetne végrehajtani úgy, hogy minden második évben egy esztendővel nőne a korhatár. Ez növelné a foglalkoztatást. A második lépés a svájci indexálás eltörlése lenne. Elég, ha a nyugdíjak megőrzik vásárlóértéküket, vagyis csak az infláció ütemének megfelelően emelik őket. A harmadik lépés pedig a differenciált nyugdíj- emelés lenne; azok, akik aránytalanul sokat kapnak, pár évig nem részesülnének emelésben, cserébe jóval többet kapnának, akik méltánytalanul kis összegű ellátásban részesülnek. ■ Alacsony a korhatár, bőkezű a rendszer. A negyvenéves nyugdíjasok hazája, ahol a szorzó számít, nem a kor HOGYAN FORDULHAT ELŐ ŰZ, hogy egy 43 éves, ereje teljében lévő magyar férfi nyugdíjba vonul, nem is rossz nyugdíjjal, és éli az aranyifjú nyugdíjasok életét? Ha az illető például fegyveres testületnél szolgált, akkor jogosult korkedvezményesen nyugdíjba menni. Aki a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá egészségre különösen ártalmas munkát végez, kor- kedvezményben részesül - áll a nyugdíjtörvényben. A kedvezmény mértéke férfiaknál tíz (nőknél nyolc) év munka- viszony után két év, minden további öt (nőknél négy) év után pedig további egy év. korkedvezmény jár a fegyve rés erők, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjainak is. A fegyveres testületeknél ráadásul szorzórendszer működik. Ha valaki vadászpilóta, akkor például egy év kettőnek számít, így egy vadászpilóta 13 szolgálati év után nyugdíjba vonulhat. Legújabban a szakközép- iskolában eltöltött négy évet is szolgálati időnek tekintik. A korkedvezményes nyugdíjazás rendszere szálka az Európai Bizottság szemében, tavaly meg is intette hazánkat emiatt. A testület szerint jelentősen rontja hazánk versenyképességét Ön hisz még a politikusoknak nyugdíjügyben? ÖZVEGY KAJTÁR JÓZSEFNÉ: „60 ezer forint a nyugdíjam, ebből szerényen, nehezen, de megélek. Drága a gyógyszer, az élelmiszer, és nem hiszem, hogy ezen bármelyik párt változtatni tud. ” KLÉSZ LÁSZLÓ: „Majd 200 ezret kapok, mert a honvédségtől mentem nyugdíjba Az elmúlt években szerintem jobb lett a nyugdíjasok élete, a környezetemben senki nem panaszkodik. ” KLÉSZ LÁSZLÓNÉ: „Boldogok vagyunk, akár még nyaralni is elmehetnénk, ha a családot nem segítenénk. A Fidesznek nem hiszünk, mert már átvertek és megloptak minket." Az államkassza tölti ki minden évben a nyugdíjűrt Ml A SVÁJCI INDEXÁLÁS, ÉS MIÉRT VAN RÁ SZÜKSÉG? A FOGYASZTÓIÁR-INDEX, OZCtZ az inflációs ráta és a nettó átlagkereset összegét elosztják kettővel és megkapják a nyugdíjak növekedésének összegét Szakértők bőkezű elosztási rendszernek tartják ezt, mert az inflációs rátánál magasabb összességében, így arányaiban többet kapnak az idősek, mint a munkavállalók. Kérdés, hogy vajon mindezt meg engedhetjük-e magunknak. AZ INFLÁCIÓKÖVETŐ NYUGDÍJ JOBB LENNE? ORBÁN VIKTOR JAVASLATA alapján a svájci indexálásról át kellene térni az inflációkövető nyugdíjszámításra. Számítások szerint ezzel nem kerülnének hátrányos helyzetbe a nyugdíjra jogosultak, de tény, hogy kevesebb lenne a növekmény, csak a reálértékét tartaná meg a nyugdíj. EGYRE NAGYOBB LYUK AZ ÁLLAMKASSZÁBAN? A TÉNYEK AZT MUTATJÁK, hogy a nyugdíjrendszerből származó éves hiány 1,3 százaléka a magyar GDP- nek. Ezt a lyukat évről évre az államkasszából kell betömni. Ma a nyugdíjrendszer nettó kötelezettségvállalása (azaz az az összeg, amelyet a dolgozók már befizettek, de még nem kapta meg a nyugdíjas) a GDP 184 százaléka. Ez az összeg ráadásul évről évre növekszik, azaz a rendszer előbb- utóbb összeomlik. Az idősek többsége inkább baloldali A NYUGDÍJAS SZAVAZÓKAT leginkább pénzzel, a nyugdíj értékével lehet megfogni - mondta lapunknak Kiszelly Zoltán politológus. Értékelése szerint a magyar- országi 3,4 millió nyugdíjas közül a 60 év felettiek az aktívabbak, míg a „fiatal” nyugdíjasok, az 50-60 közöttiek inkább bizonytalan szavazók. Azok a nyugdíjasok, akiknek a szocializmus kettétörte a karrierjét, jobboldaliak, ilyen a nyugdíjasok körülbelül egy- harmada - mondta a politológus. A nyugdíjasok több mint fele viszont baloldali. Ők azok, akik éppen a szocializmusnak köszönhették, hogy az életük jobb lett, például annak idején lakáshoz jutottak. A VÁLASZTÓK KÖZÖTT túlrep rezentáltak a nyugdíjasok, a szavazók 36 százalékát teszik ki. A nyugdíj ezért a politikai populizmus terepe - mondta lapunknak Gyulai Attila politológus. nyugdíjrendszer Orbán Viktor reálértéken fagyasztaná be a nyugdíjakat, Gyurcsány Ferenc nem enged a rendszerhez nyúlni. Pedig kellene: ha így marad, minden összeomolhat. ÍGÉRETEKBŐL MEGINT NINCS HIÁNY
