Somogyi Hírlap, 2008. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-15 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 24. szám

2008. JÚNIUS 15., VASÁRNAP INTERJÚ 7 fejlesztések A pletykák ellenére Bajnai Gordon azt mondja: nem akar miniszterelnök lenni. Éppen elég nehéz teljesíteni azt a feladatot, amit vállalt: talpra állítani a magyar gazdaságot. „LASSAN KEZDÜNK EGYETÉRTENI” Az elmúlt két évben arról vitatkoztunk, ki van hatalmon. Pedig érdekesebb, hogy aki kormányoz, mit kezd a kapott bizalommal - vallja a miniszter Nem érdemes az adórend­szert farigcsálni, komoly változásokra van szükség, hogy nőjön a foglalkoztatás - nyilatkozta lapunknak Bajnai Gordon fejlesztési és gazdasági miniszter. Gyükén Mercédesz -Újvári Miklós- Alig akadt a héten vezető politikus, aki ne sülhetett vol­na adócsökkentést On is fel­vetette, hogy szükség lenne az élőmunka terheinek csökken­tésére. De miért csak beszé­lünk róla? Mi az akadálya?- Ha változtatni akarunk az adórendszeren, akkor az minden­képpen érdekeket sért. Ezért az átalakítás a legbonyolultabb egyeztetést igényli. Amit szerin­tem tenni kellene, az az adórend­szer olyan irányú átalakítása, amely a foglalkoztatást segíti. Ma Magyarország egyik fő problémá­ja az, hogy kevesen dolgoznak, alig többen, mint a felnőtt lakos­ság fele. Az Európai Unióban ez a második legrosszabb arány. Ha például a munkaerőpiac 70 szá­zalékát adó kis- és középvállalko- J zások közterheit csökkentjük, az- | zal arra ösztönözzük őket, hogy | munkahelyeket teremtsenek. Ez * azonban nem elég: munkára kell § ösztönözni, hiszen azért is dol­goznak ilyen kevesen, mert az alacsony képzettségűek számára sokszor nem éri meg a segélyt munkára váltani. De hiába akar valaki dolgozni, ha nincs meg hozzá a képzettsége. Ezért a szak­képzési rendszerünkhöz is hozzá kell nyúlni. Az elmúlt 18 év üyen típusú kísérleteinek a tanulsága az, hogy akkor érhetünk el pozi­tív hatást, ha egyszerre mind a három területen lépünk.- A kisebbségi kormány neki tud futni egy üyen feladatnak?- Az elmúlt két évben folyama­tosan arról szólt a vita, hogy ki van hatalmon. Pedig ez nem túl érdekes, az annál inkább, hogy aki kormányon van, mire akarja, tudja használni a választóktól kapott bizalmat.- A kétnapos dobogókői kormánytanácskozást végig­ülve hogy látja: tudja a kor­mány, mit akar csinálni?- Igen, de támogatást kell sze­reznie először a kormánypárti frakcióban, aztán a parlamenti többséghez más frakciókban, de a parlamenten kívül is.- Igaz, hogy felmerült az áfaemelés lehetősége is?- Korai lenne a részletekről be­szélni. Az adórendszerhez akkor érdemes hozzányúlni, ha a módo­sítások elérnek egy kritikus tö­meget - hogy ahogy a vicc mond­ja, ne csak farigcsáljuk a geren­dát, amíg fogpiszkáló nem lesz be­lőle -, ha érdemi könnyebbséget hoznak a foglalkoztatásban.- Önhöz tartozik az uniós tá­mogatásokat menedzselő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség is. Ez korábban mintegy a minisztériumok fölött álló, független szervezet volt, most pedig a gazdasági tárcához tartozik. Ez változást hoz a for­rások elosztásában?- Nem a tárcák fölött állt, csak koordinatív funkciója volt. Az ügynökségnek ez a funkciója nem változott, zajlik a munka: a 27 tagország közül mi írtuk ki a legtöbb pályázatot, mi bíráltuk el a legtöbb nyertest.- Igazán látványos eredménye­ket mégsem látunk még.- Az EU egy hét- plusz kétéves programra adta a 8000 milliárd forintot. Mégis érzem a türel­metlenséget. Látványos ered­mény, hogy az Európai Unió sze­rint mi járunk az élen az összes ország között Magyarország első­ként írta ki a pályázatokat, az el­ső négy között voltunk, aki már tavaly fizetni tudott a pályázók­nak, pedig a program utófinan­szírozott, tehát a támogatás csak a megvalósítás után érkezik. Már 4000 nyertese van a pályáza­tainknak, miközben van olyan vi­segrádi ország, ahol még mindig nem zárták le az alkudozást a programokról. Olyan kevés terü­leten van ma sikerélménye Ma­gyarországnak, hogy ezt meg kel­lene becsülnünk.- Biztos, hogy a budai Várra meg a négyes metróra kell elkölteni, amit az EU adott?- A legfejlettebb, Budapestet is magába foglaló közép-magyar­országi régióban az egy főre jutó támogatás legfeljebb harmada lesz a fejletlenebb területeken ki­fizetett forrásoknak. Ez uniós kötelezettség. A Vár ráadásul nem elsősorban presztízsberuhá­zás, hiszen Magyarország egyik leglátogatottabb helye. Ami a metrót illeti: az ország érdeke, hogy a projekt finanszírozási többletszükségleteit ne a magyar adófizetők pénzéből fizessük, ha­nem uniós forrásokból.- Azokat a pénzeket is lehetne másra költeni.- A források egy részét nagy­városi tömegközlekedésre kell költeni. Jut vidékre is belőle: a kö­vetkező hetekben több tízmilliár­dos villamosberuházásokat hagy jóvá a kormány Debrecenbe, Szegedre, Miskolcra.- Az uniós átlag feletti gazda­sági növekedést tűzte ki célul. Ez most csodának tűnhet Még­is hogyan realizálható?- Ha az elmúlt 18 évre vissza­tekintünk, hányszor voltunk pad­lón? De körbehatárolható az a né­hány lépés, amit meg kellene ten­nünk. Először is rendbe kell ten­ni a gazdaságot, hiszen ez terme­li azt jövedelmet, amit el lehet osztani. Látszik, hogy Magyar- országon megfordul a trend, kér­dés, hogy a lassúbb vagy a gyor­sabb növekedés irányába. De foj­togató a bürokrácia is: a cégek a GDP 6,8 százalékát költik admi­nisztrációra, fölöslegesen fizetett illetékre, nyomtatványra, könyve­lőre. Az uniós átlag 3,5 százalék. Ha erre a szintre csökkentenénk, az 750 milliárd forintot takaríta­na meg a vállalkozásoknak.- Orbán Viktor a korrupciós költségek csökkentéséről is beszélt- Vannak ilyenek. Ha nagyon sok, az egész országot rossz pá­lyára viheti, ezért fontos határo­zott lépéseket tenni.- Lehetséges?- Igen, sőt a magam területén tettem is lépéseket üyen volt az összeférhetetlenségi törvény ta­valyi módosítása, az, hogy a pá­lyázatok elbírálása az interneten követhető, de említhetjük az Anti- Lop portált is, ahol bárki bejelent­heti, ha egy fejlesztés során sza­bálytalanságokat észlel. Eddig több mint háromszáz bejelentés érkezett, négy büntető feljelentést tettünk, és harminc szabálytalan­sági eljárás indult meg.- Ezek uniós kötelezettségek?- Messze túlmennek rajta, de vannak azok is, például a helyszí­ni ellenőrzések. Az EU is vizsgál­ja Magyarországot, de eddig még nem volt olyan ügy, amelyet itt­hon ne tudtunk volna lerendezni.- Amikor tavaly Orbán Viktor azt állította, hogy a pályázati pénzek többségét ellopják, ön polgári peres eljárást kezdemé­nyezett Ez az ügy hogy áll most?- Képtelenség volt, amit állított, első fokon mégis azt mondta a bí­róság, hogy a szabad vélemény- nyilvánításban nem szabad őt korlátozni. Ez alól azonban kivé­tel a tudatos gyalázkodás, ezért valószínűleg másodfokon próbá­lok érvényt szerezni az igazam­nak. Nem magam miatt, Orbán Viktor több ezer tisztességes szak­ember és pályázó becsületességét kérdőjelezte meg, köztük renge­teg fideszes polgármesterét- Valamiért mindig fölmerül az ön neve a miniszterelnöki poszt várományosaként- Hát nem én terjesztem. Utol­jára a Hospodarske Noviny hozta föl a dolgot, de nincs ilyen ambí­cióm. Óriási feladatnak tartom azt, amit most csinálok, több mint egész emberes feladatnak. Gon­dolom, szórakoztató személyi kombinációkkal múlatni az időt, de bárki legyen is a miniszter­elnök, ugyanazokat a problémá­kat kell megoldania. Látszott is az elmúlt hetek meglepő megszóla­lásaiból, mintha ellenzéki oldalon is szembesülnének azzal, hogy a fejlődésért áldozatokat kell vállal­ni. Lassan kezdünk egyetérteni az ország alapvető dolgaiban.- Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor elmúlt napokban elhangzott javaslatai szinte szóról szóra megegyeznek.- Remek, akkor már majdnem ott vagyunk, mint a nálunk fejlet­tebb országok, ahol az alapvető kérdésekben megegyeztek. Most már csak azt kellene belátni, hogy ha sikerülne megállapodni a parlamentben, onnantól sokkal kevésbé lenne izgalmas, melyik politikai erő kormányoz.- Megnéztük a vagyonnyilat­kozatát, és azt láttuk, mene­dzseri életében tisztes, főleg ingatlanvagyonhoz, termőföld­höz jutott. Miért jó közszolgá­latot vállalni? Nem lenne von­zóbb borászkodni vagy tovább gyarapítani ezt a vagyont?- A földeket, amelyek többsége a szülővárosom, Baja környékén vannak, év végén eladtam. Nem tudtam foglalkozni velük, de nem is képviseltek jelentős értéket. 16 évig dolgoztam a magánszférá­ban, aztán kaptam egy felkérést, ami szerintem bárki számára óriási feladat lenne. Úgy gondol­tam, annyi lehetőséget kaptam et­től az országtól, jó lenne visszaad­ni ebből, pár évet erre szánni az életemből. De biztosan eljön az idő, amikor majd Nemesnád­udvaron ülök a pince előtt, és a saját boromat ízlelgetem.- Most jut ideje a munkáján \ kívül másra is?- Nagyon kevés, ezért a szeret­teimtől kapok is elég kritikát. Nem is gondolom, hogy ezt hosz- szú távon lehet csinálni. Ha van egy kis időm, a gyerekeimmel próbálok lenni, és nagy ritkán el­jutok focizni. Ma is igazolt játékos vagyok egy budapesti, ötödosz- tályú csapatban kapusként- Az Európa-bajnokságot azért tudja követni? Nem látunk tévét az irodájában.- Csak a második meccs máso­dik félidejét, addigra érek haza.- Kicsi gyerekei vannak. Hogyan képzeli el az ő jövőjü­ket? Támogatná, hogy külföl­dön próbáljanak szerencsét?- Tanulmányokban minden­képpen. Nem lehet belefúrni a fe­jünket az itthoni földbe, és nem észrevenni, hogy a világ elmegy mellettünk. De azt fogom nekik tanácsolni, utána itthon boldogul­janak, bár rájuk bízom a döntést.- Pedig a kormányban végzett munkája alapján ön is kaphat egy hívogató ajánlatot Brüsz- szelből vagy egy világcégtől. Arra nemet mondana?- Soha ne mondd, hogy soha, de én nem élnék hosszú ideig külföldön, hiányoznának az em­berek, akikkel kapcsolatban va­gyok, az apró dolgok, amik ide­kötnek. Egyszer éltem közel fél évig Londonban, az nagyon nagy élmény volt, de nagyon meg­könnyebbültem, amikor haza­jöttem. Itt vannak a gyökereim. Sikeres üzleti karriert váltott fel a Gyurcsány-kormányban vállalt munkára 1968. március 5-én született Szegeden közgazdászdiplomáját a Bu­dapesti Közgazdaságtudomá­nyi Egyetem nemzetközi kapcso­latok szakán szerezte 1991-ben 1991-től több magáncégnél dolgozott, 1993-ban az Euró­pai Újjáépítési és Fejlesztési Banknál Londonban volt gyakorlaton 1995-2000 között a CAIB Értékpapír Rt. ügyvezetője, majd vezér igazgatóhelyettese 2000-2005 között a Wal Rt vezérigazgatója 2003-ban az év fiatal mene­dzserének választották 2006 januárjától júniusig a Budapest Airport Zrt. elnöke 2006 júliusától a második Gyurcsány-kormány fejlesztési kormánybiztosa. 2007-től ön- kormányzati és területfejlesz­tési miniszter. Május végétől a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztéri­umot ve­zeti NŐS, KÉT GYERMEK édesapja

Next

/
Oldalképek
Tartalom