Somogyi Hírlap, 2008. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-11 / 135. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2008. JÚNIUS 11, SZERDA SZTORI 11 Segítettek a kis falvaknak a Microsoft munkatársai Liliomi sztorik az unokától irodalom Molnár Ferenc szerelmi életéről is szólt Sárközi Mátyás író Siófokon Idén negyedszer rendezett a Microsoft Magyarország céges csapatépítő tréninget, amelynek során a vállalat munkatársai So­mogy és Tolna megye nehéz gaz­dasági helyzetben lévő települé­sein segítettek anyagi eszközök­kel és kétkezi munkájukkal. Főként olyan iskolákban, óvo­dákban, gyermekotthonokban és közösségi központokban tevé­kenykedtek, amelyek fejleszté­sére az önkormányzatnak nem volt megfelelő anyagi fedezete. Nyim lakói már korábban ne­kifogtak a település központjá­ban álló régi iskolaépület felújí­tásának, hogy faluházat rendez­hessenek be benne, ám a festési munkák befejezésére már nem jutott erőforrás. Ehhez járultak hozzá a Microsoft munkatársai, míg a somogyvári speciális isko­lában és nevelőotthonban a régi játszótéri elemek európai uniós szabványnak megfelelő felújítá­sát végezték el, méghozzá az asztalosnak tanuló enyhén fo­gyatékkal élő diákok segítségé­vel. A Microsoft dolgozói a torna­termek felújításában is részt vettek: megjavították és ki- csempézték a zuhanyzókat, a termeket pedig kifestet­ték. Az állattartó telepen a karámok és istállók rendbehozatalához és a szociális helyiség kiala­kításához adott anyagi támo­gatást a Microsoft Magyaror­szág. ■ Meiszterics E. Megújultak a keresztek Horvátkúton Eredeti szépségében áll Horvát­kút, többségében az 1800-as években állított tíz keresztje, j Régóta dédelgetett terv volt, hogy a kőkereszteket rendbe | hozzák, nemcsak a faluban álló- | kát, hanem a szőlőhegyben lé­vőket is, tudtuk meg Babina Ele- mérnétől, a marcali városrész önkormányzati képviselőjétől. Volt, amelyikkel több munkája akadt Ámmer Béla kőfaragónak, néhol a háborús lövedékek nyo­mai is látszódtak, volt olyan is, amit igen jó állapotban talált. A keresztek felújítása félmillió fo­rintjába került. ■ Vigmond E. radalomnak nevezték. Sárközi Ausztria felé egy aláaknázott mezőn keresztül hagyta el az országot, és Londonban telepe­dett le. De forgassuk egy kicsit vissza az idő kerekét, hiszen az írónak már a gyermekévei is kalandosak voltak. Nagyapját, a Pál utcai fiúk szerzőjét nem is­merte, mert hiába igyekezett hét hónapra megszületni, Mol­nár Ferenc már nem volt kíván­csi az unokára, hiszen világra jötte előtt meghalt. Élete fontos állomásaként említette, hogy a nagyapjától örökölt budapesti villájukat már egészen apró gyerekként sikerült kiárusítania. - A Nyúl utcában éltünk, amikor jöt­tek a zsidó törvények. Egy nap Sárközi Mátyás szívesen sztorizik, a nagyapjától örökölte a humorát Amerikában hotelben élt a Pál utcai fiúk szerzője MOLNÁR FERENC a magyar iro­dalom talán világszerte legis­mertebb írója. Budapesti pol­gári család fia volt. Jogász­nak indult, de huszonkét éves korában hátat fordított a jog­tudománynak, és újságírónak állt. Az első világháborúban haditudósítóként is tevékeny­kedett. HUSZONKILENC ÉVES KORÁBAN írta a Pál utcai fiúk című könyvét, amit máig a világiro­dalom egyik legjobb ifjúsági regényeként emlegetnek. számos színpadi mű szerzője, a legsikereseb a Liliom. 1939- ben az Egyesült Államokba költözött, s ott élt - egy hotel­ben -1952-ig, haláláig. Érdekes és pikáns részle­tekről is mesélt nagyapja, Molnár Ferenc életéről, szerelmeiről Sárközi Má­tyás író, újságíró, aki az ünnepi könyvhét előtt járt Siófokon. Kolumbán Tünde Én a maga történeteit órákon keresztül tudnám hallgatni - bókolt Sárközi Mátyásnak a sió­foki összejövetel egyik résztve­vője. Való igaz, a változatos, for­dulatokkal teli életút, na és a bohém nagypapa szerelmi tör­ténetei igazi csemegét jelentet­tek. A két órán át tartó irodalmi teljességű sztorizást ráadásként Sárközi Mátyás öröklött karikí- rozó humora tette teljessé. A lózsef Attila-díjas író 1956- ban hagyta el Magyarországot, és bohó ifjúkori fogadalmát be­tartva egészen addig haza sem tért, míg itthon a for­radalmat ellenfor­Sárközi Mátyás 193? JÚLIUS 19-ÉN Budhpes- ten született. 18 évesen a Hétfői Hírlap munkatársa, majd az 1956-os események hatására elhagyta Magyar- országot. Angliában tanult, ahol a Londoni Egyetem iro­dalmi és nyelvészeti tanszé­kén diplomázott. 1963 És 1966 között a mün­cheni Szabad Európa Rádió szerkesztője volt, majd 1966- tól 77-ig a BBC Magyar Osz­tályának rovatvezetője, máig a rádió külsős munkatársa. a rendszerváltás óta Bu­dapesten is publikál. Idén az ünnepi könyvhétre két kötete jelent meg a Liliom öt asszonya és Micsoda életek címmel. Utóbbi kalandos sorsú angliai magyar emig­ránsokat mutat be. Könyvek Kintinek A MA IS LONDONBAN ÉLŐ író politizáló alkatnak tartja magát, de nem vérmesnek. Azt mondja, nem szereti a lövészárok-mentalitást, ezért a bal- és jobboldali sajtót egyaránt olvassa. Úgy véli, szétdarabolódott lett a ma­gyar társadalom, de nem ér­dekli, csak az szomorúja el, hogy semmire sincs pénz. Nem tervezi, hogy hazaköl­töznek, de ezt humorosan a feleségére fogta, aki nem csupán magyarnak, hanem európainak vallja magát. hálából a Kilitin átvészelt évekért Sárközi Mátyás úgy döntött, hogy a siófoki könyv­tárnak adományozza nyolc­tízezer kötetes könyvtárának számos könyvritkaságát. •vmLkA aff' lí megállt a házunk előtt egy nagy fekete autó. Én kint ját­szottam a ház előtt, tőlem kér­dezték, hogy kié ez a ház. Büszkén mondtam nekik, hogy a miénk. Kérdezték, hány szo­ba van benne. Mondtam, hogy ebben a házban rengeteg szo­ba van. Egy nap alatt kirúgtak bennünket onnan, és beköltö­zött a Gestapo. Sárközi Mátyás a második világháború első éveit Bala- tonkilitin vészelte át. A ma már siófoki településrészről járt hozzájuk Pestre egy paraszt­lány tojással, ő ajánlotta fel a szülőknek, hogy magához veszi a kisfiút. - A Böhm hentes lá­nya azt mondta: én bizony a Matyikét elviszem Kilitire. Van ott nekem egy Jenőkém, arany valagam, majd úgy teszek, mintha a Matyi is a törvényte­len gyerekem volna - emléke­zett vissza az író. - Kilitin min­den reggel ministráltam, és imádkoztam, hogy az oroszok be ne jöjjenek, mert az öreg tanító bácsi azt mondta, azok megeszik a gyerekeket. Sárközi Mátyás azt vallja: Molnár Ferenc unokájának lenni kissé terhes volt számá­ra, ezért el is határozta, hogy nem író, hanem festőművész lesz. Londonban képzőművé­szeti egyetemre járt, és min­dent igyekezett megtenni azért, nehogy író legyen. Végül a BBC magyar osztályára kerülve rá­jött, hogy le kell tennie az ecse­tet. Kiütközött a molnári vénája. Molnár Ferenc szerelmi éle­téről az unoka azt mesélte, hogy nagyanyja azért hagyta ott néhány hónap után, mert ki­derült róla, hogy szeret néhány pofont lehúzni szíve szerelmé­nek. - A Fedák Sárival kékre- zöldre verték egymást. Sárközi kedvenc anekdotáját is megosztotta a közönséggel, ami jellemezte Molnár és a dí­va kapcsolatát. - Fedák a válá­suk után fellépett a Broadway- n, és bár sosem használta Mol­nár nevét, az amerikai ismert­ségét mégis kihasználta, ezért a színház elejére azt íratta ki, hogy főszereplő Sári Fedák- Molnár. Molnár erre úgy rea­gált, hogy berakatott a New York Héráid Tribune-be egy hirdetést azzal, hogy aki Sári Fedák-Molnárként játszik, az nem az anyám. Másként lát bennünket a világ: nyugatról a Balaton még kelet fotózás A British Vogue, az egyik nagynevű divatlap stábja a kelet-európai hangulatot kereste a tónál Igazi kelet-európai hangulat­ban akart fotózni a világ egyik legsikeresebb divatmagazinjá­nak csapata, ezért Magyarorszá­got szemelték ki e célra. A fotó­sok és szerkesztők a Balatonnál is jártak. Kissé sápadt, nem feltétlenül a magyar férfiak ízlésének megfelelő szépség pózolt a mi­nap a Szántódi rév elhanyagolt várójának törött ablaka előtt. A kompra várakozók számára szemmel láthatóan furcsa volt, hogy a modell körül sürgő csa­pat számára miért is olyan ér­dekes a lepusztult helyiség. Mint kiderült, a világ egyik leg­népszerűbb divatmagazinjá­nak stábjára találtunk rá, akik olyan helyeket derítettek fel, amelyekről még ma is sugárzik a kommunista ízlésvilág. A British Vogue magazin szerkesztője azt mondta: októ­berben megjelenő számukban 12 Magyarországon, jórészt a Balatonnál készült fotó jelenik meg.- Kelet-európai környezet­ben szerettünk volna fotózni - mondta Varity Parker, aki arról is beszélt, hogy a New-York-i és Los Angeles-i munkái után kul­turális sokként érte a magyar- országi munka. - A szovjet éra kommunista valóságát szeret­tük volna bemutatni - folytatta a szerkesztő lány, aki annak el­lenére, hogy mi magyarok szí­Varity Parker: a magyarországi látogatás kulturális sokk volt számomra A divatvilág bibliája a 116 éves vogue magazint a világ legbefolyásosabb di­vatlapjának tekintik. Egy Amerikában megjelent kriti­ka szerint a lap a divat-, a stílus- és a sztárvilág bibliá­ja. Címlapja szinte mindig mérvadó a divat világában, több modell a Vogue első ol­daláról vált ismert híresség­gé. A magazin az Egyesült Államokból indult, ma 18 or­szágban jelenik meg, ezek között található az angol ver­zió. Magyar kiadás azonban egyelőre nem várható. vesebben emlegetjük magun­kat közép-európaiként, folya­matosan arról beszélt, hogy ez itt a hamisítatlan Kelet-Európa. Ezért is kerestek a fotózások helyszínéül régi szakszerveze­ti üdülőket vagy idejét múlt vasútállomásokat. Érdekes, hogy mindaz, amit mi balatoni­ak szégyellünk, az a fotós és a szerkesztő számára érdekes és izgalmas volt. Varity Parker ugyanakkor azt is kiemelte: a fotók úgy készül­tek, hogy a modell hátterében jól látható a balatoni táj, ezért reméli, hogy a képsorozat és az utazásról készülő írás felkelti olvasóik érdeklődését az ország és a tópart iránt. ■ K. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom