Somogyi Hírlap, 2008. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
2008-06-09 / 133. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2008. JÚNIUS 9., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Törnek, zúznak tonnánként ezerért törmeléklerakó Szemléletváltás kell a kaposvári telep hatékonyabb működéshez Néhány hét alatt a földdel tették egyenlővé Kaposváron az egykori élelmiszer- ipari épületét. Azt gondolná az ember, nagyüzem van a nemrégiben átadott építésitörmelék-feldolgo- zóban. Márkus Kata Több mint egy éve, tavaly márciustól üzemelteti a KVG Zrt. a kaposvári építésitörmelék-le- rakót, -aprítót, -feldolgozót. A város 95 százalékos uniós támogatással építette meg 472 és fél millió forintos beruházással. A cél többek között az volt, hogy a beszállított építési törmelék minél nagyobb hányadát dolgozza fel az üzem, hogy aztán mint újrahasznosítható anyagot értékesíthessék. Minél kevesebb építési hulladék marad ugyanis a telepen, annál hosszabb ideig oldja meg a város és a környék törmelékelhelyezési gondjait. Ez volna tehát az ideális helyzet. Ám itt is igaz: semmi sem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. A felhasználók jó része ma még ódzkodik az újrahasznosított nyersanyagoktól. Hogy minden jól működjön, szakemberek szerint piackutatásra és persze mindenekelőtt szemléletváltásra volna szükség. Addig viszont rossznyelvek szerint akadozik a feldolgozott törmelék értékesítése, amit azonban az üzemeltető cáfol. Utóbb kiderült, a régióban bontással foglalkozó vállalkozók egy része továbbra is maga dolgozza és használja föl az építési hulladékot. A Főtér Kft. két alvállalkozónak adta ki az egykori élelmiszer-ipari iskola bontási munkáit. Kovács Ferenc vezetésével bontották el az épület felső részét. Ezer-ezerkétszáz köbméternyi építési törmelék keletkezett az iskola tetejének bontásakor - mondta. - Az olyan hulladékot, ami felhasználható például útalapba, azt összetörtük, feldolgoztuk, és magunk be is építettük. Az iskola másik részét, miután az épületet életveszélyessé nyilvánították, már Marosi Ferenc cégS bontotta le. A keletkezett törmelék egy részét, 860 ezer kilót vittek a KVG által a Nádasdi utca végén üzemeltetett telepre. A hulladék egy részét ők is töltésekben hasznosították. Nincsenek nehézségeink az értékesítéssel - mondta el érdeklődésünkre Petes Tamás, a KVG Zrt. markeüngigazgatója -, magánszemélyek és vállalkozások is vásárolnak a feldolgozott anyagból. Persze azt el kell « ismerni, hogy egyelőre viszony- I lag kevesen tudnak erről 'a lehe- j tőségről. Ezért szükség volna % arra, hogy minél szélesebb kör- 1 ben megismerjék az effajta újÚjrahasznosítható anyag. A belvárosban keletkezett a legtöbb törmelék Húsz évre megoldás A NÁDASDI UTCA VÉGÉN megépült kéthektáros területen mintegy 60 ezer köbméternyi építési, bontási hulladékot lehet elhelyezni. A beruházás 32 település 100 ezer lakosának biztosítja a törmelék ártalmatlanítását, a térségben keletkező építési hulladék lerakását és újrahasznosítását mintegy húsz évre. A lakók családonként évente 500 kilóig ingyenesen vihetnek építési törmeléket a lerakóba, a vállalkozók pedig 965 forint plusz áfát fizetnek a beszállított hulladék tonnája után. rahasznosítható anyagok felhasználási területeit. Petes Tamás hozzátette: az elmúlt valamivel több mint egy év alatt 40 ezer tonna hulladék érkezett a törmeléklerakóba, annak jó része föld volt. A beszállítás nem folyamatos, a havi átlag 500-800 tonna. A földön kívül beszállított anyag 40-50 százaléka a feldolgozásra érdemes betonhulladék - mondta Petes Tamás. - Ez kiválóan alkalmas útépítési alapanyagnak, ám a többi, vegyes építési törmelék is jó a kommunális hulladéklerakóban takarásra, útépítésre. A lerakó több mint egyéves üzemelés után gyakorlatilag üres, tehát az eredetileg tervezett üzemelési idejét ki tudja használni. A beruházó szerint olyan drága telek még a budapesti várban sincs, mint amennyibe neki most van az egykori élelmiszer-ipari helye (Folytatás az 1. oldalról) PINTÉR LÓRÁND SZDSZ-es frakcióvezető a legutóbbi közgyűlésen napirend előtti felszólalásában nyilvánosan is megfogalmazott olyan véleményeket, melyekről addig az utca emberei csak egymás közt beszéltek. Mint például a kaposváriak többségét ma is leginkább foglalkoztató kérdést: vajon miként lehet egy helyi védelem alatt álló épületet ilyen viharos gyorsasággal eltüntetni a föld színéről? BÁR NEM ESETT SZÓ RÓLA a kÖZ- g)'űlésen, de a jól értesült kaposváriak azt is pontosan tudni vélik, hogy már az építési engedély kiadásakor lehetett tudni: előbb-utóbb életveszélyessé nyilvánítják az épületet. így ugyanis lebontható lesz, a beruházó pedig olcsóbban alakíthatja ki a leendő épület alatt a mélygarázst. S persze új házat építeni jóval olcsóbb, mint egy védett épületet helyreállítani. MEGKÉRDEZTÜK hát Karalyos Józsefet, a beruházó Főtér Kft. ügyvezetőjét. Azt mondta: a város hozzájárult ahhoz, hogy az épület arculatát megőrizve átalakítsuk. Ehhez azonban meg kellett bontanunk az egykori iskola tetejét, födémet kellett volna cserélnünk. Ám a bontás közben kiderült, hogy semmilyen módon sem menthető meg az épület. Az egyik része, a városházafelőli sarka össze is omlott. Az alapmegőrzéshez szükséges talajmunkákat végző gép rezonanciáját nem bírta. Közben persze statikus folyamatosan vizsgálta az épületet. Aztán amikor belülről a vakolatot leverték, akkor vált egyértelművé, hogy a második emeleti födémrészt nem lehet megtartani, majd nem sokkal később az első emeletről is kiderült ugyanez. Ez egy várható veszélyhelyzet volt - tette hozzá az ügyvezető -, ami nem a bontási munkák következtében alakult ki, hanem a korábbi, sokszor elképesztő módon elvégzett átalakítások miatt. karalyos József határozottan cáfolta azokat a híreszteléseket, melyek szerint előre tudható volt, hogy a házat mindenképpen le kell bontani, mert olcsóbb lesz új házat építeni, mint egy műemlék jellegűt felújítani. Az sem igaz - hangsúlyozta -, hogy mélygarázst jóval egyszerűbb egy üres telek alatt kialakítani, mint egy álló ház alatt dolgozni. Utóbbihoz ugyanis már régóta megvan a megfelelő technológia. MOST VAN EGY TELKÜNK, ami minimum 500 millióba került- panaszolta Karalyos József.- Ilyen drága telek még Budapesten a várban sincs. Csak a bontás és a törmelék elszállítása minimum 80 millió forintba került. S hiába van egy üres telkünk, ha nem élhetünk a szabad építés lehetőségével. Elköteleztük ugyanis magunkat a városnak, az építéshatóságnak, hogy eredeti formájában újjáépítjük az egykori élelmiszer-ipari épületét. Ha tegyük fel egy betonkolosszust építenénk a régi épület helyére - mondta -, azt esetleg olcsóbban ki lehetne hozni. így azonban nem. Talán a pénzünket azért visszanyerjük, mert a város igazi különlegessége lesz az épület egy nagyon jó helyen. S most talán felgyorsulhat az építkezés, a felújítás ugyanis mindig tovább tart, mint valami új megépítése. Jövő áprilisra állni fog az újjáépített épület, a végső átadási határidő pedig a jövő év októbere. MÁRKUS KATA Terjeszkedik a Balatonnál a tabi coop-hálózat A bajomi öreg tűzoltó nem vén tűzoltó nagybajom A 120 éves Nagybajomi Tűzoltó Egyesület tarolt a versenyen Továbbterjeszkedett a Balaton környékén a Tabi Coop Zrt. A közelmúltban vette bérbe Kötésén az élelmiszerboltot. Vendl József elnök-igazgató azt mondta: közel négymillió forintért újították föl az üzlethelyiséget. Az új bérleménnyel a Koppány-völgyén kívül már Földváron, Szárszón, Kőröshegyen, Nagycsepelyen és Kötésén is működtet élelmiszerboltot. A hálózatuk ezzel 26 üzlet üzemeltetésére terjed ki. Az elnök-igazgatótól megtudtuk azt is: idei gazdasági tervükben húszmillió forintot terveztek fejlesztésre, korszerűsítésre. Elsősorban az élelmiszer- üzleteiket újítják föl, bővítik a technikai felszerelést. ■ K. J. A fennállásának 120 éves évfordulóját az idén ünneplő Nagybajomi Tűzoltó Egyesület tarolt szombaton az önkéntes tűzoltóegyesületek versenyén Nagybajomban. A versenyt megelőző ünnepségen emléktáblát avattak a település tűzoltószertárának a falán. Czeferner Józsefné polgármester köszöntőjében azt mondta: attól jó egy közösség, ha minél több jól működő civil szervezete van,. Nagybajom 16 ilyennel büszkélkedhet. A Somogy Megyei Tűzoltó Szövetség és a kaposvári, valamint siófoki hivatásos tűzoltóságok közös versenyére 11 településről 36 csapat nevezett. Jobbágy Istvántól, a kaposvári tűzolZuhogó esőben is helytálltak a tűzoltók. A nagybajomiak remekeltek tóság parancsnokhelyettesétől megtudtuk: az önkéntesek kilenc kategóriában versenyeztek, melyekből hétben a nagybajomiak bizonyultak a legjobbnak. Első helyezett lett még a kadarkú- ü ifjúsági fiúcsapat, valamint a szorosadi felnőtt férfiak egysége. A legnagyobb érdeklődés a férfiak 800 literes kismotorfecsken- dő-szerelési versenyszámát kísérte, ők azok, akik ténylegesen részt vesznek az oltásokban. Ebben a kategóriában is a nagybajomiak bizonyultak a legjobbnak, második lett a felsőmocso- ládi, harmadik az igali csapat. Az ünnepelt nagybajomi önkéntesek minden csapatot ebédre láttak vendégül. ■ Márkus K. 3 JEGYZET Védtelen védettségeink manapság mindenki véd valamit. A kaposvári önkormányzat többek között helyi védett értékeit, a tisztaságot meg a városképet. Előbbit, úgy tűnik, az egykori élelmiszer-ipari esetében egyelőre több-kevesebb sikerrel. De ne legyünk türelmetlenek! Az ígéretek szerint jövő áprilisra régi arculatával ismét a város dísze lesz az egykori iskolaépület. A tisztaság védelmében viszont kampányt is indított a város. Eredmények e területen most talán inkább vannak. Pláne, ha becsukjuk a szemünket, s nem vesszük észre, hogy a pár, napja kihelyezett vadonatúj csikktartó már dugig van a Zsolnay-kúttal szemben. így hát a belvárosi dohányzási tilalmat szigorúan betartani szándékozó bagósnak két választása maradt: a csikktartó mellé ejti elegánsan a dekket, vagy megsértve a rendeletet, a csikkel a kezében elhagyja a kijelölt hely háromméteres körzetét, kockáztatva a büntetést, amíg talál egy üres csikktartót. eléggé et nem ítélhető tnA • dón a városképet is óvja a város. Meghatározza például, hova lehet klímát szerelni, s azt is, müyen napernyő kerülhet egy vendéglátó egység terasza fölé. Ez rendben is van. Az már kevésbé, hogy például a Dorottya kávézó fölötti koszos, kifakult, rongyos napernyő egyetlen közalkalmazottnak sem bántja a szemét. Tehát nem is rontja a városképet? persze lehet, hogy ezzel a mindenféle védelemmel egy kicsit az önkormányzat is úgy van, mint a magánember. Jól hangzik, hát ha beszélni kell róla, mindent véd, ami szerinte arra rászorul. Ám egy kis odafigyelést, pluszfáradságot már nehezen áldoz rá. Ellentétes folyamatok a tejpiacon Hazánkban - az előző hónaphoz képest - áprilisban a tej felvásárlási átlagára öt százalékkal csökkent. A feldolgozók - a kereskedelmi egységek felé érvényesített - értékesítési ára átlagosan két százalékkal volt alacsonyabb - közölte Varga Gábor, a mezőgazdasági szakigazgatási hivatal főigazgatója. A feldolgozói értékesítési árak közül 6-6 százalékkal csökkent a dobozos tartós tejé és a trappista sajté, egyes ömlesztett sajtok ára 7 százalékkal esett vissza. Ezzel szemben áprilisban a tejtermékek fogyasztói ára átlagosan egy százalékkal nőtt. ■ H. M.
