Somogyi Hírlap, 2008. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-07 / 132. szám

13 SOMOGYI HÍRLAP - 2008. JÚNIUS 7., SZOMBAT GÓLYAKONFERENCIA MI A VÉLEMÉNYE spanyolul cigüena, horvátul cigoc, Miért kedves madár? Három napon keresztül minden a gólyáról szól Nagybajomban. Nyolc eu­rópai ország képviselte magát az Európai gólyás települések 5. konferen­ciáján. F. Szarka Ágnes A vendégek a szakmai munka mellett megismerkedhettek a te­lepüléssel és környékével, kirán­dultak a Boronka-melléki Tájvé­delmi Körzetbe, ízelítőt kaptak megyénk folklórjából. A rende­zők lehetőséget biztosítottak a környező településeknek is a bemutatkozásra. A főszereplő azonban a gólya volt. Szászfalvi László, a térség or­szággyűlési képviselője (Fidesz- MPP) pénteken a konferen­cia megnyitásakor köszöntő­jében azt mondta, hogy Európa igaz jelentése, hogy közvetle­nül találkozhatnak azok a tele­pülések, amelyek egy-egy ügy megoldásában egymásra utal­tak, együtt dolgoznak.- Az európai gólyás települé­sek találkozójában is ezt az esz­mét építjük - mondta -, ami a 21. század kezdetén, a globali­zálódó világban rendkívül fon­tos mindenki számára. Amikor az interneten már minden elér­hető, akkor rendkívül fontos a személyes találkozás, a kapcsolatépítés. Czeferner Józseftié a házi­gazda nevében köszöntötte a vendégeket. Utalt arra, hogy hi­ába szerint hiába tesznek meg mindent a fehér gólyákért min­denütt, így Nagybajomban is egyre fogy a számuk.- Településünk 1996 óta dolgozik a gólyaprogram­ban, és két éve veszünk részt az európai gó­lyás települések kon­ferenciáján. Nagy öröm számunkra, hogy az ötödik konferenciának városunk ad­hat otthont. A rendezvényt az Európai Unió mintegy* hárommillió fo-1 ami az európai filmakadémia nagydíját nyerte el. Ilyen magas ki­tüntetést egyetlen gólyás film sem nyert, és ezt a fil­met itt forgatták Marcali, Meszteg- nyő, Nagybajom kör­nyékén. Szegvári Zoltán a Duna- Dráva Nemzeti Park mun­katársa a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetet ismertet­te meg a résztvevőkkel, míg Geibl Krisztián, a nemzeti park ornitológusa a globális felmele­gedés általános problémáiról beszélt. Ugyanő ismertette a fehér gólya megőrzésének elképzelhe­rinttal támogatta. t|| Az iskolások és települé­sünk lakói sok mindent meg­tesznek a gólyá­kért: élőhe­lyeket és legelő­ket tisztítunk, plké- y- szült egy 16 hektáros víztározó, melynek egyik része halastóként üzemel, másik fele pedig a vízimadaraknak biztosít ideá­lis élőhelyet - mondta. - Az is­kolásaink rendszeresen figye­lik a visszatérő párokat, a költés sikerét. Egy webkamerát is fel­szereltünk az egyik fészekhez, így napra­kész információnk van annak lakóiról. 2001-ben még 25 pár fészkelt és költött városunkban, ma csak 7-8 pár. Nagybajomban nincs ipar, vár, kastély, kiugró turisztikai lát­ványosság. Egyetlen értékünk a természet, a jó levegő. Ebből kell értéket kovácsolnunk. A konferencia nemcsak a turiz­musról és a gólyáról szól. Cél­ja, hogy megismerjük egymást, megismerjenek minket Euró­pában. Suchman Tamás országgyű­lési képviselő (MSZP) szerint különös résztvevője az identi­tástudat erősítésének és a ha­zafiasságra nevelésnek a gólya.- A mi nemzeti madarunk a gólya, még akkor is, ha számos más nemzet vallja ugyanezt. Sehol másutt a világon nem ér­kezik a gyermek a gólyával, csak nálunk. Egy kisgyermek első száz megtanult szavában benne van a gólya. A somogyi gólyáról filmet készített Gyar­mati Lívia és Bogdán Endre, tő módja it. Elmond- » ta: hazánk­ban a negyve- nes években ti- f zenötezer gólyapárt tartották nyilván, ma a számuk alig öt és fél ezerre tehető. A fo­gyás oka egyrészt az élőhelyek beszűkülésében, a gyepterüle­tek kiszáradásában keresendő. A gólyákra a legnagyobb ve­szélyt azonban a villamos veze­ték jelenti, mert többségük áramütéstől pusztul el. Háda Ferenc, a nagybajomi sportkomplexum vezetője egy körvonalazódó, turistacsaloga­tó ökocentrum kialakításáról beszélt a résztvevőknek. Leszö­gezte, hogy a turisztikai alapú gazdaságfejlesztésnek fő célja, hogy éves viszonylatban vagy szezonális jelleggel minél több turista jelenjen meg egy adott területen. Igazi rekreáció csak tiszta környezetben, gazdag növény- és állatvilág mellett képzelhető el.- Fejlesztési elképzeléseink­hez együttműködő partnereket keresünk - mondta. - Vendé­gekre csak akkor számíthatunk, ha megfelelő látnivalót és prog­ramokat tudunk biztosítani szá­mukra. Nagybajomban adott az az erdei környezet, aminek tisz­ta a levegője, zaj- és fényszeny- nyezettségtől mentes. Ebben a körlombkorona szálláshelyek és cölöpkunyhók építését tervez­zük, melyek energiaellátását napkollektorokkal biztosítjuk. Az ökocentrumban különböző élményelemek lesznek elérhető­ek. Többek közt lehetőség lesz kincskeresésre, tanyalátogatás­ra, szarvassimogatásra, halá­szatra, vadászatra, íjászatra, nö­vény- és állatfelismerésre, ma­dár- és vadlesre, gyógynövény­gyűjtésre, tutajozásra, csillagá­szati megfigyelésre. A horvátországi Cigoc város képviseletében Zvonko Rasto- vac vett részt a konferencián. A kisváros volt az első, amely meg­kapta az európai gólyás falu cí­met lövőre ők rendezik az , összejövetelt A rendező te- * lepülésnek járó békát Cze­ferner lózsefné polgármester adta át- Jó helye lesz nálunk a bé­kának, ahogy a gólyáknak is - mondta Zvonko Rastovac.- Egyébként településünk neve is gólyát jelent, vélhetően még a római korból származik. Európa nyolc államából jöt­tek el a nagybajomi gólyakon­ferenciára. Ékes bizonyítékaként annak, hogy a gólyán keresztül köny- nyebb ismeretséget kötni, bará­tokat szerezni, ahogy egy ter­mészetvédelmi szakember fo­galmazott. A gólya testközelbe hozza a természetet, megél az ember közelében. Sajnos egyre ritkább, éppen ezért fokozottan védett madár. A gólyán keresz­tül embereket lehet megnyerni a természetvédelem ügyének. Az emberek mindenütt szeretik a gólyát, ahol jelen van, így a tu­rizmust is lehet rá építeni. ulrich blum mezőgazdasági vállalkozó a németországi Rühstadtból: - Engem min­denhol Gólya papának hív­nak. A rühstadtí gólyaklub alapító tagja voltam, mára én lettem a legidősebb klub­tag - mondta. - Végigjártam a gólyáink útját. Ez a hob­bim. Tízezer kilométert tet­tem meg. Afrikában gólya­hercegnek és -hercegnőnek hívják ezeket a madarakat. BÁLÁT) GABRIELLA kaposvá­ri ügyintéző: - Nagybajom­nak jelképe, Magyarország­nak szimbóluma a gólya. Azt hiszem, nincs olyan ember, aki ne szeretné eze­ket a nemes madarakat: Mi magyarok a termékeny­séget, a gyermekáldást is hozzá kötjük. Igazán külön­leges hangulata van egy olyan falusi háznak, amely­nek tetején kelepei. major dorka nagybajomi tanuló: - Édesanyám Nagy­bajom gólya mamája, így gyerekkorom óta szervesen hozzátartozik az életemhez. Szerencsémre egész közelről is figyelhetem az életüket. Emellett nagyon szeretem fo­tózni őket, most lehetőségem van egészen közel kerülni a fészkükhöz. A gólyák és az állatok védelme nagyon so­kat számít nekem. szabó diána pécsi tanuló:- Hatalmas, gyönyörű ma­dár. Elegáns a megjelenése. Aztán a magyar hiedelem szerint az újszülöttek szál­lítója, és megjelenésekor visszavonhatatlanul közelít a tavasz. Nagyon jó dolog, hogy Európából egyre töb­ben jönnek össze kifejezet­ten a gólya miatt, és ebben mi magyarok, mi bajomiak is benne vagyunk. Csoportkép a gólyakonferencián részt vevő országok - Lengyelország, Németország, Törökország, Spanyolország, Svájc, Horvátország, Szlovénia, Magyarország - képviselői egyetértettek abban, hogy a fehér gólya megőrzése, megóvása európai közös ügy, amiért együtt és külön-külön is ten­ni kell. A béka pedig továbbköltözik Horvátországba, ahol jövőre rendezik az európai gólyakonferenciát. kedves madarának tekinti EHÉR GÓLYÁRÓL jelkép Angolul strok, németül dér Storch, magyarul gólya. Mindegyik ország a saját KONFERENCIA A

Next

/
Oldalképek
Tartalom