Somogyi Hírlap, 2008. május (19. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-07 / 106. szám
2008. MÁJUS 7., SZERDA 7 KÖZÉLET&GAZDASÁG Az év végéig megmenekülnek a kis forgalmú szárnyvonalak Az év végéig járnak a személyvonatok azon a 12 alacsony forgalmú vasútvonalon Is, amelyre május 31-ig szólt a személyszállítási megbízás - közölte Szabó Pál, az új közlekedési miniszter. A szaktárca az év végéig megrendeli a személyszállítási közszolgáltatást a 12 vonalon. Emlékeztetett: a tárca <*2008. évi vasúti menetrendben a 38 alacsony forgalmú vasúti mellékvonal közül december végéig 26-ra, május 31-éig pedig 12-re adott megbízást. Szabó Pál elmondta, hogy a kormányzati struktúraváltozása miatt nem maradt elég idő az egyeztetésre az érintettekkel. Az alacsony forgalmú szárnyvonalakról az érintett önkormányzatokkal pontosítják a szolgáltatás kedvezőbb formáit, biztosítva az ott élők közlekedéshez fűződő jogait. Az érintett önkormányzatokkal közösen döntenek az alacsony forgalmú vasútvonalak hasznosításáról. Az új miniszter Fónagy János fideszes szakpolitikus tegnap délelőtti szavaira reagált. A legnagyobb ellenzéki párt ugyanis arra szólította fel a kormányt, hogy ne zárjon be újabb vasúti mellékvonalakat ■ T. M. Májusban már az emelt összegű nyugdíj érkezik Májusban már az emelt összegű ellátást kapják a múlt év vége előtt megállapított saját jogú vagy hozzátartozói nyugdíjban, illetve nyugdíjszerű szociális ellátásban részesülők - közölte az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság. Egy kormányhatározat értelmében ugyanis az idén nem novemberben jön a kiegészítő emelés, hanem már májusban. Ennek az 4 az oka, hogy a kormány márciusban az idei évi inflációs várakozását a korábbi 4,8 százalékról 5,9 százalékra emelte. A juttatások összege 1,1 százalékkal emelkedik január elsejei visszamenőleges hatállyal. Az év első négy hónapjára járó különbözetet egy nyugellátási utalványon, a szokásos nyugdíjkifizetési napon kapják kézhez a jogosultak. ■ T. M. Keletre érhet a tilalom lista A visegrádi országok közül nálunk a legtöbb a dohányos A visegrádi négyek lakói szigorítanának: leginkább az éttermekből és a tömegközlekedési eszközökről száműznék a dohányosokat. Szabados Balázs A visegrádi országok közül hazánkban dohányoznak a legtöbben, míg Szlovákiában a legkevesebben. Míg nálunk a lakosság több mint egyharmada füstöl, északi szomszédunknál arányuk a lakosság egynegyedét sem éri el - derül ki az Image Factory és a Tárki legfrissebb Társadalmi Klíma Riportjából. Az erős dohányosok is Magyar- országon vannak a legtöbben. A rendszeresen dohányzók 29 százaléka több mint egy doboz cigarettát szív el egy nap, azaz minden tizedik felnőtt magyar erős dohányos. Itthon a férfiak 36 százaléka szív 20 szálnál többet, míg a nőknél ez az arány egyötöd. A magyarországi dohányosok aránya a fiatal középkorúaknái a legmagasabb és az 50 felettieknél a legalacsonyabb. A 30-39 éves korosztály fele dohányzik, de a 18-29 év közötti fiatalok 42 százaléka is e szenvedély rabja. Összességében nem kevesebb, mint kétezer szál jut évente minden magyar lakosra, éppen ezért egyre fontosabb kérdéssé válik, hol fogyasztja napi füstadagját a dohányos. Az Európai Unió egyre több országában tiltják be a dohányzást a különféle vendéglátó-ipari egységekben. Az erre irányuló szigorítások legtöbbjével a visegrádi országok lakossága is egyetért. A válaszadók éles különbséget tettek az éttermek és a bárok, kávézók között. A megkérdezettek az éttermeket tisztítanák meg leginkább: a csehek 59 százalékát leszámítva a többi országban 70 százalék feletti a tiltást támogatók aránya. Meglepő az amúgy a többi nemzetnél engedékenyebb magyarok hozzáállása az éttermi dohányzáshoz, hiszen öt magyarból négy ezt betiltaná. A legdrasztikusabb felvetésre, az utcai dohányzás megtiltására is sokan rábólintanak: minden negyedik cseh, minden harmadik magyar, valamint tízből négy lengyel és szlovák az otthonukba száműzné a dohányzókat. A dohányzás nemcsak a dohánylobbinak jövedelmező. A magyar államnak becslések szerint évente több mint 250 milliárd forint bevételt jelent a 20 milliárd szál cigaretta jövedéki adója, ez az összes adóbevétel három százaléka. A dohányzás okozta egészségkárosodás miatti kiadások ennél alacsonyabbak. A dohányzás miatt éves szinten 14 milliárd forintot költünk fekvőbeteg-ellátásra, 36 milliárdot rokkantnyugdíjra, hétmilliárdot háziorvosokra, kilencmilliárdot táppénzre és 51 milliárdot gyógyszerekre. Ez összesen 117 milliárd, 133 milliárddal kevesebb, mint az ebből származó adóbevétel. Korlátozná-e a dohányzást zárt helyeken és közterületeken? NÉMETH MIKLÓS „A zárt helyen való korlátozások természetesek. Én is erős dohányos vagyok, de ha nem lehet valahol rágyújtani, meg tudom állni Ugyanakkor abban bízom, hogy szabadtéren nem lesznek korlátozások. ” szabó Bkum „Nem zavarna, ha szigorítanák a zárt helyen való dohányzást, amúgy sem szoktam ott dohányozni Otthon sem cigarettázom. Egyetértek a javaslattal Hiszen a szabadban nem füstölök senki arcába, de zárt térben ez elkerülhetetlen. ” MONOSTORI MÓNIKA „Dohányos vagyok, így érthető, hogy nem tetszenek a szigorítások. Sok kényelmetlenséget okoznak, hogy lassan sehol sem gyújthatok rá Persze ha nem cigarettáznék, biztos nekem is tetszenének az ilyen javaslatok. ” ■Ml Leállt az állami támogatású őssejtbank leállt ideiglenesen az egyetlen államilag támogatott őssejtbank. A szolgáltatást a Zelion Őssejt Kft. szervezte, a köldökzsinórvért pedig az azóta megszűnt Országos Gyógyintézeti Központban tárolták. A várható jogutód Országos Vérellátó Szolgálat főigazgatója, Miskovits Eszter azt mondta: nem örülne, ha a labor hozzájuk kerülne, az őssejtbank ugyanis már kinőtte a rendelkezésre álló területet. A kistelepülési jskolákról egyeztetne az Elölánc A FALUSI ISKOLÁKAT érintő szabályozás felülvizsgálatát kéri az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól az Élőlánc Magyarországért Mozgalom. A szervezet szerint nem jelentene többletköltséget a falusi iskolák megóvása, ráadásul a felmérésekből kiderül, hogy az oktatás színvonala ezekben az intézményekben sem alacsonyabb a nagyvárosi átlagnál. Szanyi: csökkenteni kell a távfűtés áfakulcsát az mszp távfűtési eseti munkacsoportja szerint elkerülhetetlen a távfűtés áfakulcsának csökkentébe^ a jelenlegi 20-ról 5 száza* «■ lékra - közölte Szanyi Ti11 bor, a párt parlamenti képviselője. A munkacsoport vezetője szerint a csökkentési javaslat, amely tárgyalási indítványként kerül a kormány elé, összhangban van az Európai Unió áfaszabályozásával. Szanyi a távfűtők mellett Nőne a pályakezdők bére tanárok Pótlék járna az iskolaigazgatóknak is Korrigálják jövő januártól a pedagógusokra vonatkozó közalkalmazotti bértáblát, a kezdők fizetése akár havi negyvenezer forinttal emelkedhet - ismertette a kormány terveit Tatai-Tóth András. Az MSZP-frakció oktatási munkacsoportjának vezetője szerint emelni kell a pályakezdő pedagógusok bérét, mert a fiatal tanárokat elszippantja a versenyszféra. Az egyetemet végzett kezdő tanár bérét a jelenlegi táblázathoz képest havi negyvenezer forinttal emelnék. A már pályán lévő tanárok fizetését hozzáigazítanák a kezdőkéhez, azaz nem lesz olyan régóta a pályán lévő pedagógus, aki kevesebbet fog keresni egy kezdőnél. Pótlékot kapnának a hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó pedagógusok, illetve az iskolaigazgatók is, mert nemcsak pedagógusnak mennek kevesen, hanem igazgatónak sem jelentkeznek sokan. Tatai-Tóth szerint a béremelésnek egy évben 13-14 milliárd forint a költségvetési vonzata, és a pedagógusok egyharmadát, 40-45 ezrüket érinti. „El kell gondolkodni azon, miként biztosítják az esélyegyenlőséget, illetve a megbecsülést a pedagógusoknak” - jelentette ki Ágh Péter. A fideszes képviselő szerint az nem jó, hogy az évtizedek óta a pályán lévők fizetését nem korrigálják. ■ Rendben zajlottak a matekérettségik AZ ÉRETTSÉGI VIZSGÁK második napján sem történt rendkívüli esemény, rendben lezajlottak a matematika írásbeli érettségik is. Középszinten 83 340 diák, emelt szinten 3206 vizsgázó adott számot tudásáról. A középszintű írásbeli vizsga 180 percig tartott, a diákoknak kétféle feladatlapot kellett megoldaniuk. Az emelt szintű írásbeli vizsga 240 perces volt, az írásbeli itt is két részből állt. Egyetértés a „haláladóról” ötpárti A Fidesz már júliustól eltörölné az illetéket Az örökösödési illeték csökkentésével, illetve részleges eltörlésével kapcsolatos javaslatot várhatóan mind az öt parlamenti párt támogatni fogja - derült ki az adóreformról tartott tegnapi egyeztetésén. Közeli rokonok esetében személyenként 18 millió forintig nem kellene megfizetni a haláladóként emlegetett illetéket január elsejétől, ha a parlament elfogadná az illetékekről szóló törvény módosítását. A Fidesz azt javasolta, hogy júliustól töröljék el a haláladóként is emlegetett négyszázalékos különadót, és az így kieső összeget szerintük pótolni lehetne máshonnan a költségvetésben. A töb■ Az egykulcsos adóról nincs konszenzus. függően három sávot határoztak meg - számolt be Dávid Ibolya pártelnök. Elmondta: rokonsági fok szerint további három csoportba sorolják az örökösöket. Az egykulcsos adó bevezetéséről és az MDF által javasolt adóamnesztiáról nem közeledtek az álláspontok az egyeztetésen. ■ É. S. bi párt azonban január elsejével szüntetné meg a haláladót. Az MDF elkészítette az illeték- törvény örökösödési illetékre vonatkozó passzusainak módosító javaslatait. Értékhatártól
