Somogyi Hírlap, 2008. május (19. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-30 / 125. szám
8 GAZDASÁG 2008. MÁJUS 30., PÉNTEK HÍRSÁV Júniustól indul újra a Széchenyi-kártya A SZÉCHENYI-KÁRTYA II. konstrukció június elején indul. Ettől a tízmillió forint fölötti hitelek számának növekedését várják a kis- és közepes vállalkozások körében. A Magyarországon működő 500-600 ezer mikrovállal- kozás 1,5 millió embernek ad munkát. Jelenleg a mik- rovállalkozások több mint fele korai vállalkozásnak számít (három és fél évesnél fiatalabb), és több mint fele szükségből vállalkozó. Tejet és húst is lehet vinni Horvátországba A morvát mezőgazdasági minisztérium elhalasztotta annak az uniós jogszabálynak a bevezetését, amely miatt a külföldiek tej- és hústermékeket nem vihettek volna be Horvátországba. Zágrábban úgy döntöttek, hogy csak 2009 januárjában léptetik életbe az új szabályt. Belátták, hogy ez komoly problémákat okozott volna az idegen- forgalmi szezonban. Szabó Máté szigorítaná a hitelfeltételeket AZ ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK országgyűlési biztosa kezdeményezi, hogy minősüljön tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak a jegybanki alapkamat tízszeresét meghaladó költségű kölcsönnyújtás. Szabó Máté ezt a lakossági hitelcsődök megelőzése érdekében tartja fontosnak, ahogy azt is, hogy a szolgáltatók adják meg az ügyfeleknek a döntéshez szükséges tájékoztatást. Szabó Máté tovább szigorítana Rácz Jenő legföljebb gondolkodhatott rajta, Molnár Lajos kitalálta, Horváth Ágnes keresztülvitte, majd Székely Tamás visszavonta a reformtörvényt Sokba került a semmittevés pénztártörvény Visszavonták, de a reklámra 123 milliót költöttek Már a múlté az egészség- biztosítási törvény. A Fidesz nem elégszik meg ennyivel, pénzügyi elszámolást is vár. Vég Márton Ismét napirendre kerülhet az a szocialista javaslat, amely szerint az Országos Egészségügyi Pénztár 100 százalékban állami tulajdonú, zártkörű részvénytársaságként lássa el feladatát a jövőben. A pénztártörvény hétfői visszavonása miatt keletkező rést kitöltő, most formálódó kormányzati koncepcióban azonban egyelőre még nem nevesítették ezt az elképzelést Székely Tamás egészségügyi miniszter szerint az egészségpénztárak száma és működési költsége technikai kérdés, a legfontosabb, hogy június végére olyan javaslat készüljön el, amelyet a szakma is támogat. A Fidesz azonban nem elégszik meg ennyivel, pénzügyi elszámolást is vár. Egyre több információ lát ugyanis napvilágot arról, hogy több száz millió forintot költöttek el az új rendszer előkészítésére és bevezetésére. A 22 egészségpénztár például már márciusban megalakult. A pénztárak a hétfői döntés értelmében viszont jogutód nélkül megszűnnek, így nagy kérdés, hogy mi lesz a 2010 végéig kinevezett pénztárvezetők fizetésével. Korábban Mikola István, a Fidesz egészségügyi szakpolitikusa azt mondta: a kormány másfél milliárd forintot költött a meg nem valósult egészségbiztosítási reformra. „A regionális pénztárak létrehozása 440 millió, a pénztárak vezérigazgatóinak fizetése 500 millió, a kommunikációs kampány 403 millió, a hirdetések, médiavásárlás 130 millió forintot tett ki” - részletezte Mikola. Budai Bernadett kormányszóvivő ellenben úgy fogalmazott: Mikola állításainak kilencven százaléka nem igaz. A maximum 49 százalékos magántőkével működő 22 regionális pénztár alaptőkéje valóban 440 millió forint volt, de mivel a parlament döntésével a pénztárak megszűnnek, ez a pénz visszakerül a központi költségvetésbe. „A pénztárak kialakításának költsége, a hatósági díjak kétmillió forintot tettek ki, azonban ez sem kidobott pénz, hiszen állami intézményeknek fizették ki ezt az összeget, így egyik zsebből került a másikba a pénz” - reagált a kormányszóvivő. Állítása szerint a pénztárak vezérigazgatói nem kaptak fizetést, és végkielégítésben sem részesülnek. Kommunikációs kampányra pedig összesen 123 millió A félbemaradt reform költségei Kommunikáció________218 millió forint Szakértői megbízások és tanulmányok ______358 millió forint Vi zltdíj-automaták beszerzése___________________12 millió forint Kórh ázi széfek felszerelése 600 millió forint forintot költött el a kormány az adófizetők pénzéből. „Népszavazás híján csak egy kétharmados többségű törvény meghozása jelenthet garanciát ■arra, hogy a parlament ne fogadhasson el a több-biztosítós modellhez hasonló egészségbiztosítási rendszert” - mondta Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke. Szerinte az egészségbiztosításról szóló törvény hatályon kívül helyezése szükséges, de nem elégséges feltétel a népszavazás elkerüléséhez. Az Albert Zsolt és felesége által kezdeményezett népszavazás célja, hogy megakadályozza az egészség- biztosítás privatizációját. Az Országgyűlés várhatóan június 9-i ülésén dönt a referendum kiírásáról. A visszavont törvényről szóló népszavazást várhatóan novemberben rendezik meg, ennek költsége elérheti a négy- milliárd forintot. Hányatott sorsú pénztártörvény 2007. DECEMBER 17.: a koalíció megszavazta, de Sólyom László államfő nem írta alá, és visszaküldte az Országgyűlésnek. 2008. FEBRUÁR ll.: a kormánypárti képviselőknek köszönhetően másodszor is elfogadják a törvényt. 2008. MÁJUS 26.: OZ SZDSZ- frakción kívül mindenki a törvény hatályon kívül helyezését támogatja. 2008. június 30.: Székely Tamás egészségügyi miniszter eddig dolgozza ki a magántőke bevonása nélküli új javaslatot. A Fidesz szerint az MSZP-kormány elvenné a gyest A Fidesz szerint a Gyurcsány- kormány arra készül, hogy elvegye a gyest a családoktól - mondta csütörtöki sajtótájékoztatóján Selmeczi Gabriella. Az ellenzéki párt szakpolitikusa arról is beszélt, hogy amennyiben polgári kormány alakul, akkor visszaadják az elvett forintokat, és ismét fő szempont lesz a gyermekvállalás ösztönzése. Selmeczi Gabriella arra a felvetésre, hogy a sajtóban megjelent információk szerint nem vennék el a gyest, csak az eddigi három év helyett két év alatt fizetnék ki a teljes összeget, azt mondta: minden átalakítás úgy kezdődött eddig is, hogy szakértőként elkezdtek valamiről beszélni, majd a híreknek az lett a végük, hogy reform címén spóroltak az embereken. A Fidesz múlt heti, ugyanebben a témában tartott sajtó- tájékoztatójára reagálva Budai Bernadett kormányszóvivő azt mondta: a gyes és a gyed rendszeréről folyik a szakmai egyeztetés. A kormánynak az a célja, hogy rugalmasabbá váljon a rendszer. ■ F. E. Répássy Róbert: a Magyar Posta szórta a közpénzt A Fidesz Szabó Pál jelenlegi közlekedési miniszter, a Magyar Posta volt vezérigazgatója felelősségét firtatja a biciklitender ügyében. Répássy Róbert frakcióvezető-helyettes csütörtökön kiemelte: a több mint 1 milliárd iopirttos,-. szabálytalan kerékpár- beszerzésről a posta akkori vezérigazgatójának, Szabó Pálnak tudnia kellett, vagy ha nem tudott róla, akkor ez komolyan felveti az alkalmatlanságát. „Gyurcsány Ferenc a kormányába olyan embert is beválogatott, aki elfogadhatatlan módon pazarolta az emberek pénzét egy állami cég élén” - fogalmazott Répássy Róbert. Közben összevont ülést tartott a posta igazgatósága és felügyelőbizottsága. Kiderült: nemcsak a közbeszerzés aggályos, a kerékpároknak nem volt érvényes minőségi tanúsítványuk sem. Pedig a szerződés szerint ennek hiányában át sem szabadott volna venni a kerékpárokat. A Hankook nem is pályázott képzésre? cáfolat A dél-koreai cég vezetése idén inkább üzembővítést tervez Örökösödési illeték csak huszonötmillió felett? „Nem pályázott idén képzési támogatásra a Hankook rácalmási gyára, mivel idén mások a prioritások, többek között a cég üzembővítését készítik elő” - jelentette ki tegnap a Hankook Tűé Magyarország Kft. PR-menedzsere. Roy Katalin a Magyar Nemzet cikkére reagált, amely szerint a dél-koreai cég nem kapta meg a szerdán ülésező Munkaerő-piaci Alaptól az egymillió eurós, képzésre fordítandó állami támogatást, mivel az abroncsgyár nem felelt meg a rendezett munkaügyi kapcsolatokat rögzítő jogszabályoknak. A cég tegnap délig erről a döntésről nem kapott értesítést. Novemberben az akkori szociális és munkaügyi miniszter, Lamperth Mónika a munkaügyi előírások megsértése miatt saját hatáskörében felfüggesztette a Hankook gumigyár számára 143 millió forint folyósítását. A Hankook szerint a vállalat az elmúlt időszakban jelentős lépéseket tett a munkaügyi kapcsolatok rendezéséért. A Hankook mintegy 16 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás kap a magyar államtól, az átképzési támogatással és a társaságiadó-kedvezmén- | nyel akár a 20 milliárdot is elér- | heti. A társaságot többször meg- 1 büntették már, például koreai il- J legális munkavállalók foglalkoz- I tatása miatt. ■ E. S. A Hankook szerint sokat tettek a munkaügyi kapcsolatok rendezéséért Huszonötmillió forint alatt nem kellene öröklési illetéket fizetni, ha az Országgyűlés elfogadja a jogszabály-módosítást - mondta Dávid Ibolya, az MDF elnöke a kérdésről tegnap tartott ötpárti egyeztetés után. Ebbe az értékbe nemcsak az ingatlan, de minden vagyontárgy beletartozna, ez alatt az egy örökösre jutó teljes hagyaték illetékmentes lenne. 25 millió forint felett tíz százalék illetéket kellene fizetni. A parlamenti pártok egyetértettek az illeték csökkentésével és egyszerűsítésével, de az csak hétfőn, a törvényjavaslat benyújtása előtt derül ki, hogy aláírjáke az előterjesztést. Az MSZP a gyermek, a házastárs, a szülő, mostoha- és neveltgyermek, illetve az unoka, nagyszülő és a testvér örökösre terjesztené ki a rendelkezést, a Fidesz szerint külön kellene választani a lakás és az egyéb értékek után fizetett illetéket: lakásnál 25 millió lenne a határ, más értéktárgyak esetén pedig 18 millió forint. Az elmúlt években 9 és 13 milliárd forint közötti bevétele volt az államnak az illetékből - mondta el Dávid Ibolya. A 27 EU-tagállamból 16-ban nincs ilyen, vagy a közeli hozzátartozóknak nem kell fizetniük. ■ ■ A pártok egyelőre még egyetértettek.
