Somogyi Hírlap, 2008. május (19. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-29 / 124. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2008. MÁJUS 29., CSÜTÖRTÖK SOMOGYI SORSOK 13 Kilátás nélkül szoba-konyhában áldatlan körülmények Egyre nő a feszültség az otthonon osztozó két család között Hetvenen túl is ugrani akar a megszállott bajomi ejtőernyős Az édesanyát két gyerme­kével befogadta testvére, de továbblépni már nem tudnak segítség nélkül. Öten élnek egy szoba­konyhában, szinte min­den komfort nélkül. Vigmond Erika A kéthelyi családi háznál lát­szik, hogy nemrégen cserélték az utcára nyíló ablakot. A bon­tás nyomai szembetűnőek, a hi­ányos tömítés résénél szabadon jár-kel a szél. Tóth Lajosné a ka­puban vár, bár a délutáni fél ötös időpont elsősorban a gye­rekek miatt van: ekkor jön a busz, ami a marcali iskolából hozza őket.- Ez a nővérem háza, ő foga­dott be a két gyerekkel, de néz­zen csak körül, milyen áldatlan körülmények között élünk - hí­vott beljebb. Elsőként a háznak abba a részébe vezetett, ahol mint sejteni lehetett, félbema­radt az építkezés. Törmelékhal­mot kerülgettünk, ami párosult a költözés után helyüket nem ta­láló holmikkal, bezsúfolt búto­rokkal. Tóth Lajosné azt mondta: nem volt mindig ilyen sanyarú sor­suk. Azóta nem tud felállni, amióta a házuk elúszott, a férje elment. Öt gyermeke közül há­rom már a saját útját járja, de a két kisebbel albérletből albér­letbe költöztek. Végül amikor már nem tudta fizetni, mert tar­tásdíjat nem kap, a 27 ezer fo­rintos családi pótlékból pedig nem futotta, a nővére, Schmidt Henrikné fogadta be őket.- Dolgoztam is, de a fiamnak olyan betegsége van, hogy nem lehet hosszabb időre magára hagyni - mondta. - Kerestem négy-hatórás munkát, de nem találtam. Már november óta la­kunk itt - vezetett a ház másik felébe, ahol egy szoba-konyha van. - Nincs fürdőszoba, a kony­hában mosakszunk, ahol éjsza­kánként a lányom alszik. A mo­sógép itt van a teraszon. Nekem és a fiamnak egy matrac jutott a szobában, ahol a nővérem és a férje is lakik - mondta. Bemu­tatta a nővérét, és elsietett a gye­rekei elé.- Nem bánnám, ha már el­mennének - jegyezte meg Pénz és lakás nélkül a két gyermekével az édesanya, Tóth Lajosné. Ideiglenesen nővére fogadta be, most öten osztoznak a szoba-konyhán Schmidt Henrikné. - Ez már egy­szerűen elviselhetetlen állapot. Az építkezés azóta van félbe, mióta idejöttek. Persze, hogy nem tudjuk folytatni, mikor mi tartjuk el a húgomékat a ket­tőnk 90 ezer forintjából. Én fő­zök rájuk, fizetem a számlákat, a gyerekek Iskolába járásának költségeibe is beszállok. Leg­utóbb nyolcezer forintomba ke­rült, hogy a Sanyikát elvitték a Heim Pál gyermekkórházba. Onnan egyébként Pécsre, a gyermekgyógyászati klinikára irányították egy teljes kivizsgá­lásra, de egyszerűen arra már nem jut. Ennél többet nem tu­dok már segíteni. Sanyika betegségéről a gyere­kekkel visszaérkező édesanya beszélt. - Több mindent megál­lapítottak: már nála, de igazából egy összetett vizsgálat derítheti Szabina állatorvos, Sanyika pedig tűzoltó szeretne lenni A tizenegy éves Sanyika egyetlen kérdésre válaszolt: mi szeretne lenni? Azonnal rávágta: tűzoltó. Ebben a ti­zenhárom éves Szabinának is határozott véleménye volt, ő állatorvosnak készül Bár édesanyja szerint tanulmányi átlaga visszaesett, zárkózot- tabb, érzékenyebb lett. A zsú­folt környezetben nemcsak a tanulás nehéz, hanem a ki- kapcsolódás lehetősége is. Er­re akkor jut idő, amikor isko­la után a testvérére vár. Sza­bina leginkább beül a könyv­tárba, vagy sétál a városban. Tóth Lajosné azt mondta: a gyerekeiről nem mond le. Az önálló élettér hiánya zárkózottá, érzékennyé teszi a gyerekeket ki, hogy tulajdonképpen mi is a baja. Ha rájön a roham, nem tud­ja, mit csinál, másokra és önma­gára is veszélyes lehet: képes ki­rohanni az autók elé vagy ledob­ja magáról a ruháit, trágárságo­kat beszél. Kapott már gyógysze­reket, de egyik sem használt iga­zán, volt olyan, amitől csak rosz- szabbul lett. Egy éve már nem is szed semmik Harmadik osztá­lyos, noha már ötödikbe kellene járnia. Orvosi vélemény nélkül semerre sem tudunk lépni, hogy olyan ellátást kapjon, ami tény­leg segíthet neki - ingatta szo­morúan a fejét Tóth Lajosné. A gondok miatt a két család között egyre növekszik a fe­szültség: - Keserves ez így - fa­kadt ki Schmidt Henrikné. - Ilyen körülmény nem való egy gyereknek sem. Nem elég, hogy öten osztozunk a szoba-kony­hán, borzasztó elviselni Sanyika betegségét, hiszen pszichiátriai eset. Valahova menniük kell. Tóth Lajosné tehetetlenül tár­ta szét a kezét: - Ha menni kell, hát megyünk. Hacsak valaki nem segít, akkor nem tudok jobb meg­oldást, ki az utcára... A hétvégén a megszállott ejtőer­nyősök lesznek a főszereplők Kaposújlakon; a sorrendben 11. Taszári Honvéd Kupán, egyben második Gál István emlékverse­nyen mintegy harmincán ugra­nak majd ki a gépmadarakból. A hagyományos erőpróba má­sodik napján, szombaton igazi különlegességgel szolgálnak a szervezők; a Nagybajomban élő 71 éves Horváth István újra a magasba emelkedik, hogy négy­ezer méter magasból kiugorjon. A somogyi rekorder - ez lesz az 1858. ugrása - az unokájával, a Berzencén élő 22 esztendős Bre- ják Ferenccel együtt lép majd ki a repülőgép ajtaján; mivel utób­binak ez lesz az első ilyen pró­bálkozása, ezért tandemben ug­rik a nagyapjával. A háromnapos ejtőernyős- show pénteken 14 órakor kezdő­dik az újlaki reptéren. Másnap és vasárnap reggel 8 órakor ter­vezik az első felszállást, ami per­sze az időjárástól is függ. A szom­bat délután az emlékezésé és tisztelgésé lesz; a szervezők, ver­senyzők közösen megkoszorúz­zák elhunyt társaik sírját. A somogyi csúcstartó Horváth ISTVÁN 1952. február 18-án ugrott először, 1972. szep­tember 22-én pedig utoljára. a 20 Év alatt kilenc különböző típusú repülőgépből 12 fajta er­nyővel ugrott. A tízennégyszeres magyar re­korder több mint két évtizedes oktatói pályafutása során mint­egy 700 bátor embert ismerte­tett meg az ejtőernyőzés rejtel­meivel. ■ FENYŐ GÁBOR A csúcstartó Horváth István az unokájával együtt akar ugrani Évtizedekkel ezelőtt a könyvek kovácsoltak közösséget bábonymegyer Országosan is fölfigyeltek a nyolcvanas években az egykori olvasókör tevékenységére Példaértékű volt az országban az 1980-as évek elejétől csaknem egy évtizeden át a Havasi Antal vezette bábonymegyeri olvasó­kör tevékenysége. A civü szerve­zet a rendszerváltás után meg­szűnt, ám egykori vezetője ma is 30-40 könyvet olvas évente. Havasi Antallal a családi ház előszobájában beszélgettünk: könyvek sokasága található itt. Az asztalon régi rádiós magnó és rengeteg hangszalag. Őrzik a' régmúlt emlékeit. Az olvasó- és pávakör szerepléseit Azokat a sikereket, amelyek közösséggé kovácsolták a falusi embereket. A község megyeri részén Bole- vácz József tabi könyvtárigazga­tó kezdeményezésére jött létre az olvasókör. Havasi Antal azt mondta: hiányérzete volt a könyvtárlátogatóknak, hogy egy-egy témáról nem lehetett véleményt cserélni. Ezért alakí­tották meg az olvasókört.- Fölvetettem, hogy egyesüle­tet kellene alapítani, ami 1983. szeptember 4-én 18 taggal ala­kult meg. Gazdasági vezetőnek választottak. Három hónappal később elnök lettem. A kör első­sorban a könyvtárlátogatókból alakult - mondta. Nem titkolta: az indulás nem volt könnyű, de felesége, a családtagok és az ol­vasóklub tagsága segítettek túl­jutni a nehézségeken. TIT-elő- adásokat is szerveztek az idő­seknek és a fiataloknak. A nők­Havasi Antal egyesületet alapított a faluban 1940. április 18-án Vásárosdombón szüle­tett. Az általános iskolát Gerényesen végez­te, majd munka mellett 1959-ben Komlón érettségizett. 1967-ben faipari technikumi képesítést kapott. A Pécsi Állami Erdőgazdaság­ban dolgozott, majd 1969-től 1991-es rokkantnyugdíjazásáig Daránypusztán. Nős, házasságukból Antal 1967-ben, Éva-Magdol- \. na 1969-ben \ született. Há- \ rom unokája \| van. Sok éven I át hobbija volt a kertészkedés és a kisállattartás. nek volt szabó-varró tanfolyam, rendeztek író-olvasó találkozó­kat, országjáró kirándulásokon is részt vettek.- Később a néptáncra, a szín­játszásra, a hagyományőrzésre is egyre nagyobb igény mutat­kozott - folytatta az egykori ol­vasókör vezetője. - A tabi Vas­tag László vállalta a táncokta­tást, rendszeresen nyolc pár lé­pett föl a bemutatókon. Sajnos, a legnagyobb gondot az önálló helyiség hiánya okozta. Ezért az iskola tornatermében tartottuk a rendezvényeket. A nyolcvanas évek második felétől már műkö­dött a pávakör is. Több bemuta­tón vettünk részt, négyszer kap­tunk ezüst minősítést. A rendszerváltással náluk is megváltozott minden: 1990-től megoszlott az addig összetartó társaság, az újonnan alakult képviselő-testület nem támogat­ta az olvasó- és pávakört, 1992 őszén végleg megszűnt. Pedig akkorra a taglétszám megköze­lítette a hatvanak..- Szomorú, hogy megszűnt a gazdakör, nem működik a pol­gárőrség sem. A nyugdíjasklub sem olyan már, mint régen. Nem tudom elfogadni, hogy nincse­nek a faluban olyan személyek, akik tennének a bábonymegye­ri emberekért - mondta keserű­en Havasi Antal, akinek család­jában régi hagyomány a könyv szeretete. ■ Krutek József

Next

/
Oldalképek
Tartalom