Somogyi Hírlap, 2008. május (19. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-25 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 21. szám
4 A HÉT TÉMÁJA 2008. MÁJUS 25., VASÁRNAP segélyek Javulóban az adományozás kultúrája Magyarországon. A nagy külföldi katasztrófák utáni akciókra azonban egyelőre könnyebben jön a pénz, mint a hazai gondokra. Külföldi segélyakciókra könnyebb adományokat gyűjteni Magyarországon, mint a hazai bajbajutottak megsegítésére. A segély- szervezetek szerint azért, mert akkor nagyobb figyelmet szentel nekik a média, a nyilvánosság pedig fontos eszköz a gyűjtésben. Fábos Erika-Dián Tamás A burmai Vöröskereszt önkéntesei segítik a Nargisz ciklon sérültjeit. A katasztrófa után a katonai junta hetekig megtagadta a külföldi segítők belépését. A magyar szeretetszolgálatok felkészültek arra, hogy Kínában és Burmában is helyt álljanak. A baptisták magyar önkéntesei már mindkét helyszínen ott vannak, gyógyszereket, élelmiszereket és a létfenntartáshoz szükséges eszközöket pedig mind a három nagy segélyszervezet vásárolt és küldött már a katasztrófák rászorulóinak. A Baptista Szeretetszolgálat magyar munkatársai a Baptista Világszövetség helyi aktivistáival kezdték meg Mianmarban a segélyek kiosztását. Kínában pedig egy tízezer lakosú település segélyezését vállalták Szecsuan tartományban. Az Ökumenikus Segélyszervezet egy nemzetközi segélyszervezettel együttműködésben szintén jelen van Burmában, a Máltai Szeretetszolgálat pedig létfenntartáshoz szükséges eszközöket vásárolt, és egy orvoscsapatuk is J készenlétben áll a bevetésre. „Nem lehet összehasonlítani egy sokkoló külföldi katasztrófát egy hétköznapi hazai problémával, az emberek ugyanis érzékenyebben reagálnak a tömegszerencsétlenségekre - mondta Kiss Boáz, az Ökumenikus Segélyszervezet sajtószóvivője. - Ilyen esetben sokkal könnyebb megmozdítani az embereket az adományozásra, mint máskor.” „Jó példa erre a 2004 karácsonyán lecsapó cunami áldozatainak megsegítése - erősítette meg Vermes Zoltán, a Baptista Szeretetszolgálat szóvivője. - Magyar- országon 12 ezren csatlakoztak ehhez az akcióhoz. Végül nyolcezren utalták el egy éven keresztül a havi háromezer forintos juttatást, így több száz millió forintos adományt gyűjtöttünk össze. Ráadásul három évvel az akció meghirdetése után még mindig több mint ezren utalnak pénzt az áldozatok javára.” Ehhez fogható összefogás csak az 1998-as romániai események után jött létre Magyarországon. De hasonló összefogásnak köszönhető, hogy épült már magyar pénzből iskola Afganisztánban, egy egész falu Srí Lankán és árvaház is Kárpátalján. Tavaly a hazai szervezetek 17 külföldi országban csaknem 1,6 milliárd forint értékben nyújtottak segítséget. Az ökumenikusok, a baptisták és a Máltai Szeretetszolgálat Magyarországon sem csak segélyezéssel foglalkozik. Rendszeres szociális szolgáltatásokat is végeznek, kiterjedt intézmény- rendszerük van. Több mint háromszáz olyan szociális intézmény van, amelyet a segélyszervezetek tartanak fenn. A legtöbb ezek közül a Máltai Szeretetszolgálathoz tartozik. Hatezer önkéntesük segítségével több mint 180 intézményt működtetnek. Ezek között családok átmeneti otthona, drogprevenciós központok és idős-, valamint hajléktalanellátással foglalkozók egyaránt találhatók. A tevékeny segítségen kívül jelentős mennyiségű pénzadományt is összegyűjtenek hazai célokra a szeretetszolgálatok. Pontos adat ugyan nincs erről, de a szakemberek becslése szerint csak belföldön ötmilliárd forint körüli összeg mozdul meg karitatív célokra a félszáz segélyszervezetnek köszönhetően. Ez az összeg jellemzően a civil szférából érkezik, de a legtöbb nagy hazai cég is fontosnak tartja már a rendszeres segítség- nyújtást. A szervezetek költségvetésében egyébként még mindig az adományokból származik a legnagyobb rész. Uniós forrásokból csak konkrét programokat támogatnak a költségvetésük tizedéig. Az egyszázalékos felajánlásokból pedig egy-két százalékához tudnak hozzájutni, a többit úgy kell összetalpalniuk. Abban mindhárom szervezet vezetője egyetért: Magyarországon még mindig csak kialakulóban van az adományozás kultúrája, de a tendencia folyamatosan javul. Tapasztalataik szerint azok nagy része, akik egyszer már adakoztak valamilyen ügy kapcsán, rendszeres adakozóvá válnak, ugyanakkor nehéz a támogatói kör bővítése. Vermes Zoltán, a Baptista Szeretetszolgálat szóvivője azt mondta: a szolidaritás és a felelősségvállalás kultúrája fejlődik Magyarországon, és az is tapasztalható, hogy az adakozók inkább a nagyobb hagyománnyal rendelkező segélyszervezeteket keresik, ha segíteni akarnak. A segélyszervezetek közül a legrégebbi Magyarországon a Vöröskereszt. A rendszerváltás idején elsőként a Máltai Szeretetszolgálat alakult meg 1989- ben, azóta hatvan segély- és mentőszervezetet jegyeztek be. Szakemberek szerint Európában sokkal természetesebb az adományozás, mint hazánkban. Igaz, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a fejlettebb országokban is egyre nehezebb jószolgálati célokra pénzt gyűjteni, mint korábban. Nyolcvanezren is meghalhattak meghaladta a 60 ezret a kínai földrengés halálos áldozatainak száma, de a 80 ezret is elérheti - közölte tegnap a kínai miniszterelnök. Ven Csia-pao minderről azután beszélt, hogy Bán Ki Mun ENSZ-/& titkárral felkereste Jinghsziu városát, ahol a május 12-i földrengés epicentruma volt. A kormányfő bejelentette azt is, hogy Kína tízmillió dolláros segélyt nyújt Mianmarnak, hogy hozzájáruljon a Nargisz ciklon okozta pusztítás következményeinek felszámolásához. Pe- king eddig 4,3 millió dollárt adományozott Mianmarnak. nemzetközi szervezetek adatai szerint a május 2-3-ai mianmarí természeti katasztrófának legalább 78 ezer ember esett áldozatul, 56 ezren eltűntek. A segélyszervezetek képviselői azonban csak hetekkel később, két napja kaptak engedélyt arra, hogy belépjenek az országba. Az ENSZ becslései szerint a két és fél millió érintett burmainak csupán negyedéhez jutott el a segítség. KEMÉNY A SZEREFETET SZOLGÁLNI Önzetlen adakozás helyett inkább szponzorálnak nem minden jótékonyság az, aminek látszik - állítja Ferling József, a Magyar PR Szövetség tagja és korábbi elnöke. Szerinte meg kell különböztetni a karitatív tevékenységet a szponzorálástól. „Csak azt nevezhetjük jótékony akciónak, amikor az adományozó nem kér cserébe semmit a megsegített féltől, és az akciót sem használja fel arculatának építésére - mondta. - A hírverés nélküli adományozások nem igazán jellemzőek Magyarországon, a többség inkább a szponzoráció felé hajlik. ” A pr-szakértő szerint a jótékonyságukat hirdető cégek nem önzetlenek, inkább jónak szeretnének látszani. Ha például egy termék csomagolására ráírják, hogy az árából befolyó összeg bizonyos hányadát karitatív célra fordítják, azzal a saját arculatukat építik. „Bár egy ilyen akció vélhetően nem dobja meg a termék eladási mutatóit, abban segíthet, hogy a kérdéses árucikk, illetve a gyártója továbbra is elfogadott maradjon a piacon” - jelentette ki Ferling József. OLYKOR AZ IS ELŐFORDUL, hog}’ egy cég a adományozását a segítség többszöröséért hirdeti a sajtóban. A szakértő szerint ez az eljárás azért nem aggályos, mert a támogatás és az annak reklámozására fordított pénz nincs egymással összefüggésben, mivel nem ugyanabból a büdzséből érkeznek. „Ráadásul ez nem öncélú önfényezés - mondta Ferling József. - A vállalatnak ugyanis szüksége van a jó imázsra ahhoz, hogy jövőre is adhasson. ” Magyar falu épült A 2004-es, több mint kétszázezer halálos áldozatot követelő csendes-óceáni szökőár után az egész világ segítette a károsultakat. Srí Lankán magyar adakozásokból épült fel a Hungama nevű falu. A nyereséges cégeknek megéri jótékonykodni ADÓÜGYI SZEMPONTBÓL megéri jótékonynak lenni - igaz, csak nyereséges cégek csökkenthetik adóalapjukat ily módon. Ha a megsegített szervezet kiemelten közhasznú besorolással működik, akkor az adomány 150 százaléka, míg közhasznú társaság esetén az adomány 100 százaléka írható le az adóalapból - mondta el lapunk érdeklődésére Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna adószakértő. Közhasznú szervezeteknél az adózás előtti nyereség 20 százaléka, kiemelten közhasznúaknái pedig 25 százaléka a leírható maximum. „Mivel a 16 százalékos társasági adót be kell fizetni, a cégek csak az általuk adományozott összeg 84 százalékáról mondanak le, viszont a teljes összeggel csökkentik az adóalapjukat - mutatott rá az adószakértő. - Ez főként a nagyobb vállalatoknak éri meg, a kisvállalkozások társadalmi felelősségvállalása általában pár ezer forintban mérhető. ” tavalyig nem volt mindegy, hogy egy cég természetben vagy készpénzben segített - árulta el lapunknak Vadász Jván, a Magyar Adótanács- adók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének al- elnöke. Ha vettek egy gyógyászatban használatos gépet, és azt adták oda egy intézménynek vagy szervezetnek, a berendezés áfáját az adományozók visszaigényelhették. Idén azonban az áfatörvény módosítása nyomán ez a különbség megszűnt, most már az adományozó sem kérheti vissza az ajándékba adott eszköz áfáját.
