Somogyi Hírlap, 2008. május (19. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-18 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 20. szám
4 A HÉT TÉMÁJA 2008. MÁJUS 18., VASÁRNAP menekülés Tévhit, hogy akkor van több öngyilkosság, ha a körülmények zordak. Háborúk, katasztrófák közben szinte senki sem dobja el az életét. Az önemésztés ideje a tavasz. ÖNGYILKOSSÁG HÉTFŐN ÉS KEDDEN Önemésztő hét áll mögöttünk. Egy férfi kedden a főváros egyik lőterén eresztett golyót a fejébe, és az is a napokban derült ki, hogy egy pécsi kamasz két kiskorú lánynak adott tanácsot, hogyan végezzenek magukkal. Pszichiáterek szerint most kezdődik az öngyilkosságok szezonja: a legtöbben tavasszal és nyár elején dobják el az életüket. Dián Tamás „Csak éljük túl ezt a hetet!” - sóhajtanak fel sokan holnap, és a legtöbben nem is gondolnak arra, hogy ez az óhajuk milyen dermesztő jelentést kap az ön- gyilkosságokkal kapcsolatos statisztikák tükrében. A hét első két napján ugyanis sokkal többen végeznek magukkal, mint máskor. Ez dr. Zonda Tamás pszichiáter és öngyilkosság-kutató szerint azzal magyarázható, hogy az emberek a hétvégék után leginkább ekkor szembesülnek konfliktusaikkal. Mint mondta, hasonló a helyzet tavasszal és nyáron is. „Télen beszűkül az emberek közti kommunikáció, ezáltal kevesebb a krízishelyzet - magyarázta. - A többség ilyenkor a gondjait is szinte hibernálja. Aztán amikor beköszönt a harsogó tavasz, sokan azzal szembesülnek, hogy a napsütés és a természet újjáéledése korántsem oldja meg a személyes problémákat, és ez a csalódottság könnyen átcsap a kilá- tástalanság érzésébe.” Azt, hogy ki miért lesz öngyilkos, a szakemberek szerint nem igazán lehet rendszerezni. Abban azonban egyetértenek, hogy a leggyakoribb közös motiváció a veszteség érzése. A szerelemféltéstől az anyagi jellegű problémákig szinte minden feloldhatatlannak vélt gond valaminek vagy valakinek a hiányára vezethető vissza. A hatvanas években például a téeszesítéssel járó földelkobzás, majd az ezt követő ingázás indította el Magyarországon azt a folyamatot, amelynek eredményeként sokkal több lett a falvakban az öngyilkos, mint a nagyobb városokban. Igaz, ez a Azt, hogy ki miért lesz öngyilkos, nem igazán lehet rendszerezni, de az általános motiváció a veszteség érzése trauma azóta már rég lecsengett, ám a tendencia megmaradt, ami Zonda Tamás szerint azzal magyarázható, hogy falun inkább magukba fojtják bajaikat az emberek, és mintha impulzívabbak is lennének. Régi vita tárgya, hogy az ön- gyilkosságok száma összefüggésben van-e az adott ország gazdasági fejlettségével. Nos a tapasztalatok azt mutatják, hogy lehet valamiféle kapcsolat - csak sokszor nem a szegénység, hanem paradox módon a jómód tornázza fel az önpusztítási mutatókat. Jó példa erre Írország, ahol a „kelta tigris” gazdasági szárnyalása óta megsokszorozódtak az öngyilkosságok, de hasonló folyamat zajlik Kínában is. vallásos, a tahlt- gyerekes és a fő kap- %olntlxM Wö em bereknél ritkább az önpusztítási késztetés. Persze ahogy vannak az ön- gyilkosság veszélyét felerősítő rizikótényezők, úgy léteznek ez ellen védettebb csoportok is. A vallásos, a többgyermekes, illetve a stabil párkapcsolatban élő emberek körében kisebb az önpusztítási késztetés. Ha az életkort nézzük, a legnagyobb arányban az idősek végeznek magukkal. Ők többnyire egészségügyi problémáik miatt ítélik kilátástalannak helyzetüket, míg a másik rizikós életszakaszba lépők, a 45-55 évesek munkahelyi, családi problémáikat zárják le öngyilkossággal. Bár ma már nem mi vagyunk a legönpusztítóbb nemzet, de még mindig az élmezőnybe tartozunk. Azzal együtt, hogy az öngyilkosok száma az utóbbi húsz évben harminc százalékkal csökkent. Ezzel most a negyedik-ötödik helyen állunk. Hátrébb csúszásunk a szomorú listán leginkább annak köszönhető, hogy néhány országban - jobbára az egykori Szovjetunió utódállamaiban - még nálunk is katasztrofálisabbak a mutatók. A litvánok vetnek véget a világon a leggyakrabban az életüknek VILÁGSZERTE SZÁZEZER emberre számítva 16 öngyilkosság történik évente. Az utóbbi negyvenöt évben számuk világviszonylatban 60 százalékkal emelkedett. Európában és Ázsiában a leggyakoribb az öngyilkosság előfordulási gyakorisága, míg Észak-Amerikában és Ausztráliában a legkisebb. A legtöbb öngyilkosságot elkövető tíz ország között csak három Európán kívüli van, mégpedig Kazahsztán, Guyana és Japán. A lista élén továbbra is a szovjet utódállamok, Litvánia, Fehéroroszország és Oroszország állnak. Ezzel szemben a legritkább az ilyen jellegű halál Közép- és Dél-Amerikában és az arab világban. Európában a mediterrán országok lakói vetnek legritkábban véget az életüknek. Ázsián belül Indiában kevés az ön- gyilkosság. Szovjet utódállamok a lista első helyein Férfi Nő 1. Litvánia 70 14 2. Fehéroroszország 63 10 3. Oroszország 62 11 4. Kazahsztán 51 9 5. Srí Lanka 45 17 6. MAGYARORSZÁG 45 12 7. Guyana 43 12 8. Lettország 43 9 9. Ukrajna 43 7 10. Szlovénia 38 14 11.Japán 36 13 12. Észtország 36 7 13. Koreai Köztársaság 33 15 14. Belgium 31 11 15. Finnország 32 10 ... Egyiptom 0 0 Haiti 0 0 Honduras 0 0 Jordánia 0 0 Jamaica 0 0 Megjegyzés: 100 ezer lakosra jutó öngyilkossági ráta. FORRÁS: WHO, 2007 a leggyakoribb öngyilkossági mód az akasztás - A sorrendről 1. akasztás: Ez a leggyakoribb öngyilkossági mód hazánkban. Főként a vidéken élő férfiakra jellemző. Aki felakasztja magát, általában nem akar tanúkat, és elég eltökélt ahhoz, hogy ne hagyjon magának visszakozást lehetőséget. Az alacsonyabb iskolázottságú társadalmi rétegben elterjedt. 2. gyógyszer, méreg: Az öngyilkossággal jobbára csak kísérletezők választják. Az önpusztító elhatározás sokszor nem is takar valódi halálvágyat, az illető inkább figyelmeztetni szeretné a környezetét saját helyzetére. Főleg a nőkre, illetve az értelmiségi réteg tagjaira jellemző. Az illető irtózik a fájdalomtól, lelkileg nem szeretné átélni a saját halálát. 3. MAGAS HELYRŐL LEUGRAS: Az első helyen álló motiváció ebben az esetben is a figyelem- felkeltés, de már csak utólag. Az, aki leveti magát egy magas építmény tetejéről, azt üzeni a többieknek: nem tudtatok magatok között tartani, most akkor nézzétek meg, mit tettetek. A módszer - jellegéből adódóan - szinte kizárólag a városi emberekre jellemző. és a jellemző embertípusokról kérdeztük dr. Bilkei Pál pszichológust 4. lőfegyver: Alacsony és magas iskolázottságú emberek egyaránt alkalmazzák. Mivel a fegyver általában a férfiak „játékszere”, nők csak elvétve választják az öngyilkosságnak ezt a módját. A lőfegyver az akasztáshoz hasonlóan az elszánt önemésztők eszköze: aki fejbe lövi magát, egyértelműen eldobja magától az élet folytatásának lehetőségét. fj£\ 5. SZÚRÓ- ÉS VÁGÓ- 1L SZERSZÁMOK: Főként ||. a fiatalok körében JJI elterjedt öngs'ilkossá- k I gi módszer. Aki eh- Jjp hez nyúl, általában azt is szeretné megmutatni, hogy nem fél a szenvedéstől, vagyis a végrehajtás egyfajta : 6. vízbe fulladás: Leginkább „bátorságpróba”- • nők választják, méghozzá ugyanakkor az önsaj- ■ olyanok, akik önértékelési nálat is megtalálható : problémákkal küzdenek. Az- a motivációk között. ;, J : zal, hogj’ az illető eltűnik, azt Ez a legegyszerűbb £H j üzeni, hogy feleslegesnek tarmódja az öngyilkosság- ”T|IÍ : tóttá magát, és még a halálának, mivel nem igényel B ’■ val sem szeretne problémát semmilyen előkészületet: íj \ okozni senkinek. Férfiak rit- kés minden háztartás- jfJj [ kán alkalmazzák ezt a módban van és penge is bár- MM '■ szert, mivel bennük több az hol beszerezhető. MM : exhibicionizmus.
