Somogyi Hírlap, 2008. május (19. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-02 / 102. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2008. MÁJUS 2., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP Babgulyással fogadták Gyurcsányt balatonföldvár Az autópályáról is érdeklődött a kormányfő a villámviziten Sokkal élhetőb lett a város az M7-es meg­épülése óta, mondták a földváriak tegnap Gyur- csány Ferencnek. Kolumbán Tünde Pogácsával és tapssal fogadták a balatonföldvári majálisban Gyurcsány Ferencet és felesé­gét. A kormányfő a bográcsok fölött afelől is érdeklődött: az autópálya megépülése megol­dotta-e a helyiek gondjait, mire azt a választ kapta, hogy a vá­ros sokkal élhetőbb lett. A mi­niszterelnök és felesége szá­mos földvárival beszélgetett, és még egy német csapattal is szó­ba elegyedtek. A külföldiek meg is jegyezték: gondolták, hogy nagy ember lehet, ha ennyien fényképezik. Több megyei szocialista kép­viselő is jelen volt, természete­sen Lamperth Mónika pártelnö- _ ki kabinetvezető is. A villám- f vizit végén Gyurcsány látszólag J spontán, de feltehetően előre le- J szervezett látogatást tett egy 2 helyi idős házaspárnál. ■ K. T. Ezt a babgulyást kóstold meg, Klára! Gyurcsányék Földváron. Azért reméljük, Lamperth Mónikának is jutott... @ KÉPGALÉRIA: WWW.SONUNE.hu Szabad rablássá amortizálódott mára az ünnep. Majális a kaposvári Cseri parkban: hurka-, kolbász- és virslimentes bazár A mindent ELBORÍTÓ szemét jel­zi, különleges esemény helyszíne ismét a kaposvári Cseri park: itt van május elseje, énekszó és tánc köszöntse... KULTÚRMŰSOR HÜÁN marad a pumpazene, a lakodalmas hip- hop és a részeg kurjongatás - kevés olyan ünnep akad, mely annyira leamortizálódott volna, mint a munkásság emléknapja. Évről évre alacsonyabb a nívó, az ember azt hinné, jövőre már nem is lehet alulmúlni, aztán tessék, itt a bizonyíték. Nem vé­letlen, hogy délután fél négykor is könnyen talál parkolóhelyet a látogató - alig évtizede még a cseri úton sem lehetett olyankor már megállni -, aki fél óra múl­tán már robog is hazafelé, s morfondírozik: jövőre, veletek, ugyanitt? Minek?... A régi, nagy tömegeket megmoz­gató, igazi családi délutánt je­lentő majálisokból mára csak az ördöghinta, az amerikai szu- per-show-t ígérő, hajdan még Szputnyik néven futó űrhajós­körhinta és a dodzsem maradt. Három ágrólszakadt játéklehe­tőség - no jó, akadt még négy gyerek-körhinta -, a park többi része inkább nívótlan bazárra emlékeztet, ahol csak a szabad rablás vezérli a kereskedőket: háromszáz forintnál kezdődik egy lángos, ötvennel drágább egy gofri, négyszáz egy adag olajtól tocsogó amerikai fánk, hétszáz a gyros. Nem véletlen, hogy alig látni gyerekes családo­kat, nyugdíjasokat, egyáltalán bárkit, akinek valóban köze le­het az ünnephez.- kéket ne egyél, annak na­gyon természetellenes a színe - figyelmezteti tízévesforma fiát a vattacukros előtti sorban egy anyuka.- hááát, egyik sem bio - szól közbe valaki a hosszan kígyózó sorból. A CSEMEGÉJÉT (khm...) három­százért vesztegető árus a vára­kozók nagy száma láttán felpör­geti a tempót. Felére csökken­nek az adagok, kesze-kusza, szélfútta pamacsok kerülnek a hurkapálcákra. A nagy siet­ségben meglehetős matéria ra­gad a vattásmester kezére is, ám nem csinál belőle problé­mát: időről időre végignyalja a kezét, s csak így, gondosan meg­tisztítva nyúl az újabb pálcika után... Mégis fogy a termék, meglett férfiak mászkálnak ró­zsaszín pamaccsal a kezükben. Nem sokkal később már sörért állnak sorban, valamivel azért vissza kell hozni a száj termé­szetes ízét. Hurkának, kolbász­nak, virslinek az egész placcon nincs nyoma, ez már csak egy ilyen majális. Ha létezne még az a bizonyos vasököl, tudná, hová kell csapni...- EZERHATSZÁZ FORINT - nyújtja a markát a még általános isko­lás pénztáros az űrhajóhinta bó dójában.- KÉT ilyen VACAK KÜBLI?! - hü- ledezik elsápadva a négytagú családfeje.- nem hajónként kell fizetni. Négyszáz fejenként. A családfő szó nélkül fizet: a gyerekek már úgy beleélték ma­gukat, koruk miatt azonban egyedül nem ülhetnek fel. mint ahogyan a céllövöldés sem változtatott a régi szokáson, to­vábbra is buherált puskákkal várta a puffogtatni vágyókat. Aki hosszan célzott, bizonyosan nem talált, így egy idő után so­kan átvették egy tizenkétévesfor- ma fiúcska taktikáját: minden­féle rákészülés nélkül belelőtt a pálcák sűrűjébe. Rövidke idő alatt fél tucat kulcstartó, plüss- állatka boldog tulajdonosa lett. Elismerő pillantások között vo­nulhatott el apjával, aki rögtön meg is jutalmazta egy lufival hétszázért, bonusznak egy ka- kasos nyalókát. KÉTSZÁZÖTVENÉRT­VAS ANDRÁS Vidám csütörtök. Tarka forgatag majálisozott a Cseri parkban 3 Emésztési idő NÉGY ÉS FÉL HÓNAPPAL azután, hogy a parlament törvényt al­kotott a regisztrált élettársi kapcsolatról, a KDNP promi­nensei is értelmezték végre - a maguk módján - a jogsza­bályt, s az Alkotmánybíróság­hoz fordultak. Szerintük a szabályozás ellentétes az al­kotmány 15. paragrafusával, mely kimondja: a Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét. Vé­gigolvasva a törvényt - mely a házassággal azonos vagyon­jogi és öröklési jogokat bizto­sít a pároknak, ám nem teszi lehetővé például az örökbe­fogadást -, már nemcsak a meglehetős emésztési idő mi­att kapja fel a fejét az ember. Persze tudjuk, Isten malmai lassan őrölnek, de eszünkbe jutnak az elmúlt évek PISA- felmérései is, melyek alapján bebizonyosodott, a magyarok jelentős szövegértelmezési hi- átussal birkóznak... ’ A JOGSZABÁLY UGYANIS nem cáfolja meg az alkotmány ci­tált pontját, egész egyszerű­en relatív jogegyenlőséget biztosít a homoszexuálisok­nak, s a kapcsolatukat a há­zasság szerintük idejétmúlt intézményén kívül elképzelő heteróknak. Több mint egy­millió hontársnak... A TÖRVÉNY MEGSEMMISÍTÉSÉT kérő képviselők álságos mó­don ráadásul a következő fél évben még hátralévő, a ki­sebbségi kormányzás miatt nehézkesnek ígérkező nagy­számú jogszabály-módosítás­ra hivatkoznak. Szerintük a helyes megoldás az lenne, ha külön törvényekben szabá­lyoznák az azonos neműek és a heteroszexuálisok élettársi kapcsolatát. És ez egyáltalán nem diszkriminatív, hiszen a homoszexuálisok nem keve­sebb, csak más jogokat kap­nának, ahogyan „a természet rendjéből adódik”... Szerintük ellenkező esetben jogbizony­talanság lesz. És káosz. utóbbi már van. Bizonyos fe­jekben... A jutaiaknak még bűzlik a Várdára tervezett biogázüzem érvek A korszerű technológia végül meggyőzte a kételkedőket, s a teherautó-forgalom sem sokkal nő (Folytatás az 1. oldalról) Nagyjából eddig tartott a békés hangulat, következtek ugyanis a kérdések, melyekben a csekély létszámú jutái küldöttség járt az élen. Gombos Péter például rö­vid szakmai ismertetőt tartott a környezetmérnököknek az álla- ti eredetű biomassza mibenlété­ről, az uniós alapelvekről. Végül közölte: személy szerint támo­gatja a beruházást, ha az nem a mostani helyen épülne meg, ha­nem Várda másik oldalán.- Jó, hogy nem egy másik fa­luban! - hörrent fel az egyik helybéli, jelezve: ezen az estén a jutaiak népszerűsége rohamo­san zuhan Várdán. A gordiuszi csomót végül a holland beruhá­zó vágta el, közölve: vagy a ter­vezett helyen épít, vagy sehol másutt Magyarországon...- Szerintem ráadásul közút helyett vasúton lehetne szállíta­ni az alapanyagot - tette hozzá Gombos Péter, s állítását igazo­landó, francia és német példá­kat citált elő. Ekkor Varga And­rás várdai polgármester már fogta a fejét...- A két ország adottságait le­hetetlenség összehasonlítani - jegyezte meg aztán meglepően higgadtan.- A megfelelő pálya kiépítése nagyjából tizenötmilliárd fo­rintba kerülne - tette hozzá Si­mon Péter környezetmérnök. ­Varga András várdai polgármester: mások a nyugati adottságok A környezetszennyezés pedig a sokszorosa lenne a közúti szál­lításnak. Láthatóan azonban a szakem­berek véleménye sem győzte meg a jutái kontingenst, akik újabb vélt adut húztak el a pak­liból: a szaghatásokat. Bizonyí­tékként a nyírbátori - utóbb ki­derült, más, korszerűtlenebb technológiára épülő - üzemet hozták szóba, majd a szakértői jelentés szűrési eredményeit boncolgatták.- Azt írták, a bűzszűrés 93- 94 százalékos - mondta Vörös Gyula, a Jutában terjedő körle­vél egyik fogalmazója. - Ez azt jelenti, hogy a maradék 6-7 szá­zalékot mi fogjuk szagolni - je­lentette ki. A teremben ekkor már többen-is - köztük a két szakértő - a fejüket fogták...- Éppen ezért lesz az üzem három kilométerre Jutától - fe­lelte Kof-Kiss Nikoletta. Látszott rajta, szívesen hozzáfűzné: a ki­áramló szagokat nem egy sűrű, szétoszthatatlan felhőként kell elképzelni... - Ami Hollandiá­ban nem bűzlik, az nekünk, magyaroknak ugyan miért bűz- lene? - tette hozzá.- Mert vannak jutaiak...! - hallatszott ismét a padsorokból.- Ha Jutában épülne, akkor mit mondanál? - kérdezte Vö­rös Gyulát Pál László, s ekkor úgy látszott, kezdenek elszaba­dulni az indulatok. Szerencsére előkerült egy zsáknyi anyag, melyben a helyszínen az egy­szerűség kedvéért csak műtrá­gyaként aposztrofált végtermé­ket adta körbe valaki, s melyről mindenki megbizonyosodha­tott, semmilyen különösebb szaga nincs.- A teherautó-forgalomra va­lóban nincs gyógyír - jegyezte meg Simon Péter -, ám ne fe­ledjük, a néhány hónapja meg­szűnt somogyjádi szemétlera­kóhoz is jártak kamionok. A gázüzemnek sem lesz nagyobb forgalma. Tehát, ha a szemete­sek nem okoztak komoly prob­lémát, akkor a bioerőmű szállí­tói sem fognak... ■ Meiszterics E.-Vas A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom