Somogyi Hírlap, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-04 / 79. szám

||B|jt^ii>^[ag^>«8f|ffifBa^8ff^jia(iamD[«ff|ii^8e«fj»ye^sgg^as^agg^i8^88|yg88ss^s^^^^iE^^88e8888sae8s^j9e6t^§aa^38888^ 4 MEGYEI KORKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2008. ÁPRILIS 4„ PENTEK Az oktatás • •• //• jovoje iváncsics gyula, a zákányi, zákányfalui iskola igazgató­ja: - Engem és a kollégái­mat is az foglalkoztatja: mi­kor ébred fel a társadalom. A jelenlegi közoktatási tör­vény nem tudja kezelni az iskolában elharapózó erő­szakot. Egyre többen mond­juk ki, hogy a jelenlegi helyzet tarthatatlan, a je­lenlegi törvény alkalmatlan a problémák megoldására. Nálunk annyira nem rossz a helyzet, mint amiről más­hol hallani, de mi is napon­ta megküzdőnk a problé­más gyerekekkel. Mert hiá­ba tanköteles korú; ha nem akar tanulni, erőszakkal nem lehet tanítani. ■mama■ A kultúrház új vezetője BÁLINT ZOLTÁNNÉ kutasi művelődésiház-igazgató:- Január elsején vettem át a kutasi Művelődési Ház vezetését, miután elődöm nyugdíjba ment. Korábban is az intézményben dolgoz­tam, így ismerem annak mindennapi életét, felada­tát és persze a hozzánk ér­kező falubeliek nagy ré­szét. A programok összeál­lításakor igyekszünk min­den korosztálynak kínálni valamit, nemrégiben bált szerveztünk, hamarosan mesemondó verseny lesz nálunk, s Ivó napján az el­ső kutasi férfinapot is meg­tartjuk. Bízom benne, hogy sikeres lesz, és hagyományt teremtünk ezzel. Példát mutat a kutasi roma rendőr orsós főtörzs Sosem voltak balhéi; dolgozni akart, a tanulást is fontosnak tartja Orsós Sándor: Jól tudom, hogy a viselkedésem alapján az egész rendőrség munkáját megítélhetik Jó tanácsra igen, kivételezésre nem számíthatnak a romák sem Orsós Sándor fő­törzsőrmester, Kutas, Kisbajom, Szabás és Beleg egyik körzeti meg­bízottjától. Csikós Magdolna Éppen telefonál, hallhatóan hi­vatalos ügyben, ezért egy ideig inkább kívül maradok. Aztán beinvitál. Hamar kiderül: a hu­szonhét éves rendőr számára nem létezik tabutéma, a szár­mazása sem az.- Sokakban még mindig el­képzelhetetlen cigánynak lenni és rendőrként dolgozni - így Orsós. - Ezzel a szemlélettel magam is találkozom, bizony még elő-előfordul. Amikor ilyen előítélettel szembesülök, azt szoktam kérni: a munkám alap­ján ítéljenek meg. Azt nézzék, mit és hogyan teszek. Volt, ami­kor bántóan szóltak hozzám, semmibe vettek, nem rendőr­ként tekintettek rám, hanem a származásom került előtérbe. Természetesen ezt akkor nehéz volt feldolgozni, de csak a mun­kám elvégzése után foglalkoz­tam ezzel, az adott helyzetben inkább arra törekedtem, hogy még inkább szakszerűen és jogszerűen járjak el. Én cigány­ként is a rendőrséget képvi­selem: úgy élek, hogy tudom, az én viselkedésem alapján a rendőrséget is megítélhetik. Sándor három éve lett rend­őr, előtte a határrendészetnél dolgozott. Saját bevallása sze­rint átlagos vagy annál kicsit rosszabb tanuló volt, de komo­lyabb csínytevései, balhéi so­sem voltak. Amint mondja: ezt leginkább a szülei jó nevelésé­nek köszönheti, ahogyan azt is, hogy családjáról példát véve mindig dolgozni akart, és a ta­nulás is fontos volt számára.- Mezőgazdasági gépszerelő­nek tanultam, de a szakmun­kásképző után egyből gimnázi­umba kezdtem járni, majd jött a határrendészeti szakközépisko­la. Két évig voltam határőr, ez­után választottam a rendőrsé­get. Stabil, megbecsülést is je­lentő munkát akartam magam­nak. 2005 márciusában szerel­tem fel, és júniusban már kör­zeti megbízott lettem. Nagy bi­zalom volt ez az elöljáróim ré­széről, amit azóta is igyekszem megszolgálni. Most a rendőr­tiszti főiskolára jelentkeztem; a tanulás nem megy majd a mun­ka rovására. A fiatal kutasi roma rendőr egy-egy bűneset után azon gon­dolkodik, mit rontott el, amitől az megtörténhetett, még ha ál­talában csak kisebb tolvajlások, falopások jellemzőek is a körze­tére. Igazán akkor boldog, ha csend és nyugalom van a körze­tében és falujában, ahol gyer­mekkora óta él, ma is szülői házban. Itt arra is felfigyelnek, ha a tavaszias időben már a rö­vid ujjú egyeninget viseli.- Huszonnégy órás szolgálat a mienk, s ez nem csak rám és a társamra, Varga Csabára igaz, hanem minden körzeti megbí­zottra - folytatja. - Bár mindig számíthatunk a kollegákra, bi­zonyos értelemben mégis ma­gunkra vagyunk utalva. Sok se­gítséget kapunk az önkormány­zattól, az erdészetektől, a vadá­szoktól,'a halőröktől és a pol­gárőröktől is. Ezek jó kapcsola­tok, amik segítik az informá­cióáramlást és így a bűnmeg­előzést, de ebben a munkakör­ben nem lehet azt mondani, hogy én este hat óra után már nem vagyok rendőr. Legfeljebb olyankor már nem viselem az egyenruhát, de minden perc­ben úgy megyek végig a falu­mon, hogy én is és az itt élők is tudják, bármikor szolgálatba helyezem magam, ha szüksé­ges. Ez persze nem csak az azonnali intézkedést igénylő esetekre vonatkozik - olyankor persze rögtön megy az ember, ha kell, az erdőbe is -, hanem azokra az emberi problémákra is, amelyet elmondanak nekem a helybeliek. A cigányok is megkeresnek a gondjaikkal, s a nem cigány emberek is. Ré­gebben sokan azt gondolták a romatársaim közül, hogy elné­zőbb leszek velük azért, mert egy népcsoporthoz tartozunk. Mára megértették: enyhébb in­tézkedést nem kapnak tőlem, de példamutatást és a becsüle­tes élethez szükséges segítsé­get és tanácsot igen. Munkára fogná az állástalanokat koppány-völgye Hiába a 85 közmunkás, mégis nő az álláskeresők száma Százzal több az álláskereső a Koppány-völgyében, mint tavaly ilyenkor - hangzott el a kistér­ségi társulás legutóbbi ülésén: 1216 munkanélkülit regisztrál­tak. Annak ellenére nő a szá­muk, hogy 85 személyt köz­munkaprogramban foglalkoz­tatnak. Horváth Tünde, a tabi munkaügyi kirendeltség vezető­je elmondta: a tabi Flextronics Kft.-nél a foglalkoztatottak szá­ma az elmúlt két évben 1600-ról 1900 főre nőtt, a többi cégnél viszont inkább leépítenek...- Az önkormányzatokon fo­kozott teher van - emelte ki Horváth Tünde. - Az állások 65- 70 százaléka az önkormányza­tok felajánlása közcélú, köz­hasznú foglalkoztatás kereté­ben. Kevés a szakképzett mun­kaerő a kistérségben, hiány­szakmák alakultak ki az építő- és a vasiparban. Kiszolgáltatot­tak az álláskeresők, nagymér­tékű a feketemunka, az illegális foglalkoztatás. Az állástalanok közül sokan mentális problé­mákkal küzdenek. Fejletlen és felkészületlen a szociális szek­tor ezeknek a kezelésére. Schmuck Ferenc kányái pol­gármester szerint megszűnt a falvak megtartóereje. Ruff Fló­rián bábonymegyeri polgár- mester azt tette szóvá: kevés a hadra fogható munkaképes sze­mély. Lakos János, Tengőd veze­tője szorgalmazta: segélyt csak a ténylegesen rászoruló kapjon, míg Fábri Gézáné sérsekszőlősi polgármester az állástalanokat munkára fogná. ■ Krutek J. Hétvégi iskola, érettségit adó képzés romáknak A nagykanizsai cigány kisebb­ségi önkormányzat képzési programjait mutatták be csü­törtökön az MSZP parlamenti munkacsoportjainak. A szerve­zet számos képzési program­mal büszkélkedhet, így sokfajta, OKJ-s végzettséget adó szakkép­zéssel, hétvégi iskolával, érettsé­git adó képzéssel. A házigazda Teleki László, a CKÖ elnöke volt. Mentőakció a magányban: a csokonyavisontai minta egyedül Mosdatnak, tüzelőt hordanak, ablakot pucolnak, gyógyszerért mennek, bevásárolnak, kiviszik az ebédet Más települések számára is min­ta lehet a csokonyavisontai házi segítségnyújtó szolgálat.- Angyal volt, aki kitalálta. El sem hinnék, hogy mennyire megkönnyítették az életünket Itt vagyok egyedül, súlyos betegen. A férjem meghalt, a lányom Pé­csen él. Négy infarktusom volt. Amikor az orvosok a leleteimet végignézik, azt kérdezik: hogy­hogy még élek? Ilyen helyzetben kire számíthatnék? A Boglárka azonban jön, segít, szinte min­dent megcsinál, és közben jókat beszélgetünk. Mert higgye el kedveském, hogy az sem kevés­bé fontos. A jó szóra szüksége van a léleknek. A csokonyavisontai Ammer Istvánná egy éve fogadta el a barcsi Barka Alapítvány és a he­lyi önkormányzat ajánlatát. Ma azt mondja: el sem tudja képzel­ni, hogyan volt meg eddig nél­küle. Rajta kívül több mint fél­száz csokonyavisontai idősnek van haszna abból a házi segít­ségnyújtó hálózatból, amelyet az alapítvány és az önkormány­zat összehozott. Pályázattal te­remtették elő rá a pénzt.- Személyre szabott ellátást találtunk ki az időseknek. Mind­egyikük azt kapja, amire szük­sége van - mondta Árvái Erika ügyvezető. - A gondozóink mos­datják őket, ablakot pucolnak nekik, bevásárolnak helyettük, kiváltják a gyógyszerekeit, vi­A gondozók bevásárolnak, s a gyógyszereket is kiváltják A lelket is ápolják PINTÉRNÉ SABJÁN BOGLÁRKA kilenc időst lát el, mind­egyikhez hetente kétszer jár. - A felmosástól a favágásig minden beletartozik a mun­kakörömbe, de a lelki segít­ségnyújtás legalább ilyen fontos - mondja. - Az egyik asszony nemrég temette el a férjét. Szüksége volt támasz­ra, és én végig mellette vol­tam. Csak szívvel lehet ezt csinálni, enélkül az ember ész nélkül menekülne. So­kan eldobják, lenézik az időseket, én itt tanultam meg tisztelni őket. szik az ebédet. Semmit nem bíz­tunk a véletlenre, gondosan vá­logattuk az embereinket. Tud­tuk: minden azon múlik, hogy a gondozóknak, akiket az idősek beengednek a házukba, hogyan sikerül megtalálniuk a megfele­lő hangot. Erre módszereket ta­nítottunk, pszichológust von­tunk be a programba, hogy min­den konfliktushelyzetre megol­dást találjunk. Nemrég átvilágí­tottuk a hálózatot, és magunk is meglepődtünk az eredményes­ségén. Az idősek azt mondták: nemcsak könnyebbé tettük az életüket, hanem kiszabadítottuk őket a magányukból. Még akár fizetnének is azért, hogy a háló­zat fönnmaradjon. Eddig nem került pénzükbe, mert állami normatívából működött a rend­szer. Hasonló program bárme­lyik Dráva menü faluban elindít­ható, ahol igény van rá. Csokonyavisontán szeptem­berig futja az állami pénzből a hálózat fenntartására. Az önkor­mányzat azonban saját költsé­gén vállalta a folytatást.- Már a bővítésén gondolko­dunk - mondta Csik László pol­gármester. - Sok helyi fiatal pró­bál szerencsét az ország más vi­dékein, a szüleik pedig itt ma­radnak egyedül. A hálózat má­sik nagy előnye, hogy munkahe­lyet teremt: hat gondozó lát el most ötvenöt nyugdíjast ■ Nagy László

Next

/
Oldalképek
Tartalom