Somogyi Hírlap, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-28 / 99. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2008. ÁPRILIS 28., HÉTFŐ insii Megerősítik az utakat Vegyi üzemből ipari park lehet daránypuszta A svájci befektetők előbb bontott útaszfaltot dolgoznának föl Süveggyártó János nagy idők tanúja. Hatvanöt éve él Daránypusztán. Azt mondta, valaha nyaranta több százan kaptak munkát az üzemben Még szájvizet is gyártottak egykor a pusztán szabó tibor, a Magyar Köz­út Kht. megyei igazgatója: - Országosan és Somogybán egyaránt jól sikerült a Föld­napi hulladékgyűjtési akció. Megyénkben is többtonná­nyi szemetet szedtünk ösz- sze. Most a tavaszi munká­latok foglalkoztatnak; Ka­posváron a 48-as Ifjúság út­ján újítják fel a burkolatot a kivitelezők. A 3,5 kilométe­res szakaszt május végéig kell átadniuk. A megyeszék­hely és Kaposújlak között bő két és fél kilométeres te­rület felújítását kezdték el. Munkatársaimmal a megye útjainak megerősítését célzó szakmai programra is nagy figyelmet fordítunk. SH-PORTRÉ A szerdahelyi főápoló juhász József kaposszer- dahelyi főápoló: - Mindig mentős szerettem volna lenni. Ahogy befejeztem az egészségügyi szakközépis­kolát, a kórházban dolgoz­tam. A mentőszolgálathoz négy éve vettek fel. A napi szolgálaton túl a közelgő megyei mentők napjának előkészítése is sok felada­tot ad. Kaposvárra hívjuk meg a szolgálat dolgozóit és az érdeklődőket. Május 24-én a sportcsarnoknál tartjuk meg a rendezvényt, amelyet mentős- és rendőr­ségi bemutató, amerikaifo­ci- és régimentőkocsi-show is színesít. Remélem, nem hagy cserben a szerencse, s verőfényes időnk lesz. Svájci befektetők vásárol­ták meg Som-Daránypusz- tán az egykori Chemix- Materiál Kft. évek óta üres, elhanyagolt üzemét a 65-ös út mentén, a tabi kanyarban. Krutek József A Geosond Kft. az új tulajdonosa a daránypusztai telepnek. Bösch József svájci állampolgár - a tár­saság egyik ügyvezetője - ottjár- tunkkor éppen a füvet kaszálta. Azt mondta: Paul Erich-kel, a többségi tulajdonossal befekteté­si szándékkal vásárolták meg az ingatlant. - Áldatlan körülmé­nyeket találtunk - így Bösch Jó­zsef. - Lepusztult, üresen álló épületek kitört ablakokkal, hi­ányzó ajtókkal és kerítéssel. Romhalmaz, amit sok helyen be­nőtt a gaz. Ezért először a tere­pet tesszük rendbe, kivágtuk a hatalmas fákat is. Hozzáláttunk az egyik épület renoválásához, ahová a villanyt már bevezettük, illetve kerítést építünk. A na­gyon rossz állagú épületeket le­bontjuk. Szükséges a megfelelő inf­rastruktúra kiépítése, mert hi­ányzik a telephelyről a villany, és nincs víz sem. A tulajdonosok azt tervezik, hogy előbb-utóbb aszfaltkeverő üzemet létesíte­nek, ahol bontott útaszfaltot dol­goznak föl. A későbbiekben pe­dig szóba jöhet ipari park kiala­kítása is. Azaz: munkahelyet kí­vánnak létesíteni. Süveggyártó János hatvanöt éve él Daránypusztán, ahol évti­zedekkel korábban virágzó me­(Folytatás az 1. oldalról) Pásztohy András miniszteri biz­tosnak nincs tudomása szerve­zett fóldfólvásárlásról. Az viszont tény, hogy a dél-dunántúli földek nemcsak népszerűek, de a leg­drágábbak közül is valók. Hektá­ronkénti 712 ezer forintos átlag­áron kelnek el. Geopolitikai hely­zetünk fölértékeli a földjeinket. zőgazdaság volt. A budapesti Il­lóolaj Kutató és Vegyészeti Gyár kísérleti gazdaságában gyógynö­vényeket termeltek. Nyaranta több százan találtak munkát. A nyolcvanas évek elején ez a tevé­kenység megszűnt, majd a telep­hely magántulajdonba került. - Attól kezdve a puszta sorvadás­nak indult, s ez a mai napig tart- magyarázta Süveggyártó János.- A hatvanas-hetvenes években Az észak-olasz malmok és takar­mánykeverők, az adriai kikötők közelsége felkeltette a befektetők érdeklődését. Az érdekképvise­leteknek fel kell hívni a földtu­lajdonosok figyelmét a reális árakra. Tájékoztatást adhat a fa­lugazdász-hálózat és az agrárka­mara is. Az elmúlt napokban kialakult élelmiszer-mizéria hiszterizálja a mintegy hetven család élt itt, ma talán 20-22. Aki tehette, elmene­kült. A vegyi üzem megszűnésé­vel a munkahelyeket is felszá­molták. Lenkey Tibor somi polgármes­ter reménykedik, hogy néhány állástalannak munkát tudnak majd biztosítani. Hozzátette: a tervek szerinti tevékenység be­indításához módosítani kell a község rendezési tervét. közvéleményt, és növeli az érdek­lődést a föld iránt. De vannak sza­bályok, a földtörvény korlátokat szab, mondta a miniszteri biztos. A Koppány-völgye azonban nem nyugodt. Schmuck Ferenc kányái polgármester nyugat-eu­rópai spekulációról tart. Ha ilyen mértékben folytatódik a földszer­zés, akkor a vidéknek nem ma­rad semmilye, mondja. Lakos Jó­ik gyógynövények termelésé­nek megszűnése után a nyolc­vanas évektől a Pélpusztai Állami Gazdaság egyik kerü­lete volt, majd a rendszervál­táskor Váradi Zoltán vállal­kozó és családja vette meg. A Chemix-Materiál Kft. előbb nos tengődi polgármester azt mondja: országos problémáról van szó, amire megoldást kell ta­lálni a tájékoztatással, ebben pe­dig szerinte a kormánynak egyér­telmű a felelőssége. Gruber Atti­la országgyűlési képviselő sze­rint a szerződéseknél eljáró ügy­véd kollégáinak is van felelőssé­ge. De falufórumok szervezésére is szükség lehet, ahol tájékozta­szájvizet gyártott, majd cse­répimpregnáló anyagot 1999- ben megszűnt a munka, ezt követően az üzem területe üres, kihasználatlan volt Ré­gen vártak hát rá a somiak, hogy újra életet leheljen vala­ki a telepbe. tást kaphatnak a földtulajdono­sok az uniós földtámogatási sza­bályokról, pályázatokról. A Magyar Földbirtokosok Or­szágos Szövetsége szerint a hat­millió hektáros hazai mezőgaz­dasági területnek már legalább 10 százalékát nyugati gazdák bir­tokolják. Egészen biztos, hogy ez az arány a Dunántúlon maga­sabb, teszik hozzá. ■ Balassa T. Kézen-közön forog a föld a Koppány-völgyében földvásárlók A területeknek már több mint tíz százalékát nyugati gazdák birtokolhatják lovász Irén Észtországban is sikert aratott Surjánvölgyi bakancsosvendégváró avató Szentbalázs a Zselica akciócsoport tagjaként 2,6 millió forintot nyert Nehéz szívvel újra a szétforgácsolt Csepel gépgyárról Égi hang című lemezének észtországi bemutatójával egy koncertsorozaton fellépve kö­zönségdíjas lett Lovász Irén népdalénekes. A Balatonsza- badiból indult művész hang­versenye után azt írta egy észt zenekritikus: „Először tapasz­taltam ilyen különleges sikert komolyzenei koncerten.” Lovász Irén Gyógyító han­gok című lemezsorozatának két cd-je jelent meg eddig, az Égi hang és a Belső hang; mindkettő aranylemez lett. Idehaza legközelebb május 18-án, a Szent István Baziliká­ban lép fel a somogyi gyökere­it mindig büszkén hangoztató népdalénekes. ■ F. I. Öt évvel ezelőtt a korábbi képvi­selő-testület álmodta meg, és a je­lenlegi váltotta valóra. Mindkét polgármester ott volt az avatásán. Ebből is következik, hogy kivéte­les és példaértékű fejlesztés tör­tént Szentbalázson, ahol szomba­ton adták át a Surján-völgye ven­dégvárót és diákbázishelyet. A kis zselici községben 5,7 millió forintból alakítottak át egy használaton kívüli önkormány­zati épületet. A diákbázishely a természeti értékek megismerte­tésének, az ifjúsági turizmus fel­lendítésének lehet az egyik lánc­szeme. Szentbalázs a Zselica LEADER akciócsoport tagjaként 2,6 millió forint hazai és uniós forrást kapott a beruházásra. A £ 5 8 U Ö H s Kiss József plébános áldotta meg az új létesítményt Szentbalázson település korábbi polgármeste­re, Kis-Bank Lajos és a jelenlegi vezető, Sárhegyi Judit adta át a létesítményt. Gelencsér Attila közgyűlési elnök ennek kapcsán a közösségek fontosságáról be­szélt, s a jelen időkről, melyek nem kedveznek sem a közössé­gek, sem a falvak erősödésének. A szentbalázsiakban azonban van hit, hogy ezzel szembe men­jenek: plébánosuk, Kiss József meg is áldotta összefogásuk eredményét. A diákbázishelyet pénteken Kolber István is megtekintette. A területfejlesztési államtitkár, tér­ségi képviselő a bakancsosven- dég-váró jövőbeni fejlesztési le­hetőségeiről egyeztetett. ■ B. T. Négyszáz dolgozó várta egykor a kaposvári Csepel gépgyárban a beszállítókat, hogy később au­tomata gépsorok hagyják el ka­puit. Döntően a KGST-piacra, majd a rendszerváltás után nyu­gati országokba exportáltak. A Csepel Művek kaposvári nehézgépgyára 1992-ig jól me­nő üzem volt, s ma is megáll­ná a helyét, vallják az egykori dolgozók, akik közül százhar­minchárom ment el a szombati emlékidézésre. Bucsek András egykori termelésirányító, ma a kórházi Siemens-gépek karban­tartója azt mondta: életük szép éveit sosem feledik, a gépgyár­tástól a legtöbben ma sem sza­kadtak el. ■ B. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom