Somogyi Hírlap, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-27 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 17. szám
4 2008. ÁPRILIS 27., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA közterhek Magyarország a kis adók hazája. Az amúgy is túlbonyolított rendszer ráadásul évente változik, így ember legyen a talpán, aki követni tudja, miért is kell adót fizetni. SOK KICSI SEM MEGY SOKRA Ki ne emlékezne a televízió-üzembentartási díjra? Azt gondolhattuk, a kereskedelmi I tévék korában elavult teher megszűnt, | ám erről szó sincs: 2002-ben a kormány 1 átvállalta fizetését. Öt évvel később I azonban rájöttek, mekkora bevételi forrás- j tói estek el, ezért újra bevezették, igaz, a í háztartásokban nem, csak a nyilvános j helyeken üzemeltetett készülékek után. | A cégeknek ráadásul a normál, ezerforint körüli havi díj háromszorosát kell fizetniük televíziónként. A készülékek megléte könnyen ellenőrizhető, pláne hogy bizonyos szállaskategóriákban kötelező minden szobában elhelyezni egy tévét. Nyakkendőadó Ha a magyar törvénytisztelő állampolgár lenne, karácsony másnapját adóbevallás- I sál töltené. Létezik ugyanis egy jogszabály, j amely szerint a 150 ezer forintnál nagyobb I értékű ajándékról harminc napon belül tájékoztatni kell az APEH-et. A kivethető illeték a legközelebbi hozzátartozóktól (így vagyonközösségben élő házastárstól) kapott ingóság értékének 11-21 százaléka. Ha az ajándékozó távolabbi rokon, az adó már 15-30 százalék, ha pedig egy barát, 21-40 százalék lehet a kirótt illetek. Az idejétmúlt jogszabály 1990-ben született, az adóhivatal már kezdeményez- f te is megszüntetését. Ajándékozási illeték A két legnagyobb internetszolgáltató egy emberként tiltakozott a héten a világháló megadóztatása ellen. Kulturális járulékként a bevétel 0,8 százalékát kellene befizetniük. A bírálók, köztük az SZDSZ több politikusa, azt várták el, hogy a befolyó összeget legalább az amúgy bővítésre szoruló ágazatba forgassák vissza. A net adóztatásának ötlete máshol 1 is felmerült: Nicolas Sarkozy francia államfő januárban a közszolgálati média I támogatását képzelte el az egyszázalékos | adóval; igaz, egy másik százalékot már fizetnek a szolgáltatók, amely az ottani filmiparba kerül. A legvadabb ötletek keringtek a héten a megújuló kulturális járulékkal kapcsolatban. Schiffer János MSZP-s politikus elgondolása azonban, miszerint a f „komoly kulturális értéket képviselő’’ női I kosztümök, szőnyegek, heverők és I nyakkendők után is 0,8 százalékot kelljen 1 fizetni, már sokként hatott. A nyakkendő- : adó terve egy napig élt, ám a parlament- ben várhatóan május elején tárgyalandó járulék bizonyára tartogat még meglepetéseket. így lehet, hogy nem csak a hazai pornóipar, de akár a bútorgyártók is hozzájárulhatnak a Nemzeti Kulturális Alap költségvetéséhez. A bizonytalanság többet árt a gazdaságnak, mint a túl magas terhek Magyarországon a jövedel- lakókat, míg a tőkére kivetett adócsökkentés lenne elérhető mek harmada, negyede eltű- adók mértéke csak a negye- a bevételek lényeges csökkenik az adóhivatal elől - ez az de. a vagyonra kivetett adók nése nélkül, egyik következtetése a Ma- mértéke pedig alig a fele más A magyar adórendszer gyár Nemzeti Bank tavaly uniós országokénak. évenkénti átalakítása, toldozszeptemberben nyilvánosság- A túladóztatás a sok, „kicsi" gatása-foldozgatása pedig ra hozott tanulmányának. adó rovására írható. A mun- olyan bizonytalan gazdasági A dokumentumban a bank káltatókat és a munkavállaló- környezetet eredményez, szakértői azt is leszögezik, kát terhelő, magas adminiszt- amely többet árt a gazdasági hogy hazánk adórendszere ratív költséggel járó adók és növekedésnek, minta magas aránytalanul magasan terheli illetékek rendszerének radi- adóterhek - állapítják meg a a fogyasztást és a munkavál- kális átalakításával érdemi szakértők. Adómentes tánc JÖVEDELMEZŐ LAKODALMAT derített fel egy tavalyi va- gyonvizsgálatán az APEH. Egy beruházás vizsgálatakor bukkantak egy magán- személyre, aki ehhez 70 millió forintos kölcsönt adott. A revizoroknak azzal magyarázta be nem vallott jövedelmét, hogy menyasszonytáncon 300 millió forintot szerzett. Márpedig ez a hagyományos felajánlási forma - szemben az ajándékozás más formáival - illeték- mentes. Aki tehát nagy értékű ajándékot venne, időzítse az esküvőre, különben akár egy 150 ezer forintnál nagyobb értékű ingóság értékének negyven százalékát is be kell fizetni a megajándékozottnak. Nem luxus A százmillió forintot meghaladó árú lakóingatlanok után fizetendő luxusadó a Gyurcsány-kormány által bevezetett terhek közül az első látványos fiaskó volt: az első évben országos szinten alig százan vallották be tulajdonukat, és fizették ki a százmillió feletti rész fél százalékának megfelelő összeget az önkormányzatoknak. TAVALY KICSIT JOBB Volt a helyzet, de a főváros idén már biztosra ment: jócskán, 50-120 százalékkal megemelték a díjat, ráadásul nemcsak a magánszemélyeket, de cégeket is fizetésre kényszerítettek, így is elenyésző, nagyjából 160 millió forintos bevételre számít a főváros 2008-ban. A nagy túlélő hiába bírálják, egyelőre nem szűnik meg az örökösödési illeték. A haláladónak csúfolt illeték ellen az MDF indított harcot. Az ellenzéki párt azt szeretné elérni, hogy legalább az egyenes ágú örökösöknek ne kelljen illetéket fizetni az után a vagyon után, amelyet egyszer már adózott jövedelemből szerzett meg az örökhagyó. A parlamenti pártok között formálódó konszenzus alapján a hagyaték csak közeli hozzátartozók esetében és meghatározott vagyonnagy- ság erejéig lenne illetékmentes. Az illetékből ráadásul a költségvetés sem igazán gazdagodik: évente mindössze néhány milliárdos bevétellel számolnak. Harácsolás hiába A közutálatnak örvendő adónemek között előkelő helyet vívott ki a harács: az iszlám világ jellegzetes közterhe a harácsolás szavunkban él tovább. A kora középkorban a meghódított területeken adót vetettek ki azokra, akik megtartották korábbi hitüket. Az áttérők, azonkívül, hogy ezt nem fizették, földet is birtokolhattak, hasonlóan a muszlimokhoz. A földművesek pedig tízedet fizettek birtokuk után. A VII-MII. században azonban az Omajjád kalifák, pénzügyi gondjaik áthidalására, karácsot vetették ki az újonnan áttértek földjeire is. A teher miatt 747-ben felkelés tört ki, amely nemcsak az adót, de a kalifá- tust is elsöpörte. Ebek harmincadján nálunk a nyolcvanas évek végéig létezett ebadó. Az állattartási hozzájárulás néven szedett közteher terve . azóta is időről időre felbukkan, az önkormányzatok azonban rendre elállnak az újbóli bevezetéstől. Az adót ugyanis éppen azért kellett megszüntetni, mert többe került a fenntartása, mint amennyi haszon származott belőle. A kutyatulajdonosok nem jelentették be házi kedvenceiket, a rendszeres összeírás vagy az illeték beszedése pedig óriási költséget jelentett. Az ellenzők azt sem mulasztják el megjegyezni, hogy egy újabb bevezetés után várhatóan a mostaninál is több kutyát dobnának ki szerető gazdáik az utcára. Gyermek nélkül asszonynak szülni kötelesség, lánynak szülni dics& ség - szólt a Ratkó-korszak jelszava. Magyarországon az ötvenes években nemcsak az abortusz tilalmával, hanem egy rossz emlékű adóval is igyekeztek növelni a születésszámot. A legényadónak csúfolt gyer- mektelenségi adó bevezetéséről 1953-ban hoztak határozatot. E szerint a 20 és 50 év közötti férfiaknak, illetve a 20 és 45 év közötti nőknek jövedelmük négy százalékának megfelelő összeget kellett fizetniük, ha nem volt élő (vér szerinti vágy örökbefogadott) gyermekük. A gyermektelenségi adót végül az 1956-os forradalom után szüntették meg. Amerikában a lopásból származó jövedelem után is fizetni kell Furcsa adófajták kiötlésében lemaradtunk a fejlett Nyugattól. Talán a legjobb példa erre az Egyesült Államok szövetségi adórendszere, amelyben nemcsak a kenőpénzből, de az illegális szerek árusításából és a lopásból származó bevételeket is adókötelessé tették. A helyi hatóságokat sem kell félteni. Nyugat-Virginia államban az ékszerek viseléséért, Maine-ben az áfonyával kapcsolatos bármilyen tevékenység után kell fizetni. Alabama államban a kártyára vetettek ki adót, de ha van benne egy extra jolly joker, a játék adómentes. Minnesotában a szőrmeviselést, Chicago városában pedig a szénsavas üdítő italok fogyasztását adóztatják meg. Minden pohár szénsavas üdítő után kilenc centet kell fizetni, míg a szénsavmentesekért csak három centet. Ám egyik törvény sem közelíti meg Kalifornia állam jogalkotói géniuszait, akik a kereskedelmi tevékenységekre érvényes use tax nevű adófajta hatáskörét 1935-ben ezzel a kitétellel bővítették: „Adó mindenre, amelyre eddig nem fizetett." FORRÁS: EUROPRESSCYÜJTÉS - F.UROPRESS-GRAFIKA Inte rnetadó Televízió-üzembentartási díj