Somogyi Hírlap, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-03 / 78. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2008. ÁPRILIS 3., CSÜTÖRTÖK 11 SOMOGYORSZÁG KINCSEI idősebb és ifjabb kapoli antal Somogyországban számos pusztát bejárva élt két juhász: apa és fia. Messze földön híresek voltak faragótudományukról. A népművészet mesterei lettek. RÉGI VILÁGRÓL MESÉL ERDŐ, MEZŐ A balatonlellei Kapoli Múzeumban kincsként őrzik a nevezetes pásztorfaragók munkáit is. A Kapoli-stílusban, ízes nyelven beszélő faragások jelképeivé váltak népművészetünknek Kapoliék megfaragták a somogyi erdőket vadjaik­kal, a pásztorok szabad vi­lágát, a pandúrral viasko­dó betyárt vagy a nincste­lenek virágos álmait. Vigmond Erika Apa és fia. Mindketten juhá­szok és faragók voltak. Sajátos díszítőstílust alakítottak ki. Karcolt és domború faragott munkáikra egyaránt dús, az egész felület minden négyzet­centiméterét betöltő virágorna­mentika jellemző. Az indák kö­zött jelennek meg a pusztai élet szereplői, akár a mátkájának udvaroló juhászlegény vagy ép­pen a rengeteget járó vadász. - Egy kivétel mégis van - mond­ta a balatonlellei Kapoli Múze­um vezetője, Ligeti Gábor. - Méghozzá a Kossuth-díj kerete. Idősebb Kapoli Antal úgy farag­ta meg, hogy csak a sarkain és a közepén van díszítés, nehogy agyonnyomja a közrefogott díj cirádáit. A múzeum épülete eredeti­leg módos földművesek háza volt, ami 1786-ban épült. Az idők során erősen leromlott, majd mikor lakhatatlanná vált, Szabó Tünde építészmérnök tervei alapján emlékházzá ala­kították át. Ide kerültek a két Kapoli-gyűjtemény, Ligeti-hagyaték és a Padlás Galéria 1992-től kezdve látható az idősebb és ifjabb Kapoli Antal- gyűjtemény mellett, a Ligeti Miklós-hagyatékból is berende­zett kiállítás a múzeumban. néhány évig a ház két terme volt csak kihasználva - mond­ta Ligeti Gábor. - Felmerült, hogy kortárs művészeket is meg kellene hívni. A tetőtér még nem volt beépítve, ami ki­válóan megfelelt volna a kiállí­tások helyéül Saját pénzemből alakítottam ki, s 1994 óta a Padlás Galériában neves kor- társművészek munkáiból ren­dezünk tárlatokat. Büszke va­gyok rá, hogy híres vendégeink voltak, mint például Somogyi Győző festő, grafikus, Gross Ar- nold grafikus vagy Melocco Miklós szobrász. Érkeztek a ha­táron túlról is: francia, német, sőt amerikai kortárs művészek. Kapoli munkái. Azért az övék, mert a város ad helyet a leg­rangosabb népi fafaragóver­senynek, melyet Kapoli Antal tiszteletére írnak ki. 1983-tól nyolc évig az önkormányzat fenntartásában volt. - 1991 - ben kötöttem megállapodást a múzeum működtetésére az ön- kormányzattal a Kapoli- és a Ligeti Miklós szobrászművész­hagyaték gondozására - tette hozzá Ligeti Gábor, aki a nagy­Idősb Kapoli Antal 1867-BEN született Gyalán- ban. Családjának eredetileg Varga volt a vezetékneve. Mikor Kapotypusztáról Balaskópusztára költöztek, jegyezte be Kapoli néven a szolgabíró. Idősebb Kapoli Antal 1954-ben lett a Nép­művészet Mestere. 1956-bán pedig megkapta a Kossuth-díjat. Kilencven éves korában halt meg. nevű impresszionista szobrász unokája. - Mikor kiderült, hogy én vettem át, némi ellen­érzéssel fogadták. Féltek, hogy nem Kapoli, hanem Ligeti ház lesz. Megkeresett Kapoli uno­kája, Kapoli Ilona festőművész is. A negyedik mondatnál már átlátta, hogy továbbra is nagy becsben lesz a gyűjtemény, az ötödiknél pedig már barátok lettünk. Azóta már ki is állított nálunk. A múzeum fenntartását tá­mogatja az önkormányzat, a megyei múzeum pedig szakmai segítséget nyújt. Ligeti Gábor a pályázati forrásokat is sikere­sen kihasználja, s nem csak gondozza, de lehetőségei sze­rint bővíti is a gyűjteményeket. Legutóbb egy Kapoli-kanász- kürtöt sikerült vásárolnia. Egy- egy alkotás születésének törté­netével és szakértelemmel ka­lauzolja a betérőket a múzeum­ban. Különösen a gyermek- csoportoknak mesél szívesen, örül, hogy teljesen lekötheti a fi­gyelmüket. SZERINTEM somogyvári László alpolgár­mester: - Véleményem szerint ha egy település őrzi kulturá­lis emlékeit, akkor annak volt múltja, van jelene és lehet egy értelmes jövője. Fontosnak tar­tom, hogy idegenforgalomból élő városként meg tudjuk mu­tatni azokat az értékeket - ilyen a Kapoli Múzeum is melyek nagyban hozzátartoznak a mai Balatonlelle beazonosításához. MELNYÁK JÓZSEFNÉ nyugdíjas: - Büszke lehet a város a KapoU- s mellette a Ligeti-gyűjteményre is. Szépen gondozott és számos rendezvényt, művészt hoz ne­künk. Gyakran átmegyek a mú­zeumba, legutóbb élmény volt például Kapoli-leszármazottal találkozni. A fafaragás csodála­tos, eszembe juttatja, hogy haj­dan az ember és a természet mennyire összhangban volt. gombos emil, a művelődési ház igazgatója: - A múzeum Bala­tonlelle turisztikai kínálatában egy újabb attrakció. Ugyanis a turisták ugyanolyan igénnyel keresik fel a kiállítóhelyeket, mint a strandokat. A mai napig is élő kultúra a városban a nép- művészeti fafaragás. Három­évente az ország legjelentősebb fafaragópályázata is itt kerül megrendezésre. Híres a szőkedencsi famatuzsálem hárs Somogy büszkesége is az ország egyik legnagyobb körkerületű fája A paraszti tevékenységet mutatja be a fafaragó Magyarországon az egyik leg­nagyobb körkerületű fa a szőke­dencsi a maga tizenkét méteré­vel. Ezt követi Somogybán a Barcs-Ódráva partján álló feke­te nyár tízméteres körkerülettel. Örökké a fák sem élnek, de min­den fa életkora meghosszabbít­ható. Tudják ezt a szőkedenc- siek is, akik féltőn óvják a teme­tőben álló 700 éves hársukat. Komári József polgármester elmondta: már nem is emlék­szik, mikor került az öreg fa védelem alá. Folyamatosan fi­gyelik és gondozzák, egyrészt a kártevőktől féltik, másrészt nagyon aggódnak a törzsében egyre növekvő odvas üreg mi­att. Mindenképpen szeretnék megmenteni a nevezetes hár- sat. Ehhez a budapesti favéde­lemmel foglalkozó Garden Kit­től is segítséget kaptak, ami a véletlenen múlt. Ugyanis a cég egyik munkatársa a hetes fő­úton autózva figyelt fel a falu temetőjében magasodó matu­zsálemre. A megerősítést elkezdték, szakaszosan, új eljárásokkal igyekeznek meghosszabbítani a nevezetes hárs életét. A több­törzsű fa statikai megerősítésé­re a merev vasabroncsozás he­lyett speciális módszert alkal­maztak: olyan anyaggal rögzí­tették egymáshoz a törzseket, ami csökkenti a törésveszélyt, együtt mozog a fával és követni A matuzsálem a falu büszkesége, s az ország egyik legnagyobb fája is tudja a vastagodását. A vasab­roncs gátolná ezt a mozgást, bevágódna a törzsbe, illetve a fa benőné. Az embernagyságú üreget kitisztították, hogy a gombásodást, odvasodást lelas­sítsák. Elterjedt módszer, hogy az ilyen nagy üregeket betonnal töltik ki. A cég ezt is elvetette, mivel az odú fala elég erős, így majdnem olyan stabil, mintha tömör lenne. Legfeljebb egy hálót kap, azt is csak azért, hogy ne költözzenek be lakók, illetve ne dobálják tele szemét­tel. Felvetődött az is: ha fel­tétlenül szükséges, az üreg hiányzó részét fémrudakkal pótolják ki. Arató, talicskatoló, rőzsehordó, kenyérdagasztó vagy éppen ka­száló ember. Jellemzően a pa­raszti élet tevékenységeit farag­ja fába a mesztegnyői Csináth Lajos. Mindebbe természetesen beletartozik a pásztorkultúra megjelenítése is. Legutóbb virág- és kígyómin­tás fokosok faragását fejezte be a mester. A fafaragó állandó részt­vevője többek között a balaton­lellei Kapoli-kiállításnak is, de táborszervezést is vállalt már. Azonban Somogybán egyedülál­ló a stílusa a kisplasztika- és a rönkfafaragásban is. A megye- és az országhatáron túl is lehet találkozni Csináth Lajos fafara­gásaival. A paraszti élet és a pásztorkultúra fa­ragója a mesztegnyői Csináth Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom