Somogyi Hírlap, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-19 / 92. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2008. ÁPRILIS 19., SZOMBAT Hogyan védi a Földet? orsós Zoltán szenyéri tanuló: - A saját eszközeimmel keveset tudok tenni a Föld jövője érdekében. Autóm nincs, azzal nem szeny- nyezem a levegőt. A szelektív hulladékgyűjtésről már hallottam. Talán jó lenne, ha a tudósok kitalálnának egy új energiaforrást, mert a földgáz- és olajkészletek végesek. Ha elfogy, nem sok jó vár az utókorra, bár ezt én, sőt még az unokáim sem fogják megélni. szabó anett kaposvári varrónő: - Elég bármelyik úton végigmenni, az a szemétmennyiség, ami fogadja az embert, sok mindent elárul. Természetes vizeink egy része is szennyezett. Arra még nem igazán áll rá az ember keze, hogy kikapcsolja a tévét, pedig így rengeteg energia megy pocsékba. A helyzet megváltoztatásához rendet kellene tenni a fejekben, átformálni a gondolkodásmódot. VARGA ferencné kaposvári nyugdíjas: - A légszennyezésnek fokozottabban vagyok az áldozata. Közel lakunk a buszpályaudvarhoz, állandóan szagoljuk a kipufogók bűzét. Nyugdíjasként kénytelen vagyok takarékoskodni az árammal, így a pénztárcámat is kímélem. Cserépkályhával fűtünk, ez olcsóbb, mint a gáz. Nem szemetelek az utcán. Ennyi tehetek a Föld érdekében. Patihídot egyetlen család őrzi sorsok Elnéptelenedtek a somogyi puszták, Rigóháza már csak a nevében él Patihídon a cselédlakás, a lóvontatású kisvasút csilléi emlékeztetnek az egykori körülményekre. Hideg Bálint, a Balatoni Halászati Zrt. telepvezetője több mint harminc éve lakik itt A puszták vagy majorok egy része hajdan uradalmak gazdasági központja volt. Van, ami nagyobb település részeként éli mindennapjait, s akad, amit magasan benőtt már a gaz. Vigmond E.-Márton L. A Varászlóhoz tartozó Patihíd- pusztai halastavakat 1912-ben a Zichy-család mesterségesen alakította ki. Akkor még 25 család élt itt. 30 éve már csak tíz, ma egy család lakik Patihídon, ami a Balatoni Halászati Zrt. varászlói telepe. Hideg Bálint telepvezető 1976-ban Kaposvárról került a halastavak mellé.- A feleségem Miháldon dolgozik, a gyerekeim már felnőttek - mondta. - Mikor ideköltöztünk, népesebb volt Patihíd- puszta. A kultúrházunk összejövetelekről, bálokról is tudna mesélni. Bár az épület még áll, más célt szolgál. Az évek alatt leginkább elköltöztek az itt lakók, a legtöbb házat már le is bontották. Egy háromlakásos cselédház emlékeztet még a régi körülményekre. Egykor virágzó gazdálkodás volt a tavak mellett. Sertéshizlalda, baromfinevelde adott munkát. A kacsáknak jó soruk volt, a tavakon nevelkedtek. A visszamaradt önitatók sorai árulkodnak még a tartás nagyságáról. Egyedül a 14 tóra épülő halgazdaság maradt meg. Az itt-ott előbukkanó sínek a lóvontatta kisvasút maradványai, ami egészen Zalakomá- rig ment. Nyolc éve szűnt meg. Négy lóval dolgoztak, melyek egy-egy csillét húztak, amivel a halat, a takarmányt szállították. Helyüket a teherautók vették át. Szőkepuszta egyetlen épülete az imaház. A hajdani faluba az 1920-as években telepedtek le az első baptisták. Kéttornyú imaházukat 1931-ben építették. A 20. század közepéig úgy kétszázan éltek és gazdálkodtak itt. A Libickozmához tartozó település egykori utcáiban már egyetlen ház sincs. Az imaház azonban átvészelte a háborút és az azt követő magányos évtizedeket, igaz, rossz állapotba került. Az elszármazott baptisták minden évben egyszer visszatérnek zenés misére az imaházba, amit időközben felújítottak. Balatonfenyves állandó lakosságának mintegy tíz százaléka jelenleg is majorokban él, melyek az *50-es években épültek a Nagybereki Állami Gazdaság területén. - Közülük több, Rigóháza, Fehérvíz, Fekete akól mára már csak az emberek emlékezetében él, teljesen elnéptelenedtek, a lakásokat is lebontották - mondta Lombár Gábor polgármester. A két ma is lakott major közül Pálmajort egyre inkább az elnéptelenedés fenyegeti. Imre- major viszont jelentős fejlődésnek indult, ahol mintegy hatvan család lakik. Nagy lépésnek számított, hogy az elmúlt években a lakóit tulajdonába kerülték a házak. A vízparttól négy kilométerre lévő, sokak által elszigeteltnek vélt major egyre inkább részévé válik az idegenforgalomnak. Cserfekvés apró falu az erdő mélyén, amit négy kilométeres út köt össze a világgal. Öt család él itt. Nem is olyan régen iskolával, bolttal, tejcsarnokkal és kápolnával is büszkélkedtek. A fáma arról is szólt, hogy a környék legszebb lányai éltek a faluban. - Önállóságát 35 éve vesztette el, közigazgatásilag ma már Hosszúvízhez tartozik - mondta Csizmadia Attila polgármester. Az évek során a szolgáltatások elhaltak, a kápolna az enyészeté lett, a tősgyökereseket felváltották a vidéki életre vágyó betelepülők. A turizmus lehelhet életet a pusztába, ahol szálloda, sportpálya is épülhet patihíd-pusztán a horgásztu- rizmusra alapoznak. A Balatoni Halászati Zrt. háromhektáros horgásztavat létesített, ami májustól fogadja a látogatókat. A szőkepusztai imaháznál gyermektáborban gondolkodtak. Imremajorban fantáziát látó vállalkozó röplabdapályát épített, szálláshelyek kialakítását tervezi a gyalogos és kerékpáros túrázók által szívesen látogatott majorban, ami kisvasúttal is elérhető. Cserfekvést is felfedezték a magánbefektetők. Egyikük sportpálya, másikuk vadásztanya építésére nézte ki. Imremajort nagyon kedvelik a kerékpárosok és a gyalogos túrázók Idejében lépnek együtt a sérülések felismeréséért Kaposvár: óriási a lábnyom környezetvédelem Csak az összefogás segíthet Gyermekorvosoknak, védőnőknek, gyógypedagógusoknak, szülőknek, valamint önkormányzati dolgozóknak szervezett regionális konferenciát pénteken Kaposváron a Napsugár Gyógypedagógiai Módszertani Központ. A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány Lépjünk együtt idejében elnevezésű szakmai napjával azt kívánták elősegíteni, hogy a súlyosan, halmozottan sérült gyerekek mielőbb, akár már pár hetes kortól megkapják a megfelelő, magas színvonalú ellátást. Ennek érdekében a konferencia igyekszik közvetíteni a fejlesztő iskolai oktatást végző intézmények jó gyakorlatait, tapasztalatait - mondta Kanalics- né Beleznai Csilla, a Napsugár központ vezetője. - A régióban többen pályáztak súlyosan, halmozottan sérült gyerekek ellátásáért. Erre a kiírásra a Napsugár központ nyújtotta be a legjobb pályázatot, s büszke vagyok rá, hogy civil szervezetként így nyertük el a konferencia rendezési jogát. A konferencián kiderült: elsősorban a védőnőknek, a gyermek háziorvosoknak a feladata, hogy a sérült gyermekeket a korai fejlesztő központokba irányítsák. Ott aztán már megfelelő információhoz juthatnak az érintett szülők. ■ Márkus Kata (Folytatás az 1. oldalról) Az országok ökológiai lábnyomát már évek óta mérik, nemzetközi hálózat épült ki erre. Azért fontos ezeknek az adatoknak az ismerete, mert az emberiség már túllépte a Föld eltartóképességének határát. Ha így folytatjuk, az előreMiNDENKt könnyedén tószámolhatja a saját ökológiai lábnyomát, vagyis azt, hogy mennyi területet használ el bolygónkból. Az egyén fogyasztásának legnagyobb szelete a közlekedésből jelzések szerint 2050-re bolygónk természeti kapacitásainak 200 százalékát kellene felélnünk, vagyis nagy baj lesz. A kaposvári környezetmérnök a saját ökológiai lábnyomát is megmérte: nem sokkal kisebb a többi városlakóénál. - Amit lehet, megteszek a csökkentésére és az energiafelhasználásból te vődik ki A lábnyom csökkenté séhez nem kell feltétlenül gye kérésén átszerveznünk az éle tünket, kezdetnek elegendő lenne csak némi szemléletváltás. mondta. - Kerékpárral járok, szelektíven gyűjtöm a szemetet. De a városi élet aránylag kevés mozgásteret ad az egyén számára. A helyzeten látványosan javítani csak összefogással lehet. Nyugat- Európa épp ebben jár előttünk: ott már elkészültek a helyi fenntarthatósági stratégiák. A lépések nem csak fájdalmasak, de gazdaságilag hasznosak is lehetnek. Például helyi energiákat használnak, amely lényegesen olcsóbb, ráadásul az ára a helyi gazdaságban marad. Kaposváron ma még hiányzik a fenntarthatósági stratégia, amely a vállalkozások, a városlakók és a vezetés konszenzusa alapján kell, hogy elkészüljön. ■ Nagy László Rohammentőhöz hasonló vízi jármű kerül a Balatonra Zöld utat kapott a Balatonra szánt speciális mentőhajó beszerzése, amely rohammentőnek megfelelő felszereltséggel rendelkezik majd - jelentette be tegnap Suchman Tamás, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) elnöke. Az ötvenmillió forintba kerülő, rendkívül gyors vízi jármű riasztás esetén perceken belül a mentési helyszínre érhet. A hajó várhatóan már az idei szezonban vízre kerül, és a keleti medencében lesz a bázisa. A Vízimentők Magyarországi Szak- szolgálata működteti majd, fenntartásához a Balaton Fejlesztési Tanács hatmillió forinttal járul hozzá. ■ K. T. A jó irányú változáshoz elegendő a szemléletváltás
