Somogyi Hírlap, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-15 / 88. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2008. ÁPRILIS 15., KEDD Nyári tábort szerveznek molnár imre, a hetesi isko­la igazgatója: - Már a nyár­ra gondolunk. Hagyomány­teremtő szándékkal hor­gász- és fafaragótábort szer­vezünk a somogysárdi tag- intézményben. Júliusban négy csoportot akarunk in­dítani; egy-egy csapatban húsz gyerek vesz részt a programokban. Érdeklő­dési körük szerint osztjuk fel a társaságot; egyik fele a közeli horgásztóban pecá- zik, a többiek Vitéz-Varga Károly fafaragó és Csikós- Nagy Márton szobrászmű­vész foglalkozásaira jár­nak. Helyi, környékbeli és kaposvári gyerekeket is várunk. ■BW A kaposvári forgalmista veizer jánosné. a kaposvári Tömegközlekedési Zrt. for­galmi vezetője: - Harminc­két éve vagyok a vállalatnál. Sok-sok tanulás után kezd­tem el műszaki kérdésekkel foglalkozni, most a jármű- beszerzés foglalkoztat. El­öregedett a buszpark; a cég­vezetés azért dolgozik, hogy minél előbb megújuljon a flotta. Ajánlatokat olvasok, böngészem az internetet, szakemberekkel egyeztetek. Igyekszem megtalálni azo­kat a lehetőségeket, ame­lyek révén olcsó, a kulturált közlekedésre alkalmas jár­műveket használhatunk. A fárasztó munka után a hobbim nyugtat meg; élek- halok a kertészkedésért. Mostoha utcának hívják a lakók babócsai panaszok Se út, se csatorna, se kábeltévé, csak a talajterhelési díj Át kellene keresztelni ezt az utcát. Mogyorósi János (balról), özv. Baranyai Alajosné, Orsós József és Kalányos István nem győzik sorolni a sérelmeiket Babócsa mostoha gyere­kének tartják az utcáju­kat a Vasút köz lakói. Ál­lítják: minden fejlesztés­ből kimaradtak, ami a fa­luban történt. Nagy László- Az utcánkat Vasút köznek hív­ják ugyan, de kezdeményez­nünk kellene az átkeresztelését Mostoha utcára - panaszkod­nak az ott élők. - Ide eddig min­den komfort csak papíron érke­zett meg. A faluban megépült a szennyvízhálózat, kivéve ná­lunk. Mindenütt csillagpontos kábeltévé van már, de itt az sincs. Út helyett csak egy jár­dánk van. Eső után annyira fel­puhul itt a föld, hogy még a men­tő sem tud bejönni. A Vasút utcaiaknál azzal telt be a pohár, hogy az önkormány­zat talajterhelési díj fizetésére kötelezte őket, mert nincsenek rákötve a szennyvízhálózatra. Állítják: örömest csatlakozná­nak ők, csakhogy nincs mire.- Ide nem építettek átemelőt- magyarázza a harmadik ház­ban lakó Mogyorósi János. - A szivattyúkat ugyan kiépítették, ennél több azonban nem tör­tént. Azt sem értjük, hogy ezek­hez miért a házainkból veszik az áramot. Nem elég, hogy fizet­hetjük a drága szippantást, most még talajterhelési bünte­tést is fizettetnének velünk. Szomszédja hozzáteszi: akár­hányszor újabb kétezer forin­tos csekk érkezik, mindig ösz- szetépi. Miközben a két férfi a csator­nakezdeményt mutatja, mások is előkerülnek, sorolják a gon­dokat. Mindegyikük hozzáteszi: nem kérnek lehetetlent.- A legutóbbi eső után ölben vittek ki az utca végébe, mert nem tudott bejönni hozzám a mentő - mondja özv. Baranyai Alajosné. - Már egy kis csapa­déktól is annyira felázik a főid, hogy autóval nem lehet bejutni. Több idős beteg ember lakik itt, gyakori vendég a mentő. Ha rossz az idő, rendszerint az úüg kisétál vagy kiviszik. Nem hi­szem, hogy olyan nagy költség lenne elteríteni itt néhány köb­méter zúzalékot. Mások a tévé miatt reklamál­nak. A faluban ugyanis már mindenütt csillagpontos kábel­tévé működik, egyedül itt nem építették ki.- Nem hiszem, hogy olyan ember lennék, aki ne próbálna meg segíteni. Ebben az utcában 80 éven át járda sem volt, mi nemrég kerékpárutat építet­tünk ide - mondta lapunk kér­désére Péter István polgármes­ter. - Segíteni azonban csak úgy tudok, ha elmondják a gondjaikat az emberek. A Vasút utcaiak problémáiról most hal­lok először. Egyvalami tény: a talajterhelési díjat azoknak kell fizetniük, akik nem kötöttek rá a szennyvízhálózatra. Ezzel is a csatornázásra próbáljuk ösztö­nözni az embereket. Azt azon­ban meg kell vizsgálni, hogy a szennyvízhálózat miért nem ju­tott még el hozzájuk. Szakértői vélemény kell a szociális elhelyezéshez szociális ellátás Mátrai Márta szerint a kormány bizonytalanságban tartja az időseket Mátrai Márta, a Fidesz ország- gyűlési képviselője interpellált a parlamentben Lamperth Mónika szociális és munkaügyi minisz­terhez. Azt mondta: az állam fo­kozatosan és tudatosan vonul ki a szociális ellátásokból, különö­sen az idősotthoni ellátásból. Ja­nuár 1-jétől újabb kormányzati intézkedések borzolják a kedé­lyeket, mert intézménybe csak az kerülhet, akinek a napi ápo­lási-gondozási szükséglete meg­haladja a napi négy órát Hiába tiltakozott a szakma, az intézményvezetők, a kormány úgy gondolja: csak azok kerül­hetnek idősotthonba és vehetik igénybe életük végéig az ellátá­sokat, akikről a szakértői bizott­ság állapítja meg a négy óránál hosszabb ápolási-gondozási szükségletet. A szakértői intézet 4370 igényt fogadott be, 3000 kérelemre elkészült a szakvéle­mény, 1300 igény elbírálása fo­lyamatban van. Április közepén az országban egyetlen idős sem léphette még át az idősotthonok kapuját. Mert a kormány azt a célt tűzte ki, hogy csak indokolt esetben kerüljön sor az elhe­lyezésre szociális otthonban. Mátrai Márta: ki téríti meg az in­tézmények és a fenntartók kárát? Simon Gábor, a szociális és munkaügyi tárca államtitkára azt válaszolta: nem felvételi ti­lalom van az idősotthonokban, hanem a kormány független szakértői szerv hatáskörébe ad­ta annak eldöntését, hogy adott esetben az otthoni ellátás vagy az intézményi ellátás-e a meg­felelőbb. A képviselő a választ nem fo­gadta el, az országgyűlés igen. Érszűkület - van lehetőség az amputáció elkerülésére találmány A Kaposváron is praktizáló jemeni sebész szerint az időben elkezdett kezeléssel elkerülhető a tragédia! Az elmúlt időben sokat hallhat­tunk a jemeni sebész feltalálóról, dr. Khaled Nashwanról, őt és ta­lálmányát - a számos rangos nemzetközi kitüntetés hatására - hazai és nemzetközi szintű ér­deklődés kíséri. Eddig 11 nemzet­közi aranyérmet nyert el, 2006- ban ő lett Magyaroszágon az év feltalálója. Találmánya egy olyan kórt kezel, mely ma már népbe­tegségnek számít, vagyis az ér­szűkületről van szó. Az érszűkület sok esetben tra­gédiához vezethet, az amputáci- óhoz. Hazánkban évente ötezer lábat amputálnak, nemzetközi becslések szerint közel egymil­lió végtagot távolítanak el a vilá­gon. Az érszűkület nemcsak az erek szűkületét, hanem a moz­gás, az optimizmus, a remény és a kedélyállapot szűkületét is je­lenti. E betegség képes megin­gatni az ember mozgását, kere­sőképességét és a nyugalmát. Alattomos betegségről van szó. Rengetegen esnek áldozatul az érszűkületből adódó szövődmé­nyeknek, sokan ízületi vagy egyéb betegségnek tulajdonítják az érszűkület tüneteit, így évek múlnak el úgy, hogy a betegség észrevétlenül egyre rosszabb lesz. Egyesek csak akkor kezde­nek el vele foglalkozni, amikor már késő, és csak keveset lehet tenni ellene. Észrevehető, hogy az érszűkületről szóló médiabeli felvilágosítás egyre több beteg­nek adott támpontot, egyre töb­ben fedezhetik fel az eddig más betegségnek vagy állapotnak tu­lajdonított tünetek hátterét. Ezért úgy-gondoljuk: szükséges időről időre tájékoztatást adni a kezelési lehetőségekről. Nagy örömöt jelentett az érszűkületet kezelő Nashwan-Parasound eljá­rás bevezetése legtöbb megyé­ben. Azóta egyre többen újra él­vezhetik a gyógyulás örömét. Ez­zel a találmánnyal új és igen ha­tékony lehetőség kínálkozott az érszűkület konzervatív (azaz nem műtéti eljárású) terápiájá­ban és megelőzésében - fájda­lommentesen. E segítség örömét leginkább azok tudják megízlelni, akik ed­dig a hosszú elkeseredettség vagy reménytelenség tudatá­ban éltek, mint az a 67 éves nő, akinek elviselhetetlen panaszai voltak, járástávolsága 50 méter volt, rossz állapotú erei miatt műtéti megoldás már nem jöhe­tett szóba, úgy tűnt, hogy nem maradt más, mint az amputá­ció. A sikeres keresés után ta­lált rá a Nashwan-Parasound el­járással foglalkozó rendelőre, ahol 20 kezelés után kezdett fényt látni az alagút végén. Já­rástávolsága mára már 1500 méterre javult, az otthoni lép­csőkorlátra már nincs szükség, a kínzó éjszakai fájdalmaknak vége lett. Lánya újra örülhet édesanyja mosolyának. Elengedhetetlenül fontos idő­ben felfedezni az érszűkület tü­neteit, és minél hamarabb szak­emberhez fordulni, de még fon­tosabb a megelőzés. Figyelmez­tető jelek lehetnek, ha nyuga­lomban vagy terhelésre mással nem magyarázható a végtagi fáj­dalom, ha olyan tünetek jelent­keznek, mint például a járástá­volság csökkenésé, sápadt-hideg végtag, a végtag(ok) zsibbadtsá­ga, férfiaknál szexuális zavarok, fejfájás, fülzúgás, szédülés és fá­radékonyság. Az érszűkület ki­alakulásában kockázati tényezőt jelent a dohányzás, a cukorbe­tegség, a magas vérzsír- és ko­leszterinszint, a magas vérnyo­más és a családi halmozódás (örökletes). Emellett szerepet ját­szik az Idős életkor, az ellu'zás, a mozgásszegény életmód és a stressz, ezeknél a megelőzés nagy jelentőséggel bír. Szerkesztőségünknek azzal a jó hírrel szolgáltak, hogy me­gyénkben a magyar állampol­gároknak 50%-os kedvezményt adnak visszavonásig. Kedvező fejlemény az is, hogy több gépet fognak alkalmazni, így a túl sok jelentkező miatti, hónapokra előrenyúló előjegyzést lerövidí­tik. A kezelésekkel kapcsolatos tájékoztatás és bejelentkezés a következő telefonszámokon ér­hető el: 06-70/210-15-13, 06- 30/265-93-60, 20/327-68-35, 72/551-714. a

Next

/
Oldalképek
Tartalom