Somogyi Hírlap, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-02 / 77. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2008. ÁPRILIS 2., SZERDA 5 MEGYEI KÖRKÉP Messzebb jutott a túlpartnál csapláros zsuzsa A testvére tanácsára választotta az orvoslást A művész orvos Nem sokon múlott, hogy a fogorvosi kar helyett szobrásznak tanuljon tovább A keresztény egyház értékeiről tartott előadást a professzor Bolberitz Pál, a budapesti Hit- tudományi Akadémia filozófia­professzora volt a vendége a ka­posvári Keresztény Értelmiségi­ek Szövetségének áprilisi talál­kozóján kedden. A professzor legutóbb 1995-ben látogatott el a kaposvári szövetséghez, ezúttal Európa és a kereszténység cím­mel tartott előadást. Arról beszélt, hogy mennyi mindent köszönhet Európa a kereszténységnek. Elmondta: a Római Birodalom bukását kö­vetően a katolikus egyház volt az, amely átmentette és köz­vetítette a barbár népek felé a kulturális és szellemi értéke­ket, így a római jogot is. Az egy­ház értékei közé sorolta a pro­fesszor az emberi méltóság és a teremtés fogalmát, valamint az Isten és a világ közötti kapcsolat rendezését. A kultúrával és a ci­vilizációval kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a civilizáció pénzt hoz, míg a kultúra pénzt visz. Ezzel összefüggésben bí­rálta a jelenlegi magyar oktatási rendszert, amely szerinte nem ismerte fel, hogy az ellentmon­dás ellenére a kultúra képes hosszú távon pénzt hozni. ■ A háttérben dolgozó szer­kesztők befolyásolják és alakítják a tévénézők gondolatait, mondta az egyházi méltóság. Az inkarnációról, vagyis ar­ról, hogy Isten fia hogyan lett emberré, azt mondta, hogy azok a burkolt elméletek, amelyeket nem hívő szakértők gyártanak, 99 százalékban hazugságok. A média hatásáról hozzátette: a televízióban látható elemzők meg szakértők bemagyarázzák az embereknek, hogy mi kell nekik, míg a szerkesztők - aki­ket a képernyőn nem is látha­tunk, hiszen csak a háttérmun­kában vesznek részt - alakítják a tévénézők gondolatait. A papi öltözettel kapcsolat­ban humoros példával élt a pro­fesszor, mint mondta: reveren­dában nem merne végigvo­nulni Budapesten a körúton, ugyanis szétszednék a hajlék­talanok. Véleménye szerint a magyar ember máig azt hiszi egykori történelmi tanulmá­nyaiból fakadóan, hogy a pap tele van arannyal. ■ Meiszterics Eszter Kötésén születtem, hogy mikor? Vesszen a múlt század ködébe - írja cur­riculum vitaejében (élet­rajzában) Csapiáros Zsu­zsa, a Magyar Orvosíró Képzőművész Kör elnöke, fogorvos kandidátus. Vas András Nem sokon múlott, hogy az utób­bi titulus helyen most azt írjuk: szobrászművész, ám némi test­véri ráhatás után a művészet helyett a gyógyítást választotta életcélul.- Fogtechnikusként dolgoz­tam Budapesten - emlékszik vissza az életét a mai napig Ba­latonszárszó és Kaposvár között megosztó immáron nyugdíjas doktornő -, amikor elkezdtem amatőr szinten szoboraktokat készíteni. Gép volt, viasz volt, egyre inkább kedvet kaptam hozzá. Olyannyira, hogy beiratko­zott egy önképző körbe: a Kos­suth utcai Puskin mozi fölött ta­nulgatta az alapfogásokat.- Ötünknek kellett megfor­mázni egy bácsit - meséli -, a végén mindenkién igazítottak valamit, csak az enyémhez nem nyúltak. Ferenczy Béni szob­rászművész is látta az alkotáso­mat, s biztatott, jelentkezzem a Képzőművészeti Főiskolára. g Sokat gondolkodtam, főként, | mert akkor indult az első fogor- | vosi képzés is. J A vacillálásnak a testvérbáty 1 vetett véget: ha éhen akarsz hal­ni, menj szobrásznak - jelen­tette ki, egy életre eldöntve a kérdést.- Ezután harminc évig nem vettem agyagot a kezembe - hökkent meg -, csak azután kezdtem újra a szobrászkodást, hogy beléptem a Magyar Or­vosíró Képzőművész Körbe. Közben kipróbálta magát író­ként is - a családi múlt szinte kötelezte rá, hiszen édesapja szárszói körorvosként szemé­lyes kapcsolatban állt többek között József Attilával is.- Ő láttamozta a holttestét - mondja s kezelte Jolánt és Etust is. Attilát nem, hiszen ne­ki pesti doktorai voltak. Viszont rengeteget járt a keresztanyá- mékhoz: szinte mindennap ná­luk kártyázott. Természetesen Csapiáros Zsuzsa akkor még nem mérte fel ezeknek az irodalomtörténe­ti pillanatoknak a jelentőségét, sőt az iskolában sem büszkél­kedett velük: igaz, annak idején a tananyagban csak a Mama szerepelt... Aztán idővel egyre több minden derült ki a família és József Attila kapcsolatáról, mely tulajdonképpen a mai na­pig tart: a szárszói háztól né­hány méterre, a hajdani - az idők során államosított - kert­jükben áll a költő szobra.- Júniustól októberig nap mint nap láthatom - állítja -, ebben az időszakban ugyanis el sem lehetne vonszolni Szárszó­ról. Mint mondja, annyi emlék köti oda, beléivódott az ottani élet, a mindennapok hangulata, a Balaton varázsa. Talán éppen ezért furcsa, hogy nem festeni, hanem írni és szobrászkodni kezdett: a dé­li parton élőket az északi pano­ráma leginkább a festőállvány elé parancsolta...- Ezen még sohasem gondol­kodtam - ismeri el -, valahogy mindig a szobrok vonzottak. Csak az a baj, hogy mostaná­ban, amikor végre lenne időm rá, valahogy elkényelmesed- tem. A lakásban nem szeretek dolgozni, ugyanis jelentős kosz- szal jár, kint a garázsban vi­szont sokszor fázom. Nyáron pedig a melegben hamarabb köt az agyag... Azért persze így is szépen CSAPLÁROS ZSUZSA 1958-BAN végzett Budapesten a fogorvosi karon. Kaposvárra került a ren­delőintézetbe. 1973-ban elsőként hívta fel a figyelmet az állkapocsízület-za­varok és az arcidegzsába ösz- szefüggéseire. 1975 óta a Magyar Orvosíró Képzőművész Kör (MKOK) tag­ja. 1993 óta az MKOK elnöke. Kandidátus. gyűlnek az általa készített szob­rok: legnagyobb büszkesége a Csapláros-féle „három tenor”, a három jó barát költő, Csukás István, Szirmay Endre és Ta- káts Gyula portréja.- Gyula bácsival tíz évig pró­báltunk időpontot egyeztetni - eleveníti fel az alkotás nehézsé­geit -, míg végre sikerült össze­hoznunk, hogy modellt üljön. Ezek a legkedvesebb munkáim: markáns, idős arcok, rengeteg érzelemmel. Olyan hévvel beszél róluk, hogy az emberben felmerül: nem bánta-e meg, hogy annak idején a testvérére hallgatott, s nem a művészi pályát válasz­totta.- Egy pillanatig sem - jelenti ki határozottan. - Mindig azt csinálhattam, amit szeretek. Emberekkel foglalkozhattam, gyógyíthattam őket, s még a tu­dományos munkára is jutott időm. Utóbbi így szerényen hang­zik, hiszen világszerte újdon­ságnak számított, amikor meg­szervezte az első fogászati szakfelügyeletet. Ennél is na­gyobb elismerést váltott ki, amikor felhívta a figyelmet az állkapocsízület funkciózavara­ira, melyet az addig ismeret­len kórokú arcidegzsába oko­zójaként definiált. S közben ál­landóan szervezett: hol orvosi, hol művészeti kongresszuso­kat, konferenciákat, szeminá­riumokat.- Rengeteget köszönhetek a szakmámnak - állítja -, hiszen általa kitárult előttem a világ, megismerhettem addig isme­retlen kultúrákat, embereket. Pedig gyerekkoromban Szár­szóról még a túlpart is elérhe­tetlen messzeségnek tűnt... Maradnak a szederfák tabi olvasónk panaszolta: tudomása szerint a temetőt takaró sövényt és a nagy eper(szeder)fákat a ga- mesz-szervezet kivágásra ítélte. Kérdezi: miért kell a temetőt a közúttól elválasz­tó sövényt és a fákat kiir­tani? Ezek választják el a kegyeleti helyet a lakóöve­zettől. - Ez azért is jó, mert aki a temető magányában szeretne lenni, megteheti - mondta. - Nem kivágni kellene, hanem gondozni, nemcsak a halottak napja előtt. Ha új fákat telepíte­nek, mikor lesz annak ár­nyékot adó lombkoronája? kecskés Gábor, a gamesz- szervezet vezetője azt vála­szolta: a fák kivágásával kapcsolatos hír nem igaz, megnyugtat minden tabi lakost, hogy egyelőre szó sincs a feketeszeder-fasor kivágásáról. Hozzátette azt is, hogy a szervezet márci­usban a közmunkaprog­ram keretében, illetve a közhasznú dolgozókkal csak a fák egészségügyi és az alsó sarjak metszését végeztette el.- döntés sincs arról, hogy ezeket a fákat ki kellene vágni - hangsúlyozta. - A temető előtti terület rende­zése során vetődött föl, hogy a szederfák alatt gép­kocsiparkolót lehetne kiala­kítani. A kivágáshoz szak­értői megerősítés és kép­viselő-testületi döntés kell majd. Megjegyezte: a sö­vényt nem a gamesz, ha­nem - tudomása szerint - a temető közszolgáltatója gondozza. Kinézete eszté­tikailag valóban nem min­dig megfelelő. 13 Közérdekű kérdéseiket hét­főtől péntekig 12-14 óra kö­zött a 82/528-156-os telefon­számon feltehetik! Kaposváron a csíksomlyói kereszt a csíksomlyól keresztet csodálhatták meg a hívők kedden a Szent Imre templomban. Az ünnepi műsoron köz­reműködött a Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium kórusa, valamint versmondóik és hangszeres szólistáik is megmutatták tehetsé­güket. A menet Batéba és Nagyberkibe indult tovább, majd másnap Cso­rnán és Dombóváron folytatták útjukat. NYUGDÍJ. Kedves Éva! Úgy gon­dolom, maga még örülhet, mert van nyugdíja. És ha valóban 39 évet elszámoltak magának, akkor többet kellene kapnia 43.700 fo­rintnál, amennyiben mostanában számolták a nyugdíjat. Tudom, mert már intéztem pár embernek a nyugdíját ugyanis a szociális szférában dolgozom. És higgye el, nem sajnálom sem Öntől, sem más nyugdíjastól az emelést Mindketten tudjuk, hogy ez lótú­ró. A maguk nemzedékének már rossz, így nem is merek belegon­dolni, hogy mi vár ránk. Az embe­rek már aktív korukban sem ké­pesek annyit keresni, hogy meg tudjanak élni (pl. minimálbér). Ezt próbáltam előrevetíteni. Saj­nálom, hogy félreértett. Jó egész­séget! Csibi ROMA. Sok romát ismerek, akik ke­ményen dolgoznak, rendesen járat­ják a gyerekeiket iskolába, és sok magyarral ellentétben köszönni is tudnak. Nem a szó jelentésére kel­lene figyelni, hanem a mögötte rejlő emberre. Főnix KÖZLEKEDÉS. Trabantosnak üze­nem, nem kell kiakadni, ha bemu­tatnak, amiért száguldozol. Önérze­ted hatalmas, ne megsértődj, in­kább gondolkozz! ÁPRILIS 1. Tetszett az április 1-jei fordítva lapozhatóság! Javaslom, ha jön az újságos az előfizetési dí­jért, kérdezze meg, ki kezdi hátul­ról olvasni, annak így kézbesítsék, mivel így könnyebb lapozni. NJ * Hallottunk mindenféle balkezes szerszámról, de napilapról még nem. Remek április 1-jei tréfa, jól indult tőle a napom. Köszönet az ötletgazdának! Okoskodó * Ez is áprilisi tréfa, hogy az újságot visz- szafelé kell olvasni? Janó * Április 1-jei taszári tudósításuk, mega kifordított lap meglehetősen seké- lyes, primitív „tréfa” volt. Csoknyai * Gratulálok! Remek ötlet volt a fordított sorrendben nyomtatott és fordítva nyíló újság, nem be­szélve az aranyrögről! Nevető * Drámai percek Taszáron című áp­rilisi tréfájukhoz és a lapnyomás­hoz gratulálok. Jópofa, ötletes, te­le humorral. Nem bumfordi, mint a tavalyi. Pötyi * Ez az újság köz­életi napilap, nem pedig bulvár. Ott megengedhető vezércikknek az április 1-jei tréfának szánt Drá­mai percek Taszáron. Kíváncsi lennék, mit tanult négy évig a fe­lelős szerkesztő a főiskolán! Ez nem vicces, hanem szánalmas. Gondolom, ezt az sms-t is elfelej­tik közölni! * Ezentúl fordítva kell olvasni a Somogyit, vagy csak ne­kem vágták fordítva a lapok szé­lét? Edit * Már bocsánat, de Kecskeméten nem Szuhoj, ha­nem MIG-29-es vadászgépek üze­melnek! (Sajnos Gripenek váltják őket, és nem F-16-osok!). Majd­nem bedőltem a szövegnek (ápri­lis bolondja), de amit írtam, az a véleményem is! F-16 SPORT. Tisztelt Szerkesztő! Szólj hozzá! A Rákóczi-meccs közvetí­tését az eredmény bemondásá­val kezdte a Kapós TV! Sajnálom a nagybetűket! Lehet így „kife- dezni" a nézővel? Hogyan álljak bosszút?

Next

/
Oldalképek
Tartalom