Somogyi Hírlap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-30 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 13. szám
4 2008. MÁRCIUS 30., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA tiltakozás A sportolók biztosan ott lesznek Pekingben, de a politikai bojkotthoz egyre több vezető csatlakozik. Tiltakoznak Kína Tibet-politikája ellen. Lesznek üres székek a díszpáholyban. BOJKOTT ÁRNYA A PEKINGI OLIMPIÁN Gyurcsány Ferenc még nem döntötte el, hogy ott lesz-e a pekingi megnyitón. A sportolók mindenképpen elmennek. Gyükén M., Dénes T., Maros L. Négy hónappal az olimpia kezdete előtt úgy tűnik, hiábavaló a kínai kormány azon igyekezete, hogy a játékok segítségével alakítson ki jó képet a politikájáról, vagy legalább elterelje a világ figyelmét a jogsértésekről. Peking legalábbis vesztésre áll: miután Tibet fővárosában katonai erővel verték le a kínai uralom ellen tiltakozó tüntetéseket, nyugati vezetők a szokottnál keményebben bírálják a kormányt a nyílt diplomáciai tárgyalásokon tabunak számító elnyomás miatt. még nem döntött. A nyugati vezetők sorra a dalai láma védelmére keltek, az Európai Unió soros elnöksége is a békés párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. A tibeti szellemi vezető melletti kiállásnál és a nyugtatás- nál azonb'án sokkal nagyobbat ütött Nicolas Sarkozy keddi bejelentése: a francia államfő az olimpia megnyitójának bojkottját helyezte kilátásba a hivatalos források szerint is legalább száz halálos áldozatot követelő összecsapások miatt. Sarkozy a célkereszt közepébe talált, hiszen a szervezők minden korábbinál több - legalább száz - vezető jelenlétére számítottak (2004-ben, az athéni megnyitón a világ hatvan államférfija jelent meg a díszpáholyban). Egyre többen követik Sarkozy példáját: elsőként Donald Tusk lengyel kormányfő, majd Angéla Merkel német kancellár jelentette be távolmaradását, de nem lesz ott Václav Klaus cseh elnök, Toomas Hendrik Ilves észt és Róbert Fico szlovák miniszter- elnök sem. George W. Bush amerikai ebiök azonban hangsúlyozta: ő mindenképpen ott lesz az augusztus 8-i ünnepségen. Gyurcsány Ferenc még nem döntött. Miközben a tibetiek tisztában vannak vele, hogy az olimpia miatt az ő tiltakozásukra is jobban figyel a világ, Peking próbálja menteni a menthetőt. A zavargások leverése és a nyugati újság- hók kiutasítása után a héten gondosan kiválogatott sajtó-, majd diplomatadelegáció hasonló műgonddal szervezett program keretében tehetett látogatást Tibetbe. A tudósítók, akiknek útját mindössze néhány „Tibet nem szabad” jelszót kiabáló szerzetes színezte, kettősségről számoltak be Lha- szában: az egyik oldalon szigorú rendőri őrizet alatt álló tibeti területek, a másikon a kínaiak lakta, teljesen hétköznapi képet mutató városnegyedek. A tibeti tüntetések vérbe fojtása miatt világszerte tiltakoznak a pekingi olimpia ellen ■\ Összesen három embert vettek őrizetbe a lánggyújtás helyszínén, további huszonötöket már az ünnepség előtt feltartóztatták. Egyikükkel Jacques Rogge, a NOB elnöke is szóváltásba keveredett. Egy tibeti nő a láng útja elé feküdt. k _________________J A tibeti megmozdulások több mint hatszáz résztvevője adta fel magát az elmúlt napokban - adta hírül Peking. Tibeti források szerint a tüntetések vérbe fojtása 140 áldozatot követelt, Kína azt állítja: 19-en vesztették életüket, köztük 13 rendőr. Egy francia jogvédő csoport zavarta meg az olimpiai láng meggyújtásának hétfői ceremóniáját Olümpiában. A Riporterek Határok Nélkül által felmutatott lobogón olimpiai karikák helyett öt bilincs volt. A kínai tévé megszakította közvetítését. V________________________/ FO RRÁS: EUROPRESS-GYŰJTÉS - EUROPRESS-GRAFIKA ( ' \ A kínai vezetés a dalai lámát tette felelőssé a véres összecsapásokéit. A nyugati világ azonban a tibeti szellemi vezető védelmére kelt, Gordon Brown brit miniszterelnök bejelentette: találkozik vele májusi, londoni látogatása idején. V________________________ (---------------------------" \ A t ibeti megtorlás miatt azt fontolgatja: tiltakozásul távol marad az olimpia augusztus 8-i megnyitó ceremóniájától- közölte kedden Nicolas Sarkozy francia elnök. A lengyel kormányfő néhány nappal később már tényként közölte távolmaradását. V________________________/ An tall és Horn nem ment, Orbán igen, Gyurcsány kormányfőként jött haza térésük után, ahol a közönség egy része kifütyülte. 1996-ban Horn Gyula sem utazott az olimpiára. Versenyzőinket sikereik után közvetlenül táviratban köszöntötte a miniszterelnök és Göncz Árpád köztársasági elnök. Hazatértük után Horn a Budapest Sportcsarnokban gratulált a helytállásért, és - akárcsak elődje négy évvel korábban - nagyobb támogatást ígért a sportnak, kevés látható eredménnyel. 2000-ben Deutsch Tamás sportminiszter már a játékok kezdete előtt Sydneybe látogatott, és az egész esemény alatt a helyszínen szurkolt. Orbán Viktor miniszterelnök szeptember 26-án érkezett meg Ausztráliába a viadal utolsó öt napjára. A Fideszt azzal vádolták, hog}' túl sok utat fizetett Sydneybe közpénzekből. 2004-ben Gyurcsány Ferenc Orbán Sydneyben aranyosokkal sportminiszter a játékok megnyitóján tartózkodott Athénban. A tervek szerint az olimpia utolsó napjaiban Medgyessy Péter miniszterelnök ellátogatott volna a sport- eseményre. Utazása előtt, augusztus 2Sén azonban lemondott kormányfői tisztéről, így már Athénba sem utazott el. Gyurcsány és Majoros Athénban Í992-BEN á magyar miniszter- elnök nem utazott a barcelonai olimpiára. Antall József már az év elején orvosai tanácsára lemondta New York-i, ENSZ-beli látogatását. A helsinki olimpia óta legjobban szereplő olimpikonjainkat a kormányfő a Budapest Sport- csarnokban köszöntötte hazaA magyar sportolók biztosak benne, hogy ott lesznek a játékokon KOLONICS GYÖRGY KÉTSZERES OLIMPIAI BAJNOK KENUS „A politika különösebben nem érdekel, de nem szeretem, ha sárba tiporják az emberi jogokat. Nem hiszem, hogy a tibeti események bármit is befolyásolnának a sportvilágban. A politika ugyan gyakran felülírja a sportot, de az ötkarikás játékok kapcsán most ezt nem tudom elképzelni. ” KISS GERGELY KÉTSZERES OLIMPIAI BAJNOK VÍZILABDÁZÓ i A problémát, a I tibetiek elkeseredését megértem, én sem ve szem jó néven, amikor az erős J elnyomja a kicsit, a nagy országok semmibe veszik a kicsik akaratát. Ám az olimpia túl nagy üzlet, és nagy esemény ahhoz, hogy a tüntetések bármit is megváltoztassanak. Biztosra veszem, hogy ott leszünk Pekingben. ” KULCSÁR KRISZTIÁN VILÁGBAJNOK, OLIMPIAI EZÜSTÉRMES VÍVÓ ■ „A bojkott nem \ a megfelelő reakció lenne a tibeti eseményekre. Szerintem az olimpiának nincs köze az ott zajló történésekhez. Sportolóként számomra az olimpia a legfontosabb, noha ez nem jelenti azt, hogy egyetértenék azzal, ha Tibetben valóban megsértenék az emberi jogokat. ” Sport és politika: a távolmaradas eredménytelen 1 (1 JL Az első, majd a IvwU második világháború veszteseit (köztük 1920- ban Magyarországot), később pedig Dél-Afrikát is eltiltotta a Nemzetközi Olimpiai Bizottság áz olimpiai részvételtől, nagy visszhangra azonban a különféle indokokkal meghirdetett bojkottok találtak. Ezzel először versenyzők éltek: az 1936-os, a hitleri Németország fővárosában rendezett olimpiáról az Egyesült Államok több zsidó sportolója maradt távol. 1 Q|Iy Arra először Ivvfa 1952-ben volt példa, hogy egy ország bojkot- tálta a világjátékokat. A helsinki játékok előtt Kína tiltakozott amiatt, hogy a szervezők a tajvani Kínai Köztársaságot is meghívták. 1 QCC Az 1956-os mel- IvvU boume-i olimpián való részvételtől is több ország visszalépett. Hollandiát, Spanyolországot és Svájcot a magyar forradalmat vérbe fojtó Szovjetunió zavarta, a Szuezi- válság miatt pedig Egyiptom, Irak és Libanon maradt távol. t Q7fi 1976-ban 28, Ivl V többnyire a fekete kontinensről származó delegáció pakolt össze a nyitóünnepség előestéjén. A montreali bojkott hátterében az apartheid rezsim állt. És megint volt kínai-kínai ellentét Peking megint tiltakozott Tajvan részvétele ellen. Igaz, Tajvan részvételéből akkor a kanadai rendezők sem kértek, ami az Egyesült Államok szemét szúrta. A NOB végül úgy döntött, Tajvan jöhet, de a csapat nevében nem szerepelhet a kínai szó. Végül mindkét Kína úgy döntött: távol marad a montreali játékoktól. 1 QOA Az igazi bojkott- luOv párbaj négy évvel később kezdődött. 1980- ban Moszkva adott otthont az olimpiának, néhány hónappal azután, hogy a Szovjetunió megszállta Afganisztánt. Jimmy Carter amerikai elnök ultimátumot adott a szovjeteknek a visszavonulásra, ám ez süket fülekre talált, így Washington bojkottot hirdetett, amelyhez 41 ország csatlakozott. Nem mentek Moszkvába az NSZK, Japán és Kanada sportolói sem, de például a britek, a franciák, a spanyolok vagy az olaszok az olimpiai lobogó alatt vonultak fel. 1 QOyi Várható volt a IvOl szovjet tábor reakciója: a szovjet sportolók elleni fenyegetettség okán először Moszkva, majd több szocialista állam jelentette be 1984 májusában, hogy távol marad a Los Angeles-i játékoktól. Tizenhárom csapat, közte a magyar csatlakozott a szovjet bojkotthoz, de líbiai és iráni sportolók sem utaztak Kaliforniába. A bojkottverseny a hidegháborúval együtt ki is fulladt: a szöuli olimpián már majdnem a teljes olimpiai közösség részt vett. A kivétel Észak-Korea volt, amely nem fogadta el a társrendezéshez szabott feltételeket. Phenjant Kuba, Nicaragua és Etiópia támogatta, 159 állam azonban ott volt.
