Somogyi Hírlap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-29 / 74. szám

2008. MÁRCIUS 29., SZOMBAT 7 GAZDASÁG Gázzal robbantották az ATM-et? rablás Olasz módszerrel Foton rámoltak ki egy pénzkiadót, milliókat vittek el A Nemzeti Nyomozó Iro­da arra gyanakszik, hogy van összefüggés a váci és a fóti bankautomatát ért támadás között. A hazai ATM-ek egyelőre védtele­nek a robbantásos feltöré­sek ellen. Vizer Helga-Tibay Gábor Ismeretlen tettesek felrobbantot­tak Foton egy bankautomatát péntek hajnalban, és pénzt vit­tek el belőle. A Kossuth utca kör­nyékének lakói a város központ­jában hajnalban hangos robba­násra riadtak fel, a detonáció miatt a közeli polgármesteri hi­vatal ablakai be is törtek. Az eddig ismeretlen fajtájú robbanószer szétvetette az auto­mata acélszerkezetét, a bankje­gyek egy része szétszóródott a helyszínen. ■ Befújják a gép belsejébe a gázt. Nincs ajtó, amely ellenállna a módszernek. A robbanás hajnali négy óra körül történt. Kovács László du­nakeszi rendőrkapitánytól meg­tudtuk: a robbantás környéke nem lakott terület, ezért a hajna­li detonáció nem keltett pánikot. A kapitány hozzátette: ők csak segédkeznek a felderítésben, a nyomozást a Pest Megyei Rend­őrkapitányság vette a kezébe. Beluzsáné Belicza Andrea rendőrhadnagy, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság kommuni­kációs munkatársa lapunk kér­désére elmondta: tegnap késő délutántól átadták az ügyet a Nemzeti Nyomozó Irodának, mi­vel szoros összefüggést véltek fel­fedezni a tegnapi fóti és a már­cius 19-ei, váci ATM-robbantás között. Ez utóbbinál szintén rob­banóanyaggal próbálkoztak az el­követők, de nem jártak sikerrel: kevés volt ahhoz a robbanószer, hogy feltörje az automatát. Egy lapunknak név nélkül nyi­latkozó szakember azt mondta: a bankautomata-robbantásokat nem szilárd robbanóanyaggal, hanem gázzal követik el: az anya­got egyszerűen befújják a gép bel­sejébe. A detonáció általában a gép ajtaját viszi ki, gyakorlatilag . lehetetlen ugyanis olyan stabil aj- ; tószerkezeteket gyártani, ame- £ lyek ellenállnának a belülről rob­Ennyi maradt a gépből: a rablók bankjegyeket hagytak el a környéken Magyar György: több bűncselekményért kell majd felelniük MAGYAR GYÖRGY ügyvéd sze­rint az automatát felrobban­ták három bűncselekményt is elkövettek. „Lopás, még­hozzá dolog elleni, erőszak­kal elkövetett lopás az, ami­ért elsősorban gyanúsítani lehet a tetteseket. Ezenkívül, miután robbantásról van szó, felmerül a visszaélés robbanóanyaggal gyanúja is” - magyarázta a szakem­ber. És mivel az automata az utcán, nyílt téren volt, a kö­zelben lévő polgármesteri hi­vatal ablakai pedig betörtek, közveszélyokozás miatt is fe­lelniük kell majd a tettesek­nek - tette hozzá Magyar György. az ügyvéd szerint az eddigi információk alapján öttől tíz évig terjedő börtönbüntetésre számíthatnak az elkövetők. hántásnak. Forrásunk szerint a módszer elsősorban Olaszország­ban terjedt el, az ezzel foglalkozó bűnözők nemrég Ausztriában is megjelentek. Azt azonban még nem tudni, hogy idehaza is olasz szálat kell-e keresni, vagy magyar rablók másolják a módszert. Ami a rizikót illeti, nyilatko­zónk azt mondta: a robbantás lé­nyegesen gyorsabban és egysze­rűbben végrehajtható, mint a tel­jes automata elszállítása, a mű­velethez ráadásul különleges fel­szerelés sem kell - a bűnözők valamennyi szükséges eszközt bolti forgalomban beszerezhe­tik. Egy-egy ilyen akcióval azon­ban értelemszerűen jóval na­gyobb kárt lehet okozni, ráadá­sul az eljárás közveszélyes is. ■ Az automaták és a pénz védelmére több módszer is létezik. A módszer sajátosságait figye­lembe véve legnagyobb veszély­ben a szabadon álló ATM-ek van­nak. Tény az is: Magyarországon - mivel mindeddig nem volt pél­da hasonló rablási módszerre - az automatákat nem szerelték fel a robbantásos támadások el­leni védelemre. Forrásunk sze­rint erre az elmúlt hetek esemé­nyeit követően minden bizony­nyal sor kerül majd. Mivel egye­dül a páncélzat megerősítése nem megoldás, a szakemberek két alapmódszert ajánlanak: egyfelől a bankjegykiadókat fel lehet szerelni olyan érzékelők­kel, amelyek riasztják a bizton­ságiakat, ha gázt fújnak a gépbe, ellentöltettel pedig késleltetni le­het a robbanó hatást. A másik megoldás a bankbiztonságban közismert: a gépekbe festékpat­ronokat lehet elhelyezni, ame­lyek robbantás esetén tönkrete­szik a bankjegyeket. A tegnap Foton felrobbantott bankjegy-automata az OTP-é volt. A pénzintézet lapunkhoz el­juttatott levelében azt írta: a kö­zeljövőben újabb megoldásokat, biztonságtechnikai eszközöket fognak bevezetni az automaták védelmére. A közleményből ki­derül, a fóti ATM-ből néhány mil­lió forinthoz juthattak a bűnözők. Tekintettel azonban a folyamat­ban lévő nyomozás érdekeire, az üggyel kapcsolatban az OTP Bank további információt nem kívánt közölni. HÍRSÁV Elkapták a kaposvári gyerekgyilkost péntek délután négy körül fogták el azt a Csonka János nevű kaposvári férfit, aki néhány nappal ezelőtt olyan súlyosan bántalmazta há­roméves kisfiát, hogy a gyermek belehalt belső sé­rüléseibe. A rendőrök a sza­badidejüket is feláldozva nyomoztak, hogy elkapják a gyilkosság után elmenekülő férfit. A tettest végül Som­hegyen sikerült bekeríteni, de még ekkor sem adta fel magát. Az akcióban részt vevő rendőröknek ezért „testi kényszert” kellett al­kalmazniuk elfogásához. Megduplázzák a Cerny alapítvány támogatását AZ ÉV ELSŐ FELÉBEN havi 6 millióról 12-re növelik a Peter Cerny Alapítvány álla­mi támogatását - jelentette be Kincses Gyula szakál­lamtitkár. A koraszülött­mentéssel foglalkozó szer­vezet levélben jelezte, hogy április közepén befejezhetik tevékenységüket, mert a mentőszolgálat még mindig nem utalta át a tavalyról já­ró 15 millió forintot. Az ötvenéveseknek a legnehezebb a piacon KÖZMEGHALLGATÁST tartott Lévai Katalin europarla- menti képviselő a munka- vállalásról, az ötven év felet­tiek számoltak be tapaszta­lataikról. Elmondások alap­ján az ebbe a csoportba tartozókat a cégek tapaszta­lataik ellenére általában pályakezdőknek tekintik. Nehéz munkát találniuk. A vállalatok fiatalokat ke­resnek, a nyugdíjba vonulás pedig korai még számukra. Lévai Katalin Kevesebb a kátyú, de több a kárigény magyar közút Huszonkilencmilliót fizettek ki tavaly az autósok kára után Keddtől már indulhat a viharjelzés a Balatonnál Az elmúlt évben 503 kárbejelen­tés érkezett a Magyar Közút Kht.-hoz. A társaság országosan csaknem harmincezer kilomé­ternyi közúthálózatot kezel. Az utakon a kátyúk okozta bejelentések több mint felét - szám szerint 291-et - elutasított a társa­ság, a fennmaradó 212-t elfogad­ta. A társaságnak emiatt 29 mil­lió forintot kellett kártérítésre ki­fizetnie. Nem minden elutasítást fo­gadtak el azonban a sofőrök vagy az autótulajdonosok. Töb­ben beperelték a Magyar Köz­utat. Tavaly 49 eljárás indult a cég ellen, a perérték 44 millió forintra rúg. Elmarasztaló ítélet esetén ugyanis a perköltségek is az alperest terhelik. De a társa­ságnak már van biztosítása, így a kárösszegek nagysága is csök­kent. Az autósok kü­lönböző összegű té­rítések miatt perel­nek: van nyolcvan­ötezer forintos, de akad tizenhatmilliós kárértékű per is. Két éve még kétszázezer ká­tyúról tudott a Magyar Közút, idén viszont ez a szám 42 ezer­re csökkent. Viszont a bejelenté­sek száma egyre inkább nő, és egyre nagyobb károk keletkez­nek az autókban, mert több a drágább gépkocsi. ■ P. A. ■ Már a közút­kezelő is köt biztosítást. Kevesebb a kátyú, de ez a kárvallott autósokat nem vigasztalja Üzemkész a balatoni viharjelző rendszer, amely április 1-jén, jö­vő kedden kezd működni. A mű­ködtető szervezetek szerint a vízbiztonság javítása érdekében finomítani kellene a rendszert. Idén 27- re bővül a stabil vi­harjelzők száma, és további 18 mobil ké­szülék figyelmezteti a vízben tartózkodókat a közelgő viharra. A mind gyakoribb időjárási szélsőségek miatt indokolt lenne a Balatont a jelenlegi kettő helyett három szektorra bontani, így ugyanis konkrétabb és biztonsá­gosabb adatokat lehetne szolgál­tatni. A viharjelzést most a keleti és a nyugati medencére vonat­koztatva adják ki, ugyanakkor ér­demes lenne egy köztes szektort is beiktatni, amely például Za- márditól Badacsonyig tarthatna. A finomítás részét képezné egy harmadik fokozat is. Most ugyanis, ha másodfok van ér­vényben, az azt je­lenti, hogy 60 kilo­méter feletti széllökések lehet­nek. „Nem mindegy, hogy 60,90 vagy 120 kilométer per órásak a széllökések - hangsúlyozta Bozó László, a Meteorológia Szolgálat ■ elnöke. - A harmadik fokozat be­vezetése a vízimentők számára mutatná, hogy egy adott időjárá­si vészhelyzethez mekkora erők­kel kell kivonulniuk.” ■ Z. H. ■ Huszonhétre bő­vül a stabil vi- harjelzők száma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom