Somogyi Hírlap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-14 / 63. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2008. MÁRCIUS 14., PENTEK 1848. MÁRCIUS 15. 5 noszlopyGáspár Az 1848-49-es forradalom nemzetőr tisztje, rJfJ népfelkelés szervezője, kormánybiztosa. A függetlenségért életét adó mártír nevét Somogyon kívül kevésbé ismerik. SZOLGABÍRÓBÓL SZABADSÁGHARCOS Szolgabírósága alatt megtiltotta a pálcázást és deresre húzást KÖZÉPISKOLAI TANULMÁNYAIT Csurgón és Kaposváron végezte. Pesten jogot tanult, az ügyvédi vizsgát Pápán tette le. 1846-ban a marcali járás szol- gabírája, 1848-ban lovas nemzetőr, majd a járási népfelkelők parancsnoka. Kossuthtól kormánybiztosi megbízást kapott, s 1849-ben Somogybán népfelkelést szervezett, és felszabadította a megyét ] A VILÁGOSI FEGYVERLETÉTEL Után ] csapatát feloszlatta, ő maga bujkálásra kényszerült 1850- ben elfogták, de sikerült meg- ! szöknie. Kondoroson húzódott meg egy idős birtokosnál, ahol majdnem elkapták. Noszlopy a véletlennek köszönhetően kisétált a csapdából. Idős vendéglátója ugyanis rájött fiatal hitvese és Noszlopy románcára. szabadcsapatokat szervezett, azt tervezte, hogy elfogja az osztrák császárt, s kényszeríti a magyar nemzet függetlenségé nek visszaadására. Azonban akciója előtt leleplezték, de Noszlopy ekkor még egérutat nyert Felesége és kisfia azonban a császáriak kezére került Kiszabadításukra sietett, de árulás miatt elfogták Somogy- ország legendás hírű vezérét 1853-ban akasztották fel. Hol sírjaink domborulnak... A 48-as szabadságharc 160. évfordulóját ünnepeljük. Szinte valószínűtlen, hogy él még olyan ember, aki unokája a harcban résztvevőnek. Pedig igaz - mert anyai nagyapám 18 évesen jelentkezett a seregbe -, 60 éves lehetett, amikor harmadik feleségét, a nagyanyámat elvette, az ebből született leány, Ilona lett az én édesanyám. Miután a rác gerillák Bánát lakosságát megtámadták, az ott élő svábokat is. Vilmos nagyapám Ernő nevű testvérbátyja jelentkezett Kossuth seregébe, s biztatta két öccsét, lépjenek be ők is. Nemigen kellett őket biztatni. Nagyapám édesapja temesvári nyomdájában többnyelvű plakátokat és röpcédulákat nyomtatott és terjesztett. Nagyapám és István nevű bátyja Bem tábornok seregében szolgált. Ernő Kossuth közelében szolgált és komoly sajtótevékenységet folytatott. A világosi fegyverletétel után Ernő és István Bem tábornokkal Törökországba menekült. Az osztrák hadbíróság Ernőt hazaárulás és felségsértés vádjával távollétében halálra ítélte. Vilmos nagyapám viszont itthon maradt, s ugyanez a hadbíróság hét év várbörtönre ítélte, amit nagyapám Kufstein várában le is ült. ■ Még él a harcokban részt vevőknek leszármazottja. A kiegyezés után Ernő hazajött, Vilmos nagyapám pedig a katonatiszti pályát választotta. 1901-ben szívroham végzett vele. A székesfehérvári sóstói református temetőben helyezték örök nyugalomra. A város a 48- as katonát díszparcellában temette el. A Rákosi-korszak alatt a temető egy részét - ahol nagyapám is pihent - felszámolták, helyén állatkórházat létesítettek. Pár éve viszont felkerestem Ernő bátyám sírját Bátorkeszin Szlovákiában, ahol meglepődve tapasztaltam, hogy Ernő bácsi a városka temetőjében díszparcellában nyugszik háborítatlanul. OLÁH VILMOS NYUGALMAZOTT SEBÉSZFŐORVOS Ma is élő emlékezet szilágyi István marcali pedagógus: - Középiskolásként kaptam egy jutalomkönyvet, ami Noszlopyról szólt. Kubinyi Ferenc: Harmincán a császár ellen című regénye. Szenzációs élmény volt olvasni. Lehet, hogy már akkor utalás volt: később még meghatározó lesz az életemben Noszlopy. Ugyanis jelenleg a nevét viselő iskolában dolgozom. vadál dorinA mesztegnyői tanuló: - Noszlopy hős volt. A nemzeti függetlenségért harcolt. A somogyiaknak nem kell bemutatni, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez szorosan hozzátartozik. Az iskolában is többet tanulunk róla, hiszen Gombán élt, Marcali szolgabírája volt. Tiszteletére szobrokat avattak, utcákat, iskolákat neveztek el. varga István fonyódi hely- történeti kutató: - Számomra 1848 legkedveltebb alakja Noszlopy, akinek menekülését segítve nagy szolgálatot tett az akkor kis halászfalu, Fonyód. Fontosnak tartom, hogy a fonyó- diak legyenek büszkék arra: Noszlopy várat akart építtetni a településen, és itt képzelte leélni életét. A marcali iskola előtt Marton László nem magát Noszlopyt formázta meg, hanem a zsombékokon át lépegető, bujkáló embert jeleníti meg Engem felakaszthatnak, de a szabadságot nem! Annak fája a mi vérünkből fog felnőni! - búcsúzott kivégzése előtt a 33 éves Noszlopy Gáspár. Vigmond Erika Noszlopy szülőháza Újvárfalván áll, amit egykor Vrácsiknak hívtak. A szülők sem hitték volna, hogy az 1820-ban született Gáspár kora egyik legnagyobb embere lesz. Azt gondolták: még a másnapot sem éri meg. Újvárfalva méltón őrzi a mártír emlékét. Kiss Péter Pálné polgármester elmondta: legutóbb szobrot állítottak a hazafiról, s a megyei fenntartású Noszlopy-kúria környezetét is állandóan gondozzák. A kúria a kaposvári Noszlopy Gáspár Honvéd Nyugállo- mányúak Klubjának idei tervezett úti célja is. Pásztor István elnök arról beszélt: a katonai hagyományápolás része, hogy évenként meglátogatnak egy- egy Noszlopy-emlékhelyet. A Marcali Bajtársi Egyesülettel együtt emléktúrát is szerveznek, Noszlopy egyik menekülési útvonalát bejárva, Marcalitól Kak-pusztán át, ahol szintén áll egy szobra, a szülőfaluig. - Nehéz Noszlopyt ábrázolni, mert nincs róla eredeti fénykép, ráadásul bujdosása alatt, mikor vérdíjat tűztek ki a fejére, salétromsavval elcsúfította arcát - mondta a marcali Fehér János. - Ha forradalmárokról beszélünk, akkor legtöbbször egy dalia képe jelenik meg. Noszlopy alacsony, gyenge fizikumú volt. A marcali Noszlopy Gáspár Általános Iskola igazgatói irodájában van egy festmény, ami tipikusan hősként mutatja a mártírt. Egy kicsit Kossuthból, s kicsit Széchenyiből összegyúrva. - Az udvari mellszobor viszont személyleírások alapján készült, igazából a hősi ábrázolás és a rendőrségi köröz- vény ellenséges beállítása között egyensúlyozva- mondta Kiss Lajos igazgató. Somogybán Noszlopy kultuszához tartozik az a kerékpártúra, ami a hazafi egykori szabad- csapatainak nyomát követi. A szervező, Vigh Tibor honvéd alezredes elmondta: 9 éve 50 fiatallal vágtak neki elsőként az útnak. Azóta minden évben megteszik, bár már kevesebben. Fonyódon a Városvédő Egyesület tervezi, hogy emléket állít Noszlopynak, aki többször járt a városban bujdosása idején. Hazaküldött egyik levelében reménykedéssel írta, ha újra sikerül felemelniük a szabadság zászlaját, akkor: „várat építtetek majd Fonyódon, és Somogybán főispán leszek.” Szőlősgyörökben büszkén emlékeznek az 1848-as csatára, amikor a község népfelkelői és nemzetőrei feltartóztatták, majd szétverték Jellasics csapatát a település kiemelkedő törté nelmi eseménye idős emberek kedvenc beszédtémája az 1200 lakosú faluban. rrr történt a nagy esemény - mutatott körbe a település szé lén elterülő füves területen a hármas emlékmű mellett Kottái Péter egykori kántortanító, aki 1990-ig vaskos kötetben dolgozta fel Szőlősgyörök történetét KÜLÖN FEJEZET SZÓL 0 község népfelkelőinek és nemzetőreinek harcáról, akik 1848 szeptemberében feltartóztatták, majd szétverték és a határig üldözték Jellasics horvát bán visszavonuló csapatát- JELLASICS NÉGY HADTESTRE osztott seregének jobb szárnya Barcs irányából Szőlősgyörökön keresztül vonult Fehérvárra. Szeptember 18. és 23. között haladtak át a településen és vertek tanyát a falu vásárterén - mondta az idős kutató. még ma is láthatók azok a mélyedések a falut határoló erdőkben, a környező dombok mögött, ahová a rác sereg barbarizmusától tartó lakosság a gabonát, valamint az értékeit rejtette. A magának élelmet követelő sereg mindent megkapott a táborozása alatt, mégis feldúlták a települést, el akarták hajtani a csordát, kifosztották a nádasokban, erdőkben bujkáló lakosság házait, pincéit. az elvonulásuk után szembe Emlékmű is hirdeti a bátor tettet.'1988-ban hármas emlékművet emeltetett a község, ahol 1848 hősei mellett az első és a második világháborúban elesett szőlősgyöröki áldozatokra emlékeznek. Az 1848-as ütközetben vezető szerepet vállaló hősök - Szőllősy Lajos plébános, Sohár János uradalmi kasz- nár és Nagy István nemzetőrparancsnok - sírjainak gondozását a település általános iskolája vállalta. Képünkön Koltai Péter történész az emlékműnél. sült a györöki parasztság a helyzettel Kiegyenesítették kaszáikat annak jeléül, hogy hajlandók szembeszállni a sereggel. a falu vezetői - Szőllősy Lajos plébános, Sohár János uradalmi kasznár és Nagy István nemzetőrparancsnok álltak a lakosság élére - sorolta a történet megíró ja. A pákozdi ütközetet megelőzően indult vissza a 200 szekérből és 600 lovasból álló horvát sereg munícióért Szeptember 30-án érte el Szőlősgyörököt. Már Faluszemesből (maBala- tonszemes) lovasok hozták a hírt, így volt idő értesíteni Lengyeltóti, Fonyód, Orda, Csehi, Kislak, Látrány, Túr, Jád, Igái Tab, Osztopán nemzetőreit és Karúd katonaságát. Győrök népe egyedül nem bírt volna a sereggel Kétórás ütközetben telje sen megsemmisült a horvát se reg. A korabeli krónikák 37 horvát holttestet említenek, melye két közös sírban temettek el a falu temetőjének keleti sarkában. Sokan fogságba estek, őket Keszthelyre kísérték, jó részüket pedig a határig üldözték. a falu egykori papja a 17. századtól minden iratot, köztük a História Domust is a kutatásé kát végző Kottái Péter rendelke zésére bocsátotta. Ebből tudjuk: a győztes csatát követően még napokig találtak bujkáló horvá- tokatafalu környékén. MÁRTON LÁSZLÓ Noszlopy Gáspár 1849-ben felszabadította Somogy megyét
