Somogyi Hírlap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-14 / 63. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP - 2008. MÁRCIUS 14., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP Énkor földvár volt, most földhalom Töreki határában Színes ceruzákkal álmodom... tehetség Patrik délutánonként csendben rajzolva őrzi az ovis társak álmát (Folytatás az 1. oldalról)- Sok ilyen vár van szerte az országban, de nem ismerjük mindet. Ennek itt az a jelentő­sége, hogy bebizonyosodott, ez is egy erődített templomos hely volt - mondta a régész, aki azt is elárulta: a felmérésnél még úgynevezett vakrepülésben vannak. A vár sáncai a számító­gépbe táplált adatok alapján majd csak a monitoron rajzo­lódnak ki. Az űrfelvételek alap­ján azonban már most látszik, hogy a létesítmény jóval na­gyobb lehetett, mint amit a ma­radványok mutatnak, de mivel művelt földek terülnek el a vár körül, az erődítmény nagy ré­szét beszántották. ■ Kincskeresők is felfe­dezték a jódi földvár értékeit. Bakos Péter régészeti védett­séget kért a területre, és azt mondja, a közeljövőben a föld- | vár által körülvett Árpád-kori egyház és temető feltárása is megkezdődhet. A régészeti le­letek a történész véleménye szerint csak szakszerű feltá­rással menthetők meg. Az is­mert temetőt ráadásul kincs­keresők is fosztogatják, amit a helyszínen látható rablógöd­rök is igazolnak. A kalandorok azért is kedvelik az egykori te­lepülés környékét, mert onnan korábban nemcsak csontok, ha­nem értékes régészeti leletek is előkerültek. Bakos Péter még gyerekkorá­ban bukkant rá arra a tatárjárás utáni időkből származó szent­figurára, ami a Jódi szentegy­ház körmeneti keresztjét vagy egy ereklyetartó ládikát díszít­hetett. Hogy az ötvöstárgy még megvan, vélhetően annak kö­szönhető, hogy kiásója nem ér­tékelte sokra a tűzaranyozott bronzfigurát, így otthagyta a területen. Nem tudhatta, hogy a magyar mester által készí­tett dísztárgy unikális érték­nek számít, hiszen hasonlóból mindössze egy tucatnyi ismert az országban. Ugyancsak Jódról származik az a 13. századi liliomos ezüst­gyűrű is, amit tavaly egy helyi gyűjtő szolgáltatott be, és fő­ként kincsleletekben szokott előfordulni. ■ Kolumbán Tünde Patrik a Pókembertől a Tóm és Jerry-ig bármit le­rajzol, de nem úgy, mint egy nagycsoportos, ha­nem mint egy ötödikes. A gyékényesi kisfiú te­hetsége a szakembereket is lenyűgözte. Meiszterics Eszter Már nyílik a sárga kankalin és a nárcisz a Pálfy család udvará­ban. Közelebbről is megnéz­nénk a takaros kis kertet, ha El­za, a németjuhász nem őrizné olyan lelkesen a házat. Pálfy László nemrég ért haza az óvo­dából Patrikkal, aki épp leg­újabb modelljét, egy fogkrémes- dobozt vizsgál. Persze egy do­boz nem éppen érdekes egy nagy csoportosnak, bezzeg a raj­ta virító piros-kék hacukás Pók­ember annál jobban! Ő most a kedvenc a Pálfy családban. Ki tudja, hányadszor örökíti meg Patrik a népszerű mesefigurát, édesapja azt mondja: ahányszor nem tetszik neki egy-egy vonal- vezetés vagy csak nem érzi töké- p letesnek az ábra ívét, újra és új- | ra kezdi a munkát. | A hatéves gyékényesi kisfiú 5 tehetsége nemrég derült ki egy s rajzpályázaton. A helyi óvónők küldték be Patrik egyik rajzát a Mátyás király emlékére kiírt pályázatra, melyen ugyan ki­emelkedőnek ítélték tehetségét, de a zsűri megkérdőjelezte a kisfiú rajzát, nem kopírozta-e. Nem csoda a kételkedés, ugyan­is ilyen szabályos vonalakat nem sok hatéves tud húzni ce­ruzával. Patrik aztán bizonyí­tott, szokás szerint a délutáni csendespihenő helyett ragadott színes ceruzát és megmutatta, hogy ő bizony sablon nélkül, magától tud így rajzolni. A kisfiú szinte mindennap rajzol, ugyanis nem jön álom a szemére délutánonként az óvo­dában. Ilyenkor az óvó nénik megkérdezik, mit szeretne csi­nálni, ő pedig rendszerint csendben rajzolva őrzi az ovis társak álmát. A Pókember mellett Patrik másik nagy kedvence a róka. Ha mesefiguraként ábrázolja, akkor két lábon lopakodik a rajzain, de amióta látott igazi rókát az autóból, már négylábú ravaszdiként veti papírra. így készül a Pókember. Pálfy Patrik jobb kézfejének oldalát mindennap különböző színek díszítik az állandó színezéstől és satírozástól az állandó színezéstől és satírozástól A kisfiú tehetsége Leitner Sándor festőművészt, a Kapos­vári Egyetem Művészeti Főis­kolai Kar főigazgatóját is elbű­völte. A szakember szerint azért sem mindennapi Patrik látásmódja, mert az érzelmeket és az arcvonásokat is ábrázolni tudja alkotásaiban. Megkérdeztem Patrikot, mi­ért egyenes a kis róka szemöl­döke és miért hullámos a na­gyobbá. Erre a legnagyobb ter­mészetességgel azt válaszolta, hogy a kicsi még félénk és ba­rátságos, a nagy róka meg ra­vasz és mérges. Na, ezt nem látja egy átlagos hatéves. Pálfy László azt állítja: Patrik kedvenc olvasmánya az Ablak- Zsiráf, órákig képes nézegetni. Leitner Sándor: Nem szabad tanítani, hagyjuk, hogy örömét lelje a rajzolásban LEITNER SÁNDOR festőművész azt állítja: Patrik szabad kéz­zel, emlékezet után készült rajzai messze átlagon felüli képességet tükröznek. Egyedi jegyekkel, térben, természetes mozgásában örökítette meg a rókát. - Még arra is figyelt, hogy fájdalmasan nézzen az állat, mert épp megsérült a lába - tette hozzá. Ráadásul csak néhány másodpercig lát­hatta az autóból. A SZAKEMBER SZERINT most az a legfontosabb, hogy a gyermek ne veszítse el a ked­vét. Mert ha az elvárásoknak Leitner Sándornak a fájdalmas tekintetű róka tetszett a legjobban akar megfelelni és teljesíteni akar, nem biztos, hogy ugyan­ilyen intenzitással és öröm­mel rajzol később. Negyedik osztályos koráig nem szabad rajzolni tanítani, mert előfor­dulhat, hogy emiatt csak nyűgnek érezné a munkát. Arra azonban érdemes odafi­gyelni, hogy rajzfilmfigurák, képregényszereplők és kari­katúrák közül csak keveset másoljon, mert olyankor nem a saját fantáziája, ösztöne ve­zérli a gyermeket, hanem más által kreált ábráknak akar megfelelni. Ebben látott egy utcarészletet, melyet aztán lerajzolt. De azt sem úgy, mint egy nagycsopor­tos. Leitner Sándor azt mond­ta: egy átlagos gyermek ikon- szerűen, sematizáltan ábrázol­ja a házakat, éppúgy, ahogy az óvó nénijétől látta, és ettől még nincs karaktere az ábrának. A kis Patrik utcarészlete ezzel szemben egyedi: párhuzamos házfalakat ábrázol párhuza­mos ablakokkal és kerítések­kel, a korosztályától jóval ma­gasabb szinten, akár az ötödik osztályosok között is megáll­nák helyét a rajzai. Az édesapa azt mondta: hi­hetetlen a megfigyelőképessége és a türelme az aprólékos mun­kához. Róla is készített már portrét, amelyen valóban felis­merhetőek a vonásai. Patrik nemrég saját gyermekkori fotó­ja alapján örökítette meg ma­gát, melyen jókat nevetett a csa­lád, hiszen nem kerülte el a fi­gyelmét a pufók arc és a kis hurkák sem. A sötétség hatalma Keszég László rendezésében mutatták be csütörtö­kön Lev Tolsztoj A sötétség hatalma című darabját a Csiky Gergely Szín­ház stúdiójában. Az 1880-ban írt mű egy megtörtént esemény, egy per történetét dolgozza föl a családon belüli erőszakot ábrázolva. Az előadás szerepeiben többek közt Szula László, Csapó Virág, Sarkadi Kiss János, Gyuricza István, Csonka Ibolya, Kocsis Pál és Szvath Tamás látható. ÜNNEPI PROGRAMOK MÁRCIUS 14. ANDOCS: 17.30: ünnepi szentmi­se a templomban, koszorúzás az 1848/49-es emlékműnél BALATONLELLE: 19.00: ünnepi megemlékezés a Béke parkban, emlékműsor a művelődési házban. BALATONSZEMES: 17.00: ünnepi megemlékezés a Latinovits Zoltán Művelődési Házban. KAPOSFÜRED: 10.00: a kaposfüre- di tagóvodában kopjafát avatnak. TARANY: 10.00: Kossuth-szobrot avatnak. TAB: 13.00: a Petőfi utcai iskolánál koszorúzás 17.00: kiállítás a műve­lődési központban, 18.00: Varga Mi­hály országgyűlési képviselő mond beszédet. MÁRCIUS 15. BALATONBOGLÁR: 10.00: megemlé­kezés az Országzászlónál. 11.00: ki­tüntetések átadása. 18.00: Kossuth vacsora a művelődési házban. BALATONFENYVES: 11.00: megem­lékezés a községházán, koszorúzás a Kölcsey utcai kopjafánál. BALATONFÖLDVÁR: 17.00: megem­lékezés a Bajor Gizi házban. BALATONSZABADI: 15.45: „Mert tiszta volt a gondolat...’ címmel ünnepi műsor a mű­velődési házban. 16.45: ko­szorúzás a Batthyány emlékmű­nél. 17.30: felvonulás a Siómarosi Kossuth Művelődési Körbe. 18.00: műsor a Kossuth Művelődési Körben, majd fáklyás felvonulás a Siómarosi Kossuth-szoborná I. BARCS: 17.00: városi ün­nepség a Deák Ferenc Általános Is­kola sportcsarnokában. Ünnepi kö­szöntőt mond dr. Gyenesei István or­szággyűlési képviselő, majd fáklyás felvonulás, koszorúzás a szabadidő- központban. CSURGÓ: 16.45: „A Magyar Sajtó Napja” kiállítás megnyitója, majd műsor a Csokonai Közösségi Ház­ban, majd aláírják a Csurgó-Verebély Testvérvárosi Szerződést. FONYÓD: 17.00: megemlékezés a gimnázium aulájában, majd fáklyás felvonulás a Kossuth erdőig, koszorúzás az általá­nos iskola előtti kopjafánál. HÁROMFA: ünnepi műsor, majd 14.00: a 24 órás térségi aszta írtén isz-baj nok- ság lezárása. Kaposvár: 10.00: a Széchenyi téren a Füred Rock Szín Kör és a Somogyi és Ná- huszárok műso- J ra. 10.30: a Petőfi téren a Déryné Vándorszíntársulat és a Honvédzenekar lép fel. 11.00: a Kossuth téren Szita Károly polgár- mester mond köszöntőt. 19.30: a Kaposvári Szimfonikus Zenekar ját­szik a Csiky Gergely Színházban. LENGYELTÓTI: 17.00: megemlékezés és koszorúzás az emlékkertben. MARCALI: 11.00: megemlékezés a Noszlopy-emlékműnél, ünnepi be­szédet mond Suchman Tamás or­szággyűlési képviselő NAGYATÁD: 10.00: a Kossuth-szo- bornál ünnepi beszédet mond Fodor Lajos nyugállományú vezérezredes, Magyarország volt ausztráliai és új- zélandi nagykövete. SÁGVÁR: 18.00: megemlékezés a kultúrházban, majd fáklyás felvonu­lás az Hl. világháborús emlékműhöz és kopjafához. SIÓFOK: 9.30: térzene a Fő téren a Siófoki Városi Fúvószenekarral. 10.00: ünnepi köszöntő. „A forrada­lom asszonyai” - műsor. 11.00: ko­szorúzás a Március 15. téren. 19.00: fáklyás felvonulás. 19.30 műsor a Március 15. téren. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom