Somogyi Hírlap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-01 / 52. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2008. MÁRCIUS 1, SZOMBAT MEGYEI KORKÉP Február végi pillanatkép a kaposvári városháza előtt. A megyeszékhely több mint húszmilliárdos költségvetése is felbillen: a hiány egyelőre meghaladja a hárommilliárd forintot Ingatlanértékesítésből és hitelből tervezik előte­remteni a pályázatokhoz szükséges önerőt a somo­gyi városok. Somogyi Hírlap-összeállítás Siófokot húzza ki leginkább a bajból a helyi adóbevétel; ott a legnagyobb ez a tétel a költség- vetés főösszegéhez képest. Kaposvár és Siófok is elfogad­ta héten a város 2008-as költ­ségvetését, így már csak Kadar­káinak nincs büdzséje a somo­gyi városok közül. Jellemző: míg évekkel ezelőtt még kíno­san ügyeltek rá az önkormány­zatok, hogy a kiadási és a bevé­teli oldal egyensúlyba kerüljön, addig idén ez már nem volt le­hetséges. Felbillentek a bü­dzsék, több a kiadás, mint a re­mélt bevétel... A kaposvári költségvetést 23,9 milliárd forintos bevétellel és 27,3 milliárdos kiadással fo­gadták el a városatyák. A hiány tehát 3,4 milüárd forint. Fej­lesztésre valamivel több, mint 6 milliárd jut. Központi és egyéb támogatásra nem kevesebb, mint 835 millió forint erejéig pályázik a megyeszékhely, he­lyi adókból idén 2,8 milliárd fo­rintos bevételre számít. Egyhangúlag szavazták meg a siófoki képviselők a város idei költségvetését, amit Balázs Ár­pád polgármester mellett több városatya is a korábbi éveknél stabilabbnak, és kevésbé feszí­tettnek nevezett. - Nincs benne egyensúlyt veszélyeztető tétel, és az idei költségvetés a hosszú távú fejlesztések lehetőségét is magában foglalja - mondta a vá­rosvezető. Siófok idén mintegy 12 milliárd forintból gazdálkod­hat, 750 millió forintos hitel­keret mellett. 2008-ban a város kasszájába helyi adókból 2 mil­liárd 350 millió forint folyhat be. Fejlesztési célokra több, már folyamatban lévő beruhá­zással együtt közel 3 milliárd forint jut; ez 62 százalékkal több az előző évinél. Balatonföldvár a forráshiá­nyát 73 millió forint hitel felvé­telével fedezi. - A város hitelál­lománya folyamatosan csök­ken, ami a tavaly év véginél 6,5 millió forinttal kevesebb ­mondta Bezeréti Katalin polgár- mester. A város bevételeinek mintegy negyed része szárma­zik a helyi adókból, ami közel 200 millió forintot tesz ki. 5,2 milliárdos bevétel, 5,6 milliárdos kiadás, 454 milliós hiány. Ezekkel a számokkal fo­gadta el idei költségvetését Barcs képviselő-testülete. A hi­telállomány kapcsán Feigli Fe­renc polgármester arról beszélt: előre igyekeznek menekülni. - A küszöbön álló fejlesztések után - szálloda, panzió, kem­ping, éttermek - évente 200 milliós helyi adóra számíthat a város és több mint háromszáz munkahelyre. Tavaly óta 109 A csurgói büdzsé idén 165,9 milliós forráshiánnyal - ez húszmillióval több a tavalyi­nál - számol. A könyvvizsgá­ló ahogy az elmúlt években is, elmondta: a tavalyihoz ké­pest nem javult, feszített a város költségvetése. Külső for­rást - hitelt és önhiki-támo­millió forinttal csökkent - most 265 millió - a város működési célú tartozása. Ez azt jelenti, hogy a várt eredményt hozta a barcsi intézményekben elvég­zett átszervezés. Marcali 8,7 milliárd forintból gazdálkodik. - Ebből négy és fél milliárd forintot visz el az in­tézmények működése - mondta a csütörtöki testületi ülésen Sü­tő László polgármester. Fejlesz­tésekre 3 milliárd 200 millió fo­rint jut. Pályázati támogatások­ból megközelítőleg két és fél milliárd forintra számítanak, ami több mint 400 millió forin­tos önerőt jelent. Ennek össze­gét ingatlanértékesítésből, bér­gatást - kell igénybe venniük. Kevés a mobilizálható va­gyon, s bizonytalan az ingat­lanértékesítés. A Meller-kas- télyt például évek óta árul­ják, eredménytelenül. A város 166 millió forint hi­telfelvételt tervez, helyi adók­ból 102,7 millió forintot. leti díjakból, helyi adókból és hitelből teremtenék elő. A helyi adó legnagyobb tétele az ipar­űzési, a maga 290 miüiójával. A tabi városatyák is egyhan­gúlag fogadták el a költségvetést 1 milliárd 940 millió forint bevé­tellel és kiadással. Fejlesztésre csaknem 580 millió juthat, de ennek legalább nyolcvanöt szá­zalékát pályázati támogatásból várják. A szükséges önerőt in­gatlan eladásából, illetve hitel felvételével teremtik elő. Nagyatád 5,716 milliárd fo­rinttal számolhat. Jelentős ré­széből a kötelező feladatokat oldják meg. Fejlesztési beruhá­zásokra 1,85 milliárd jut. Helyi adóbevételek 2008 Kaposvár 2,8 milliárd* Siófok 2,3 milliárd Marcali 416 millió Balatonboglár 344 millió Fonyód 312 millió Balatonlelle 228 millió Balatonföldvár 200 millió Barcs 200 millió Tab 178 millió Lengyeltóti 79 millió FORRÁS: ÖNKORMÁNYZATOK • - FORINT 3 JEGYZET A színjáték szabályai MÉG AZ IS LEHET, hogy a kaposvári színház ideális igazgatójelöltjét Schwajda Györgynek hívják. Ha kicsi is rá az esély. Legalábbis nem látni tisztán, ha nagy. A választ egyedül Szita Ká­roly polgármester tudja, aki a színvonal megtartásának zálogát látja az utóbbi idők­ben visszavonultan élő Nem­zeti-építő mesterben. több baj van ezzel. HOGY MESSZE NE MENJÜNK: a demokratikus játéksza­bályok, a pályáztatás maga. A kiírás napján bejelenteni, hogy megvan a jelöltünk, nem elegáns. Legalábbis Kaposváron, ahol eminens képviselő-testületi többség áll Szita mögött. Hiába a szakma ellentétes javasla­ta is, ami ha számított vol­na, akkor még két, ha nem, négy évig Znamenák lenne a direktor. Aki komolyan vette még a komolytalan ki­írást is, és tisztelettel, alá­zattal egy évre is bevállalta a megméretést. Kevesen tet­ték volna. De mert a Társu­lat mögötte állt, megtette. NEM VAGYOK HAJLANDÓ azért ágálni egy elismert színházi szakember ellen, csak mert valaha Orbán Viktornak hívták a főnökét. Kikérem magamnak még a gondola­tot is, hogy az elvetemült át- politizálás orvén kelljen a kaposvári színházra gondol­nom. Elborzaszt, ha elkép­zelek egy pártösszetartást, ahol az ország intézmény- vezetői székeiről egyeztet­nek arra méltatlanok. jobbosok, balosok, tök­mindegy kik. ez a társulat, a szabadúszó fővárosi sztárocskák pénz­világától jótékony messze­ségben érte el: tekintélye van. Babarczy tudja, hogy csinálta. Znamenák is. Schwajda, bár vidéki ő is, aligha. bölcsre hallgatni: nem já­tékszabály. De bölcs dolog. És sosem késő. Csurgó: hitelfelvétel és önhlkis támogatás is kell Balatoni nimródok támadóállásban: célkeresztben a Sefag vád A zamárdi földtulajdonosok szerint jogtalanul zárják ki őket a vadászatból, s a zrt. lenyúlta a Balatont (Folytatás az 1. oldalról) A szabályok szerint a közgyűlési szavazáson nem a földtulajdono­sok száma, hanem az általuk kép­viselt terület nagysága számít. És hiába rendelkezik a Sefag a föld- tulajdonosok 30 ezer hektáros te­rületéhez képest csak mintegy hétezer hektárral, a cég képvise­lői olyan szavazati arányt tudtak elérni, amivel el tudták fogadtat­ni az új működési szabályzatot. Ennek értelmében a vadászati jo­got továbbra is megtartották. Az erdőgazdaság a tulajdono­sok szerint jogszerűtlenül érte el a szavazati többséget úgy, hogy megnövelte a Balaton mint va­dászterület nagyságát. Ezért Hiri Sándor, aki ugyancsak jelentős földterület birtokosa, bíróságon megtámadta a közgyűlési határo­zatot-A vadászterületet 11 éve je­lölték ki, aminek van egy határ­leírása. Ez alapján a terület So­mogy megye északi határáig, a tó déli partján Szárszótól Szántódig terjed ki - magyarázta Hiri Sán­dor, és hozzátette: a Sefag ezt a le­írást úgy értelmezte, hogy a va­dászterületbe bevették a Balaton északi medencéjét is.- Azért manipulált a Sefag a Ba­latonnal, hogy a szavazati több­ség megtartásával továbbra is megillesse a vadászati jog? - tette fel a kérdést Szűcs József, s úgy | folytatta: - 2007-re a szárazföld £ négyezer hektárral kevesebb lett, viszont a Balaton már tízezer hek­tárral szerepelt a területi leírás­ban úgy, hogy mindeközben a va­dászterület mérete nem változott. Buzgó József , a Sefag Zrt. vadá- szatiosztály-vezetője leszögezte: nem manipuláltak a területtel és nem korlátozzák a vadászati jo­got. - A közgyűlésen megjelenő földtulajdonosok alig tizenegy- néhány százaléka szavazott a Sefag Zrt. egyes javaslatai ellen. Ez a többségi akarathoz képest elenyésző - állította. - A korábbi üzemterv valóban tartalmazott pontatlan meghatározásokat. A szárazföldi határok pontosan sze­repeltek, míg a Balatont kettévág­ták. A terület nagysága nem vál­tozott: valamivel több, mint 38 ezer hektár. Tény, hogy az üzem­tervet valaki rosszul készítette el. Felsorolta településenként a te­rületeket, majd hatezer hektárral hozzászámította a Balatont. Vi­szont a vízterület már az önkor­mányzatok területnagyságában egyszer szerepelt. Ez hiba, de a vadászati hatóság ezzel a hibával együtt elfogadta. A vadászati jo­got soha senki nem vonta kétség­be. A vadászat jogosultja a Sefag. Kibővített közgyűlésen Is meg­erősítették a közös képviselőnek a Sefagot. Buzgó szerint Hiri Sándor 2005 óta 4500 hektáron vadá­szik, a tulajdonában levő 400 hektárral szemben. - Szűcs Jó­zseffel is megosztottuk a vadásza­ti jogot. Ő most földtulajdonosi va­dászati jogot reklamál. Szerző­désünk ellenére tavaly közel két­milliós költséget nem térített meg a Sefagnak. Tavaly a földtulajdo­nosok több mint 260 nagyvadat lőttek, aminek 30 százaléka volt trófeás vad. ■ F. Sz. Á. - K.T. Szűcs József: azért manipulált a Sefag, hogy megillesse a vadászati jog? BALASSA I TAMÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom