Somogyi Hírlap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-12 / 61. szám

2008. MÁRCIUS 12., SZERDA GAZDASÁG 7 teljesítményelv Nagy vihar várható a mai Felsőoktatási Kerékasztalon BQEEEB33 Ortopéd cipőmet nem készítik el az ígért időre fogyatékkal Olvasónknak tavaly októberben ortopéd cipőt írt fel az orvos, amit a hölgy meg is rendelt. Ötezer forint előleget adott. A cipőt két hónapra vállalták, de még ma sincs kész. a fenti eset a hibás teljesí­tés példája - mondta Mag- dus Ágnes, a Nemzeti Fo­gyasztóvédelmi Hatóság Kö­zép-magyarországi Regioná­lis Fogyasztóvédelmi Fel­ügyelőségének osztályveze­tője. A cipőkészítő nem telje­sítette vállalását az ígért ha­táridőre. A megrendelőlapon ez az idő nyilván szerepel. ebben A helyzetben a meg­rendelő két dolgot tehet. A késedelemre hivatkozva elállhat a szerződéstől, és visszakérheti az előleget. Or­topéd cipő készítésével má­sok is foglalkoznak. ha a hölgy ezt a megoldást választja, és ügyét nem akar­ják megoldani, írja be pana­szát a vásárlók könyvébe, a megrendelés lemondásával együtt, jobb, ha személyesen intézkedik, mert még a térti- vevényes, ajánlott levélre sem köteles a másik fél vála­szolni. A vásárlók könyvébe írottakra viszont 30 napon belül kötelező neki. Ha ezt nem teszi meg, a fogyasztó- védelem bírsággal sújthatja. ha nem sikerül megegyez­ni, vagy a kedves olvasó ra­gaszkodik a cipőkészítőhöz, ügyét a békéltető testület vagy a bíróság elé terjeszt­heti. Érdemes előbb a terüle­tileg illetékes békéltetőkhöz fordulni. Ők díjmentesen megpróbálnak segíteni tető alá hozni az egyezséget. nem árt, ha a cipőkészítő előtt a hölgy hangsúlyozza a fenti jogszabályokban való jártasságát. Sok kereskedő, szolgáltató azért mer pac­kázni az ügyféllel, mert úgy véli, az mit sem tud fogyasz­tói jogairól. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Mégis egyfajta tandíj beve­zetését tervezik a felsőok­tatásban? Április végére ígéri a rektori konferencia új javaslata részleteinek kidolgozását. Farkas Károly - Kun Tamás Kikerül a felsőoktatási törvényből a képzési hozzájárulásról szóló rész, így az egyetemeken és főis­kolákon szeptembertől nem kell tandíjat űzetni. Ezt Hiller István jelentette be tegnap az Országgyű­lésben. A miniszter ugyanakkor a mai napra összehívta a Felsőokta­tási Kerekasztalt, hogy megvitas­sák a felsőoktatás finanszírozásá­nak változásait A Magyar Rekto­ri Konferencia ugyanis, mint azt korábban írtuk, ha nem is ugyan­abban a formában, de bevezetné a tandíjat 2010-től. Átjárás lenne az államilag finanszírozott és a költségtérítéses szakok között, méghozzá a diákok éves tanulmá­nyi értékelése alapján. A leg­jobban teljesítők tanulhatnának ingyen, a gyengébbek fizetnének. „Én nem támogatom ezt a ja­vaslatot, mert bizonytalanságot szülne a diákok és az egyetemek között is. Vegyünk példának egy diákot, aki az egyetemi tanulmá­nyait mondjuk évente ötvenezer forintos költséggel tervezte, de nem tud elég jól teljesíteni. így költségtérítéses lenne. Ebből nem az következne, hogy többet fizet­ne, hanem az, hogy abbahagyná az egyetemet” - mondta lapunk­nak Rudas Tamás, az ELTE társa­dalomtudományi dékánja. Sze­rinte az egyetemnek sem lenne jó a rendszer, hiszen a hallgatói lét­szám a fentiek miatt erősen és ki­számíthatatlanul ingadozna, ami lehetetlenné tenné a tervezést A dékán szerint a szegényebb családok gyermekei nagyrészt je­lenleg is költségtérítést kénytele­nek fizetni. Ma a középiskolai pontszerzésben élen járók járhat­nak államilag finanszírozott sza­kokra. De a középiskolai pontok sokszor a gyermek intellektuális képességei mellett a család anya­gi helyzetével is összefüggenek. „Gondoljunk csak a nyelvvizsga- díjakra” - mondta Rudas. A hallgatók elvetik a rektorok tervét. Jó lenne, ha a szaktárca és a rektorok befejeznék végre az ötletelést, és hetente változó típu­sú sarcok helyett a felsőoktatás valódi problémáival foglalkozná­nak” - mondta Miskolczi Nor­bert, a Hallgatói Önkormányza­tok Országos Konferenciájának elnöke. (A HÖOK korábban aláír­ta a Felsőoktatási Kerekasztal ál­lásfoglalását a finanszírozás át­alakításának szükségességéről.) A Fidesz hétpontos javaslatot tesz a felsőoktatás minőségének javítására. Pokorni Zoltán, a párt alelnöke: Sürgősen hozzá kell lát­ni az akkreditációs rendszer és a kétszintű érettségi szabályainak áttekintéséhez. Javasolják az álla­milag finanszírozott és az önkölt­séges felsőoktatás átjárhatóságá­nak jogi szabályozását, a fiatal diplomások életpálya-vizsgálatá­nak megteremtését és a mester- képzésbe bejutás haladéktalan rendezését. Ugyanakkor felhábo­rítónak tartják az újabb ötletet. „Aki szembemegy a népakarat­tal, az a demokrácia alapelveit ve­szi semmibe” - jelentette ki Sió László, a párt szakpolitikusa. Óriási amerikai tőkeinjekció KÉTSZÁZMILLIÁRDOS élénkítő csomaggal a hitelpiaci krí­zist tompítja az amerikai jegybank szerepét betöltő FED (az összeg az éves ma­gyar GDP csaknem másfél- szerese). Ezzel egy időben 30 és 6 milliárd dollárra emeli az Európai Központi Bank (ECB) és a svájci jegy­bank hitelkeretét. Az ECB is 15 milliárd dollár hitelt nyújt több európai bank­nak. A tőzsdék a hír halla­tán szárnyalni kezdtek. Nemzedékváltás a televíziózásban márciusban elindítja a nagy felbontású, digitális televíziós szolgáltatást a T-Kábel - jelentette be Winkler János, a Magyar Telekom vezérigazgató-he­lyettese. A korszerű lapos­képernyős (LCD vagy plaz­ma-) tévékészülékeken a kép ötször részletesebb a hagyományosnál, valósághű látványvilágot kínál, és egy olcsón bérelhető vevőberen­dezés révén elérhetővé teszi a házimozizást. Nem kell lobbiznunk a lex-Molért MAGYARORSZÁGNAK nem szükséges lobbiznia a Mól az osztrák OMV által terve­zett felvásárlása kapcsán az Európai Bizottságnál felme­rült versenyjogi kételyek miatt - mondta Göncz Kin­ga külügyminiszter. A Bi­zottság még nem utalta az Európai Bíróság elé az ügyet. Budapest reméli, ez nem is történik meg, mert a lex-Mol megfelel az uniós előírásoknak. Göncz Kinga: belátóbb a Bizottság Hallgatók a rektori konferencia legújabb vitaanyagnak szánt javaslatáról emődi Máté Akkor inkább le­gyen egységes tandíj, mert el­mosódik a határ a költségtérí­téses és az állami finanszíro­zású képzés között A bizonyta­lanságban folyton azon kattog­nék, mi lesz velem jövőre. jakabfi László A tandíj vala­mennyire nehezíti a továbbta­nulást, de nem olyan mérték­ben. Nem jó ötlet, hogy húznak egy vonalat, amely teljesítmény alatt költségtérítés, felett pedig állami finanszírozás lenne. kis endre Szemléletváltásra van szükség. Nem hiszem, hogy az államnak kellene fizet­nie helyettünk alanyi jogon. Életképes javaslatnak tartom a rektorok gondolatát Egy diák törődjön a tanulmányaival. A termelők záratták be a cukorgyárat Szerencs Harmadával csökkenhetnek jövőre az árak - A hiány is okolható Vége az áramszolgáltató monopóliumának Akár egyharmadával olcsóbb le­het a cukor jövőre, mivel az unió jelentősen csökkenti a védővám­jait, és megnyitja piacát a fejlődő országok árui előtt. A jelenlegi 628 (150 ezer forint) eurós ton­nánkénti minimális cukorár 404 euróra, azaz mintegy 100 ezer forintra csökken 2009-re az Eu­rópai Bizottság döntése alapján. „Globális szinten ez áll a hazai cukorgyárak bezárása mögött - mondta lapunk kérdésére Koczka Zoltán, a Magyar Cukoripari Egyesülés igazgatója. - Az már egy más kérdés, hogy hazánk 400 ezer tonnányi cukrot termel­hetne a kvótája alapján, de a felét sem tudjuk most előállítani a cu­korrépahiány miatt” - jelentette ki a szakértő. Koczka szerint a termelők nem akarták vállalni, hogy alacsonyabb áron adják el a nyersanyagot, így éltek azzal a Brüsszel által felkínált lehető­séggel, hogy ha felhagynak a cu­korrépa termesztésével, lénye­gesen nagyobb uniós támogatást kapnak egy összegben. „Ez tonnánként tízezer forint többletet jelent, így egy termelő egyszerre juthat hozzá akár öt­hat évnyi profitjához is. Közben a gabonaárak emelkedése miatt jobban megéri nekik átállni ezekre a növényekre, így egysze­rűen nem szerződtek a cukor­gyárral, az pedig nyersanyagnál- J kül nem tud dolgozni” - mondta 2 Koczka Zoltán. ■ Farkas K. Magyar érdekek? szerencsi bezárásával a cu­korgyárak száma ötről egyre csökkent - mondta Glattfel- der Béla fideszes EU-képvi- selő. A cukorreform ellen szavazott, mivel a tervezet radikális termeléscsökken­tést javasolt. Szerinte Gráf József miniszter azt ígérte, nem kerül sor gyárbezárá­sokra. „Azóta egyértelművé vált, hogy nem sikerült meg­védeni a magyar érdeket” - vélte a képviselő. Az agrár­tárca egyelőre nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Gyurcsány Ferenc kormányfő utasította Veres János pénzügy- minisztert, hogy a Magyar Villa­mos Művek (MVM) Zrt. átalakítá­sát vigye véghez. így az állam az áram­piac monopolhely­zetét szünteti meg. A kormányszóvi­vő megerősítette, Ko­csis István MVM-vezérigazgató várhatóan májusban távozik posztjáról. Daróczi Dávid elmond­ta, az átalakításra azért van szük­ség, mert a jegybank szerint a vil- lamosenergia-árak túlságosan befolyásolják az inflációt. Több tanulmány is a monopó­lium megszüntetését és az ipar átalakítását javasolta, a 2007-es árampiac átalakítása után ugyan­is ellentétes szabályozás szüle­tett, és így nem alakult ki igazi versenyhelyzet. De a változások a fogyasztók érdekeit erősítenék, és a piaci folyamatok is meg­erősödnének. A kabinet célja az, hogy csak indokolt mértékben emelkedjen a villa­mos energia ára. Nem melléke­sen, hogy egy modernizált társa­ságot vezessen be a tőzsdére az Új tulajdonosi program keretein belül. A SZDSZ egyetért a minisz­terelnök szándékával, és radikális lépéseket vár a villamosenergia­piac liberalizációjában - mondta Kóka János pártelnök. ■ ■ Kocsis István vezérigazgató májusban távo­zik posztjáról. Az ásításnál azért nagyobb feszültséggel jár a tandíjvita. A rektori konferencia javasolja: a lusta diák fizessen, a jól teljesítő kapjon tandíjmentességet. Újfajta tandíj rektor módra Kisebb termelésért több támogatás

Next

/
Oldalképek
Tartalom