Somogyi Hírlap, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-26 / 48. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2008. FEBRUÁR 26., KEDD 3 MEGYEI KÖRKÉP Háromszáz forintos fogós kérdés vizitdíj Vitatott a gyógymód, de az elvonása újabb akut tüneteket okozna Üssed, üssed, botocskám! - kiáltotta ekkor a legkisebb fiú, mire a tarisznyájából kiugrott a botocska, s úgy összeverte a vizitdíj-automatát, hogy biz’ Isten, még maga a fiú is elnevette volna magát, ha nem kínozta volna olyan nagyon a nyombélfekélye. (Folytatás az 1. oldalról) Halász Péter, Bárdudvarnok há­ziorvosa egyetért az előtte szóló­val: a vizitdíj a tavaly megvont támogatást pótolja. De kellemet­len a beszedése, sok vele az ad­minisztráció, adó- és járulékkö­teles. Bevételként ebben az 1300 lelkes praxisban százezer forint körüli összeget jelent.- A Cascóhoz hasonló önrész reális lehet itt is, de nem biz­tos, hogy éppen a vizitdíj a megoldás - vadja Halász dok­tor. - Ha már bevezették, akkor úgy kellett volna, ahogy a né­metek tették a ‘70-es évek ele­jén. Egy-egy nagyvárosban, fa­luban, kerületben évekig kísér­leteztek vele a lakosság tíz szá­zalékát érintően, és javítgatták a hibákat. Antal László megyei házior­vos szakfőorvos, az 1900 lelkes kaposfői praxis doktora nem vi­tatja a fentieket. Ám hozzáteszi: a vizitdíj ténylegesen csökken­tette az orvos-beteg találkozások számát. A rendelőkben megjele­nőkét és a látogatás gyakorisá­gát egyaránt 20-25 százalékkal. A háziorvosok szerint a vizit­díj esetleges megszűnésével va­lahogy pótolni kell a kieső bevé­telt. Máskülönben nem nyomtat­nak, nem mérnek cukrot az or­vosok, mondják többen is. És azt sem hagyja ki senki: nem sze­rencsés - már-már beteges -, hogy a politika ily mértékig rá­telepedett az egészségügyi szak­mára. És ebben mindenoldali a felelősség, jegyzik meg. A bete­geket, orvosokat szerintük ki kellene hagyni a viaskodásból. Borbély István, Törökkop­pány, Somogyacsa, Somogydö- röcske, Kára és Szorosad vállal­kozó háziorvosa; 970-en adták neki a betegkártyát. Azt mond­ta: annak a háziorvosnak, aki kis községekben praktizál, a vi­zitdíj bevezetése ráfizetés. Ha meg eltörlik, további havi ki­lencvenezer forint veszteség éri. - A megoldás: adják vissza a rendelőknek járó korábbi já­rulékos támogatást. Új számító- géprendszert kell üzemeltetni, fenntartani, számlát nyomtatni és adni, ami pénzbe kerül. Mintegy kétszázezer forintot ruháztam be, aminek a költsé­ge nem térül meg. Sajnos, mindössze 161 forintot kapok egy beteg után tíz éve ... Brandtmüller István, az Or­szágos Egészségbiztosítási Pénztár megyei igazgatója kér­désünkre elmondta: vizitdíjból a 2007-es csonka évben 222,4 millió forintos bevételt könyvel­tek el a praxisok. Az OEP a há­ziorvosok - részint a kártya­pénzen keresztüli - finanszíro­zására 2,16 milliárd forintot fi­zetett ki tavaly. A sokszor hallott 150-180 ezer forintos bevételek kétségkívül átlagot tükröznek, nagy különb­ségek vannak a praxisok között - mondja a MEP-igazgató. - De az tény, hogy biztosan nem ap­rópénzről beszélünk. Somogybán 217 háziorvosi praxis működik, döntően terü­leti ellátási kötelezettséggel. Az Országos Alapellátási Intézet megbízásából hárman dolgoz­nak a megyében. A privatizált ágazat mérséklődő jövedelme­zőségét mutatja, hogy kilenc körzet álláshelye betöltetlen, ebből négy több mint egy éve eladhatatlan. A felnőttpraxisokban leg­alább 1200 tizennégy éven felü­li, a vegyesekben 1200-1500 kö­zötti gyermek és felnőtt, a gyer­mekpraxisokban 600-800 kö­zötti 0-14 éves biztosított lehet. ■ Balassa Tamás Mélyen az európai szint alatt keresnek az orvosok. De ha kevés a bér, nem muszáj egy adott helyen dolgozni, keresni kell jobbat HALÁLRA ÍTÉLT AZ EGÉSZSÉG­ÜGY reformja, ha nem követi szemléletváltozás - mondta Répa Imre Nagyatádon az egészségügy megújulásáról tartott fórumon. - Piaci ala­pokra kell helyezni az egész­ségügyet. Igaz, hogy az orvo­sok többsége mélyen az euró­pai szint alatt keres, és figye­lembe véve a munkájuk fele­lősségét, nem kielégítőek a mostani bérek. Ám a munka- viszony a munkáltató és a munkavállaló közötti megál­lapodás, amelynek elfogadá­sára egyik felet sem kénysze­ríti semmi. Ha kevés a bér, nem muszáj egy adott helyen orvosként dolgozni, kell ke­resni jobbat. az ORVOSHOZ JÁRÁS az idő­seknél sokszor szociális prog­ram, ugyanakkor sokan elha­nyagolják a betegségüket, és csak akkor mennek kezelés­re, amikor nagy a baj. Az elő­jegyzési rendszert sem tudjuk megfelelőképpen használni, ennek ékes példája a kapos­Repa Imre: van létjogosultsága a nagyatádi kórháznak a térségben vári kórház, ahol bevezettük a reggel héttől este hétig tartó szakrendeléseket, ennek elle­nére héttől délelőtt tízig van tömve a rendelő, utána kong. RÉPA IMRE AZT MONDTA a nagyatádi kórház működte­tésbe adása kapcsán: óvato­san a döntésekkel, de létjo­gosultsága van a térségben. Sokszakmás, a gyógyfürdő adottságait kihasználó és ar­ra építő kórház kialakítását kell szorgalmazni. CSIKÓS MAGDOLNA JEGYZET Caesar és a Géza névnapja a naptárkészítők egy ré­sze nem ismeri az egykori Római Birodalom vezetője, Julius Caesar több mint kétezer évvel ezelőtt hozott döntését. Vagy csak logiku­san gondolkodik. Emiatt történhetett meg tegnap, hogy az asztalomon fekvő kalendáriumra pillantva hi­ába hívtam föl Géza baráto­mat, hogy fölköszöntsem. Közölte ugyanis velem: hét­főn Mátyás névnapja van, az övé pedig keddre esik. Sokan jártak hozzám ha­sonlóan. szökőnap A néggyel oszt­ható esztendőkben van. így 2008 februárjában nem 28, hanem 29 napot élhetünk. A szökőnap mégsem az utolsó, 29-e, hanem 24-e Julius Caesar óta. Emiatt Magyarországon február 24-én senkinek nincs név­napja. A Mátyások, Gézák, Edinák, Ákosok és Elemé­rek sorra mind egy-egy nappal később ünnepelhet­nek. Ugyanakkor számos országban, Európában pél­dául Svédországban és Ausztriában nálunk sokkal gyakorlatiasabbak (mint ahogyan az én naptárké­szítőm is); hagyománytisz­teletből nem csúsztatnak, ott 29-e a szökőnap. így nincs semmi keveredés. GÉZA ÉS A TÖBBI E HETI név- napozó, illetve hozzátarto­zóik és barátaik gondja ab­ból adódik, hogy egy átlag­nap picivel hosszabb 24 óránál. Négy esztendő alatt pedig a másodpercek, per­cek összeadódnak egy plusznappá. XIII. Gergely pápa 1582-ben kinyilatkoz­tatta, hogy az idő el nem veszhet, s megreformálta a naptárt. De minden jó szándék és csillagászati­matematikai tudás ellenére ez sem teljesen pontos, hi­szen 3200 év alatt megint- csak összegyűlik majd egy plusznapunk. De ez már mások problémája lesz... Tengeri hatalom marad idén is Somogy Szennyvízcsatorna híján tilos az építkezés balaton-törvény Júniusban feloldhatják a szankciót, de soronkívüliségre nincs esély Somogy „tengeri” nagyhata­lom marad; tervek szerint idén 105-110 ezer hektáron ter­mesztik majd a kukoricát - tá­jékoztatták lapunkat hétfőn. Ha az elképzelés valóra vá­lik, úgy megyénk továbbra is az ország legnagyobb kukori­catermő tája lesz. A megyei földművelésügyi igazgatósá­gon hétfőn elmondták: tavaly hazánkban mintegy 1,1 millió hektárnyi szántón volt kuko­rica. Somogyot 105 ezer hek­tárral Tolna, majd Hajdú-Bi- har (102 ezer hektár) követte. A legkisebb vetésterület Nóg- rádban volt; a kimutatások szerint még az ötezer hektárt sem érte el. ■ Harsányi M. A Balaton-törvény soron kívüli módosítását kezdeményezik azok a balatoni háttértelepülé­sek, amelyek szennyvízcsator­na-hálózat és tisztítóművek hí­ján január 1-je óta nem adhat­nak ki új építési engedélyt. A 2000-ben életbe lépett Balaton- törvény értelmében ezek az inf­rastrukturális fejlesztések szük­ségesek ahhoz, hogy akárcsak egy új családi ház is felépülhes­sen a tó üdülőkörzetéhez tarto­zó falvakban. Az érintett mint­egy 50 településnek 2005-ben még sikerült elérnie, hogy 2007 végéig türelmi időt kaphassa­nak, hiszen a csatornaberuhá­zásokat állami támogatás nél­kül nem tudták megvalósítani. Vörös Gyula szóládi polgármester: sztráda már van, de hol a csatorna? Vörös Gyula, Szólád első em­bere két éve még éhségsztrájk­kal is fenyegetőzött azért, hogy a települések időt nyerhesse­nek. Ma már valamivel rózsá- sabban látja a jövőt, és azt mondja: a faluban 2009 végére kiépülhet a csatornahálózat. - Tavaly arra buzdítottuk a lakos­ságot, hogy akik előre tudták, hogy 2008-ban építkezni akar­nak, adják be decemberig az építésiengedély-kérelmüket - mondta a polgármester. A lakosság nagy része úgy tű­nik, tisztában van a törvényi szankciókkal, hiszen például a balatonföldvári körjegyzőség il­letékes osztályának idén még egyetlen építésiengedély-kérel­met sem kellett elutasítania, mivel egyetlenegy sem érkezett a hivatalhoz. Suchman Tamás, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke azt mondta: a módosított Balaton- törvény a tavaszi ülésszakban biztosan a kormány elé kerül, soron kívüli kormánydöntésre ezért vélhetően már nincs esély. Ha a Parlament május­június környékén elfogadja az átírt Balaton-törvényt, akkor a kis települések 2015 végéig is­mét fellélegezhetnek, hiszen a tervezet szerint eddig az idő­pontig még szennyvízcsatorna­hálózat és tisztítómű híján is lehet majd építkezni. ■ Kolumbán Tünde CZENE ATTILA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom