Somogyi Hírlap, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-25 / 47. szám

6 2008. FEBRUÁR 25., HÉTFŐ GAZDASÁG Kérelemre fizetik a géptámogatást emva A teljes magyar gép- beszerzési támogatási igény 43 milliárd forint az Euró­pai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból, amit 4547 gazdálkodó vehet fel. Ebből az elmúlt hétig 17,5 milliárdot fizettek ki - közölte a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. Egyelőre azoknak fizetnek, akik már megvalósították a fejlesztést, és a kifizetési kérelmet is beadták. A be­ruházás megvalósítására egy év áll rendelkezésre. Az árak emelkedését jelzik a számok KSH A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi gyors- jelentése is a mezőgazdasá­gi termelői árak folyamatos emelkedését jelzi. Az agrártermékek árszintje decemberben 38,1 száza­lékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ezen belül a növényi termékek árszínvonala 62,5 százalék­kal nőtt. Nívódíjas szakkönyvek a mezőgazdaságban tudomány A mezőgazdasá­gi könyvek közül idén a Mikroökonómia, valamint a Földművelés és föld- használat című tankönyv és az Élelmiszer­mikrobiológia című szak­könyv kapta a nívódíjat a pályázó 12 könyv közül. Energiatakarékosság vagy bioüzemanyag Gráf József válaszára is várnak Budapest A Magyar Termé­szetvédők Szövetségének álláspontja szerint a bio- üzemanyag-gyárak létesíté­se helyett inkább az ener­giatakarékosságra kellene a pénzt fordítani. Erre az el­múlt héten levélben hívták fel három miniszter, Gráf József, Bajnai Gordon és Fodor Gábor figyelmét. Hetven gazdálkodó számíthat pénzre fvm Az unió 2008-tól érvé­nyes szabályai szerint a „de minimis” támogatás mérté­ke a korábbi 3500 euróról 7500 euróra emelkedett. Ennek keretében a Hajdú- BÉT libatenyésztő károsult­jai is pénzhez juthatnak, családonként mintegy két­millió forinthoz - közölte az elmúlt héten az agrártárca vezetője. Az összegre 67 családi gazdaság számíthat. ivót a :ámoqatja. Melyik térkép lesz az igazi? natura 2000 Különtámogatás kapható a szürkemarhák után Kérdés, hogy a Natura 2000-es területek miként szerepelnek majd az elektronikus térképeken. Bálái F. István Két fontos folyamat is zajlik a háttérben a mezőgazdasági terü­letekkel kapcsolatban, amelyek­nek azonban látszólag semmi kö­zük egymáshoz. Egyik az agrár- támogatási igények elektronikus benyújtásának előkészítése, ami­ről a Mezőgazdasági és Vidékfej­lesztési Hivatal adott ki tájékoz­tatást az elmúlt héten. A másik a Natura 2000-es területek ráveze­tése a tulajdoni lapokra helyraj­zi szám szerint. Utóbbit a terüle­tíleg illetékes „zöldhatóság” kez­deményezésére végzik a föld­hivatalok. A két folyamat abban találkozik, hogy az a gazdálkodó, akinek Natura 2000-es területe is van, erre külön támogatást igé­nyelhet, rövidesen immár elekt­ronikus úton is. Hajdú Sándor, az MVH Bács-Kiskun megyei hivatalának vezetője bizonyta­lansági tényezőt lát abban, hogy a támogatási igénylésekhez be­nyújtandó elektronikus térképe­ken miként lesznek pontosan be­azonosíthatók a Natura 2000-es területek. Abban pedig, hogy a földhivataloktól értesülnek-e a gazdák a területük Natura-jogo- sultságáról, még ennél is na­gyobb a bizonytalanság. Az elektronikus igénylésre et­től az évtől nyílik lehetőség min­den gazda számára, az MVH tájé­koztatása szerint a területalapú támogatások tekintetében. Az új lehetőségről szóló tájékoztató cso­magokkal ezekben a napokban keresik fel a gazdákat Annak ér­dekében, hogy a folyamat zök­kenőmentesen működjön, csak­nem ezer szakembert képzett ki az MVH a rendszer használatára. Az igénylések benyújtási határ­ideje május 15., ami igencsak közeleg, ha arra gondolunk, hogy a szoftvereken még jócskán akad­hat csiszolnivalój A hatóságoknak ezrével kellene levelezniük A naturás területek ráveze­tése a tulajdoni lapokra alig kezdődött meg. Horváth Áron­nak, a Bács-Kiskun Megyei Földhivatal osztályvezetőjének tájékoztatása szerint a megyé­ben tízezres nagyságrendben van szó ingatlanokról, s ez ak­kora munkát jelent a hatósá­goknak, hogy a gazdákat nem személyre szóló levélben, hanem csak hirdetményi úton tudják tájékoztatni a terüle­tükre vonatkozó változásokról. Kérdés: lehet-e majd így ponto­san igényelni és fizetni? Kedvező kamat az állattenyésztőknek húszmilliárd A hitel futamideje öt év - Javíthatja a fizetőképességet Húszmilliárd forintnyi, kedvező kamatozású hitelt vehetnek igénybe az állattenyésztő vállal­kozások - közölte a kormány döntését az elmúlt héten Gráf Jó­zsef agrárminiszter. A pénzt for­góeszközre költhetik, tehát a hi­tel a likviditást, a pillanatnyi fizetőképességet javítja. A tárca azt reméli, hogy a segítséggel a piaci szereplők átvészelhetik a mostani időszakot, amikor a ta­karmánydrágulás - és egyes ágazatokban a felvásárlási árak csökkenése is - pénzügyi nehéz­ségeket okoz a gazdálkodásban. A hiteleket az állattenyésztők a számlavezető bankjukban kap­hatják meg a Magyar Fejleszté­si Bank refinanszírozásával. A felvehető összeg igénylőnként 1-től 200 millió forintig terjed­het. A kamat 8,6 százalék körü­li lesz, ami alacsonyabb a 11-12 százalékos piaci kamatnál, de meghaladja azt a 8,2-8,3 százalé­kos szintet, amely alatt az unió már burkolt támogatásnak mi­nősítené a kedvezményt. Az ag­rárminiszter hangsúlyozta, hogy az utóbbi hónapokban egyedül Magyarország tett ilyen kedvez­ményeket az állattenyésztőknek. A program futamideje öt év lesz, ezen belül két esztendő a türel­mi idő. ■ Fizetik a pénzt az ültetvényektől megszabaduló szőlősgazdáknak Az uniós kivágási támogatásban részesíthető szőlősgazdáknak eddig több mint a fele jelentette be, hogy elvégezte a munkát, vagyis végleg megszabadult az ültetvénytől - közölte a Mező- gazdasági és Vidékfejlesztési Hi­vatal. Ennek alapján mintegy 1300 gazdálkodónak fizettek ki 1,3 milliárd forintot. ■ Azok a gazdák kaphat­nak pénzt, akik már elvégezték a kivágást. Még csaknem ezerre tehető azon gazdálkodók száma, akik kivághatják a szőlőt, de még nem jelentették be, hogy ezt el is végezték. Erre legkésőbb április 15-ig van lehetőségük az érintet­teknek. A kivágás elvégzéséről szóló bejelentőlappal a gazdál­kodó egyben kérelmezi is a ki­fizetést. A pénz átutalására az el­lenőrző helyszíni szemlét köve­tő 60 napon belül kerül sor azon ügyfelek részére, akik az ültet­vényre nem igényeltek egyben agrár-környezetgazdálkodási tá­mogatást is. A kivágási támoga­tás iránti kérelmeket tavaly nyá­rig lehetett benyújtani. Az intéz­kedéssel az unió a termőterüle­tek csökkentését kívánta elérni, egyúttal lehetőséget nyújtani arra, hogy a szőlősgazdák méltá­nyos feltételek mellett hagyja­nak fel a termeléssel. ■ Alacsonyabbak a mezőgazdasági keresetek Tavaly a nemzetgazdaságban a teljes munkaidőben alkalmazot­tak bruttó átlagkeresete 185 ezer forint volt havonta, ezzel szem­ben a mezőgazdaságban csak 122 ezer forint - áll a KSH el­múlt heti jelentésében. A mező- gazdaságban 70 ezer alkalma­zottat tartottak számon fizikai dolgozóként, az ő bruttó átlag- keresetük csupán 102 ezer fo­rint volt havonta. ■ Létszám és átlagkereset a mezőgazdaságban (2007): Létszám (tő) Átl.kereset (ezer Ft) Fizikai: 69 800_________102 Szellemi: 20000 188 Összesen: 89 800 122 FORRÁS: KSH A legelők, ahol a szürkemarhákat tartják, zömmel Natura 2000-es területen fekszenek. Helyrajzi szám szerint kell átvezetni a tulajdoni lapokra Kárt okoz a több engedmény wto Gráf Brüsszelt bírálja az egyenlőtlen verseny miatt Kinek hozzák a hasznot a génmódosított növények? Az Európai Unió húsz agrár­minisztere értett egyet az elmúlt héten abban, hogy nem tehető több engedmény a világkereske­delem liberalizációjáról folyó tárgyalásokon. Különösen a me­zőgazdasági WTO-tárgyalásokat vezető Crawford Falconer jelen­tése váltott ki ellenérzést, ami a zöldség-gyümölcs ágazatban és az állattenyésztésben veszélyez­teti az európai mezőgazdaság ér­dekeit. Michel Barnier francia és Gráf József magyar mezőgazda- sági miniszter is kifejezte azt a véleményét, hogy a tárgyaláso­kon Brüsszel rossz irányba ha­lad. A tét az, hogy milyen felté­telekkel hozhatnak be unión kí­vüli tagországok mezőgazdasági termékeket az európai piacra, illetve, hogy milyen lehet az ex­port támogatása. A feltörekvő gazdaságok, így Brazília, Kína, India, Argentína és Dél-Afrika támadják az EU-t a mezőgazda- sági témákban. Eu­rópa a védővámok tekintetében enged­het, felvetődött ezek akár ötvenszázalé­kos csökkentése is, az export- támogatások 2013-as teljes fel­számolása pedig már ígéretként is elhangzott.- Miközben nálunk fokozot­tabb állatjóléti rendelkezések lép­nek életbe, senki sem kéri szá­mon, hogy például Brazíliában hány állatot, s milyen körülmé­nyek között nevelnek egy ólban. Hogyan legyen piacnyitás, ha nem egyenlő a versenyhelyzet? Attól tartunk, hogy a mi kárunk­ra, a mezőgazdaságban próbál­nak majd eredményt felmutatni, miközben a többi területen nincs elő­relépés - nyüatkozta az elmúlt héten a brüsszeli magyar sajtó előtt Gráf József. A minisz­ter a hét végén tovább egyeztetett francia kollégájával. A huszonhét EU-tagállamból a négy észak-eu­rópai ország, a britek, valamint a csehek és Málta nem osztják a fenti véleményt, ők máris az ag­rárkiadások csökkentésére törek­szenek az uniós büdzsén belül. ■ Miközben a Föld Barátai nevű környezetvédelmi szervezet 2008-as kiadású tanulmánya ar­ra mutat rá, hogy „a génmódosí­tott növények elterjesztése jelen­tősen megnövelte a növényvédő- szer-felhasználást”, Németországban új törvénycsomagot fo­gadtak el a genetikai­lag módosított ter­mékekre (GMO). A génmódosítás hívei azt állítják, hogy az ilyen növények termesztéséhez keve­sebb növényvédő szer kell, mert a növény eleve ellenállóbb. A Föld Barátai szerint viszont a GMO-t alkalmazó USA-ban 2002 és 2005 között 12 százalékkal nőtt az Európában már betiltott atrazin felhasználása a kukorica­termesztésben, egyes glüfozát hatóanyagú gyomirtó szerek al­kalmazása pedig a tizenötszörö­sére emelkedett. A GMO-növénye- ket a gazdag ipari országok takar­mányozásra hasz­nálják, nem pedig a szegénység ellen. A vita tehát tart, miközben Német­ország 150 méteres védőtávolság mellett tervezi engedélyezni a GMO-kultúrák termesztését, egyidejűleg bevezetve a „GMO nélküli” címke használatát. Az állati termékek közül a tej és hús akkor kaphat ilyen jelölést, ha az állatot nem etették GMO-s takarmánnyal. ■ B. F. I. ■ Kinek jó, ha az EU-n kívüli piac­nak kedveznek? ■ A GMO-t nem a szegénység ellen vetik be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom