Somogyi Hírlap, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-20 / 43. szám

Q 0 A bíróság felfüggesztette Simicska Lajos volt APEH-elnoknek az MDF elnöke ellen indított » magánvádas eljárását. Jogerős végzésben döntött arról, hogy az Országgyűlés szakbizottságához &■' * É| í| S ;; Éjí -i -v fordul Dávid Ibolya mentelmi jogának felfüggesztése érdekében. A pártelnök korábban azt állítat- „ S ■ Íj ssB ta. hogy a Fidesz „pénzügyi ügyeskedései mögött Simicska Lajos, a párt pénztámoka áll”. A í ... * . - v.. MM HÍRSÁV Morvái Krisztina lemondott posztjáról NEM TUDOTT AZONOSULNI a Civil Jogász Bizottság irá­nyultságával és tevékenysé­gével Morvái Krisztina, ezért lemondott társelnöki tisztéről és tagságáról. A jo­gász közleményben azt írta: a testület eredetileg a 2006 őszi jogsértések kivizsgálá­sára alakult. Morvái Krisz­tina ezután is folytatja har­cát - mint írta közleményé­ben - „a magyar emberek méltóságáért és emberi jogaiért”. 15 év fegyház az apagyilkosnak KETTŐS EMBERÖLÉSÉRT az elsőrendű vádlott ifj. Taczman Eleket 15 év fegy- házzal, társát, P. Tamást 15 év, fiatalkorúak börtönében letöltendő szabadságvesz­téssel sújtotta a bíróság Szolnokon. Ifj. Taczman és P. Tamás két éve Jászbe­rényben brutálisan megölte családi házában Taczman Elek 51 éves rokkantnyug­díjast és 44 éves feleségét. Már tízmilliós a vérdíj a Molotov-koktélosokra a szakminiszter kérésére tízmillió forintra emelte Bencze József rendőrfőkapi­tány a Molotov-koktéllal elkövetett támadások ügyé­ben kitűzött nyomravezetői díjat. Draskovics Tibor ki­emelt jelentőségűnek tartja, hogy „a demokratikus be­rendezkedést súlyosan sértő bűncselekmény elkövetőjét eljárás alá lehessen vonni”. Bencze megemelte a vérdíjat A vezér még nem búcsúzik kuba 49 év hatalom után levélben mondott le Fidel Castro A nagy túlélő Castro néhány évvel ezelőtt még többórás szónoklatokkal buzdította népét a forradalomra. Jelszava máig megmaradt: „Szocializmus vagy halál”. Lemondott államfői tiszt­ségéről Fidel Castro. A 81 éves vezér távozása azon­ban nem garantálja a de­mokratikus átmenetet. Gyükén Mercédesz Fidel Castro államfőként örült még a január végi parlamenti vá­lasztások sikerének (95 százalé­kos részvétel mellett őt magát is képviselővé választották), az új parlament vasárnapi alakuló ülé­sét azonban már nem üdvözli. És ami talán ennél is nagyobb szo­morúság: 2009 januárjában, öt­ven évvel hatalomra lépése után már nem fog országa élén állni. A vasárnapi ülésen újabb öt évre bíznák meg a 81 (más források szerint 82) éves diktátort a kubai államtanács vezetésével, ám - mint azt pártja lapjának, a Gran- mának írott üzenetében közölte - ezt már nem tudja vállalni. Fidel Castro megszokott unifor­misát több mint másfél éve váltot­ta fel a piros melegítő, a marato­ni beszédek helyét pedig egy ha­sonlóan hosszú kezelés. Miután 2006 nyarán, egy gyomorvérzést követően ideiglenesen öccsére, Raúlra ruházta át államfői és pártvezetői jogkörét, csak az ágyánál készült fotókon volt lát­ható - többnyire leghűbb szövet­ségese, Hugó Chávez venezuelai elnök társaságában. Állapotáról azóta semmi sem szivárgott ki. így a világ kényte­len elfogadni a Granmában meg­jelent levelet, amely(ben) a vezér egészségi állapotának megrom­a magyar Külügyminisztérium figyelemmel kíséri a Fidel Castro lemondásával kapcso­latos sajtóhíreket - tudatta a tárca, hozzátéve: „bízunk benne, hogy Kuba a demokra­tizálódás útjára lép. Ehhez - ha a kubai fél igényli - Ma­gyarország kész tapasztalatai átadásával hozzájárulni”. lásával indokolja a visszalépést. Távolról sincs szó azonban távo­zásról: „az ellenséggel folytatott harc” közepén Castro nem hagy­ja magára Kubát, ám a jövőben el­mélkedéssel „az ideák harcosa­ként” küzd népe boldogulásáért. Castro már decemberben fel­vetette: nem ragaszkodik a hata­lomhoz, nem állja el az utat a fia­talabbak elől. Ez egyelőre 76 éves öccsét jelentheti. Raúl a hadsereg és a rendőrség első embereként vette át másfél éve a párt és az ál­lam vezetését. Előtte alig jelent Kiemelik: hazánk Kuba-politi- kája továbbra is parlamenti konszenzusra támaszkodik, és összhangban van az Euró­pai Unió álláspontjával. ami az eu-t illeti: mind az Európai Bizottság, mind a közösség soros elnöke a párbeszéd fontosságát emel­te ki az új vezetéssel. meg a nyilvánosság előtt, bátyja szónoki képességei is hiányoz­nak belőle, de már kora miatt is vélhetően csak átmeneti meg­oldásnak tekintik majd. A vasárnapi választáson így szóba kerülhet még Carlos Lage Dávila neve is. Az 56 éves alelnö- köt, aki a kilencvenes évek elején még tanácsadóként indította el a kubai gazdasági, majd energia­reformot, sokan Kuba tényleges miniszterelnökének tartják. En­nél is fontosabb azonban, hogy a túlzás nélkül makacsnak nevez­hető Castróval szemben Lage haj­landó párbeszédet folytatni nyu­gati vezetőkkel is. Kérdés, azok szóba állnak-e majd vele. Főleg, hogy a kubai rendszer védelmezőjeként egy­előre kevéssé tűnik úgy, hogy ő lenne az a vezér, akiben a remélt demokratikus átmenet garanciá­ját látják. Ehhez mindenesetre tegnap George W. Bush amerikai elnöktől Gordon Brown brit kor­mányfőn át Göncz Kinga magyar külügyminiszterig, mindenld se­gítséget ígért A magyar fél bizakodik, az EU tárgyalna 1953. JÚLIUS 26-ÁN Fidel Castro egy 165 főből álló csapat élén sikertelenül ostromolja meg a Moncada-laktanyát. Fiáéit, aki a tárgyaláson ötórás véd& beszédet tart, 15 évre ítélik 1955. május 15. Szabadon engedik az elítélteket. Fidel és testvére, Raúl, Mexikóba megy. 1956. NOVEMBER 25. Castro 82 emberrel a Granma (Nagyi) nevű motoros fedélzetén indul a Batista-rezsim megdöntésére. A kormányerők szétverik őket. A 15 fősre apadt felkelősereg gerillaharcba kezd. 1958. április 1. Az egyre nép­szerűbb Castro „totális hábo­rút” hirdet. 1959. JANUÁR l. Batista elmene­kül, másnap Fidel erői elfoglal­ják Havannát. Február 16-án Fidel Castro miniszterelnök lesz. Polgári demokratikus át­menetet hirdet meg. 1961. január. A marxista-leni­nista programot hirdető Castro konfliktusba kerül az Egyesült Államokkal, a CIA többször próbálja megölni. 1961. április 15. Az USA bom­bázza Havannát. Két nappal később a Disznó-öbölnél 1300 kubai menekült kísérel meg partraszállást. 1962. február. Washington kereskedelmi embargót rendel el Kuba ellen. a hetvenes években afrikai forradalmakat támogat Kuba. A gazdaság hajtóereje a szovjet tömb által vásárolt cukor. a nyolcvanas évek végén a Castro-rezsim elszigetelődik, a szovjet támogatás elmaradá­sa válságot okoz. Fidel azon­ban - főleg az ellenzék elnyo­másával - megőrzi hatalmát. A KILENCVENES ÉVEKBEN kubaiak tízezrei menekülnek el, Miami­ba emigrál Castro lánya is. Hamar kivívta az USA haragját Aggályos a gyűlöletbeszéd? fenntartások A TASZ is az alkotmányos kontroll mellett A parlament hétfőn 174 igen, 127 nem szavazat és 11 tar­tózkodás mellett elfogadta a büntető törvénykönyv mó­dosítását. A javaslatot csak a szocialista frakció támogatta (a kormány és az SZDSZ nem). Tele­ki László volt roma­ügyi államtitkár szerint a cigányság szempontjából az egyik legfontosabb törvényt fogadta el az Országgyűlés. Bárándy Gergely, a módosítás egyik kez­deményezője úgy véli, indokolt a szabályo­zás a mai magyar társadal­mi viszonyok között. Répássy Róbert, a Fi­desz jogi kabinetjének vezetője elmondta: azért nem támo­gatták a módosí­tást, mert egy hasonló Btk- módosítás 2005-ben meg­bukott az Al­kotmánybíró­ságon (Ab) olyan okokból, amelyek erre a Répássy: sérülhet a szabad véle­ménynyilvánítás törvényre is érvényesek: a gyűlö­letbeszéd büntetőjogi szankcio­nálása sérti a véleménynyilvání­tás szabadságát. Dénes Balázs, a TASZ (Társasága Szabadságjogo­kért) elnöke megjegyezte: az Ab korábbi határozataiban követke­zetesen alkotmányellenesnek mi­nősítette a módosítás szellemé­ben született jogszabályhelyeket. Bárándy Gergely úgy vélte, Sólyom László köztársasági el­nök, eddigi megnyilatkozásai alapján, valószínűleg az Alkot­mánybírósághoz (Ab) küldi a jogszabályt. A TASZ arra kéri a köztársasági elnököt, hogy az elfogadott módosítást aláírása előtt küldje normakontrollra az Ab-hez. ■ Z. H. Gyújtogattak a szerbek Koszovó A román sajtóban erősödött a magyarellenessé^ Romániai magyar lapok szerint Koszovó miatt újra közös ellen­séggé minősítik vissza az erdélyi magyarokat és az RMDSZ-t a ro­mán politikai erők. A bukaresti Új Magyar Szó úgy véli, ha a „román nemzeti érdek” meg­kívánja, a lassan há­rom és fél éve harc­ban álló politikai erők is képesek fegyverszünetet tartani és össztüzet zúdítani a romániai magyarságra. A román politikusok erőteljes kifakadásai mögött a magyar szeparatizmus felerősödése elle­ni félelem áll, amelyet abban lát­nak, hogy mind több szó esik az erdélyi autonómiáról, s hogy RMDSZ-es képviselők utaztak Pristinába, Koszovó függetlensé­gének kikiáltására. Közben folytatódnak a zavar­gások a tartomány északi részén és Szerbiában. Két átkelőt gyújtottak fel az elkeseredett szer- bek Szerbia és Ko­szovó között. A mint­egy ezer ember elől elmenekültek a jarinjei állomá­son szolgáló rendőrök, és a NATO vezette békefenntartó erők segít­ségét kérték. A KFOR bejelentet­te: a rend helyreállítása érdeké­ben be fog avatkozni. Ezt megelőzően, hajnalban ismeretlenek a tartomány északi részén több bombát is robbantottak. Megrongálódot több autó, s a helyiek a tele pülés környékén felgyújtotta! egy ENSZ-járművet, valamin ismeretlenek két lakatlan a bán házra is kézigránátoka dobtak. Sérülésekről nem él kezett hír. Közben Ausztria is elismert Koszovó függetlenségét. Sze bia az Egyesült Államokbi visszahívta nagykövetét, é több európai fővárosból is h; zarendelte képviselőit. Oros: ország és Kína ellenkezés miatt nincs egyetértés az ENS Biztonsági Tanácsának állanc tagjai között, de az Európ Unió államai is megosztottal ■ M. ■ Ausztria is el­ismerte tegnap Koszovó függet­lenségét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom