Somogyi Hírlap, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-07 / 32. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2008. FEBRUÁR 7., CSÜTÖRTÖK SOMOGYORSZÁG KINCSEI kunffy lajos Párizsban a cigányok, idehaza pedig a magyar táj és a falusi parasztélet festőjének tartották. A XX. század kiemelkedő alkotója volt az egykor Somogytúron élő művész KU N FFY-M Ű VESZTE LEP SOMOGYTÚRON A somogytúri Kunffy Emlékmúzeum két épületből áll, gyönyörű park ölelésében. A 18. századi kisnemesi kúria és a műterem a teljesség igényével mutatja be a művész életművét Ékszerdoboz a Kunffy Emlékmúzeum. Egy vilá­got őriz, francia bájjal, fénnyel átitatva, olykor sötét tónusokkal. Vigmond Erika Kéthektáros, gyönyörű parkban hívogatja a látogatókat Kunffy Lajos egykori kúriája Somogy­kunffy lajos műve, a Somogy­túri gyermektemetés, ami a mű­teremben látható, különösen kedves Madarász Gyula szívó nek - Van rajta egy fehér nad- rágos fiú, aki a kezében keresz­tet tart. Nos, ő az én nagyapám - árulta el a titkot - Akkor nyolcéves volt. Más kedves em­lékek is fűznek a családhoz. A SZÜLEIM MŰVELTÉK A KERTET, a szomszédban laktunk, és bi­túron. Kertjében még ma is áll­nak azok a platán- és gesztenye­fák, amiket a festőművész maga ültetett, hiszen nemcsak alko­tott, hanem gazdálkodott is. Az ezerholdas birtokot halastavak­kal, malmokkal édesapja aján­dékozta neki, amikor megkapta a francia becsületrendet.- A kisnemesi kúriát a 18. században a Bosnyák-család építtette - mondta Madarász zony gyermekkoromban sok­szor átjártam a Kunffyékhoz - idézte fel Madarász Gyula. - Jószívű, jóindulatú emberek voltak. Emlékszem, milyen szé­pen zongorázott a Kunffyné. el sem tudom mondani, hány­szor kaptam tőle süteményt. Kedves asszony volt, amikor meglátott, átölelt, és már nyitot­ta is a szekrényajtót. A tányé­ron mindig volt finomság. Gyula helytörténeti kutató. - Tő­le vette meg a festő nagyapja. A műtermet már maga Kunffy ter­vezte, ami alapján 1909-ben fel­épült. A festőművész életének jelen-tős részét Somogytúron töltötte. Nagy örömmel festette a falu parasztembereit, s felfedez­te magának a nagy hajú, sötét bőrű, tarka ruhás cigányokat is. Párizsban, ahol Kunffy ünnepelt művész volt, a cigányok festője­ként emlegették. Kúriája neves művészek találkozóhelye lett, s ezért a falut a somogyi Nagybá­nyaként tartották számon. A második világháború leg­drámaibb éveit Budapesten vé­szelte át. Közben kifosztották somogytúri házát, sok képe el­veszett. - Mostanában derült ki, hogyan kerülték el Kunffyék Auschwitzet - tette hozzá Ma­darász Gyula. - A táborba indu­Kunffy lajos 1869-ben Órában született. 1901-ben kötött házassága után Párizsban telepedett le. Francia-magyar kultúr- diplomáciai munkájáért megkapta a francia Becsü­letrendet. 1934-ben költözött végleg Somogytúrra. Műtermét 1958-ban már nyilvános kép­tárrá avatták. 93 ÉVESEN hunyt el ló vonatszerelvény Kelenfóldön megállt. Az utolsó vagonban ott voltak ők is, amit a festőművész befolyásosságának köszönhető­en lekapcsoltak. Kunffy birtokát a földosztás során felszámolták, a műterme és a háza maradt meg. Otthoná ból emlékmúzeum lett, amit 1979-ben nyitottak meg. Né­hány éve komoly felújításon esett át. Egyedülálló falfűtést kapott, feltárták a kúria meny- nyezetfestményeit, a művész fe­leségének hálószobájában re­konstruálták a klasszicista dí­szítést. Egy régi fotó alapján ál­lították helyre a kerítést és a ka­put. Évente mintegy kétezren keresik fel az emlékmúzeumot, ami Kunffy Lajos teljes életmű­vét is bemutatja: a fénnyel, leve­gővel átitatott természeti lát­vány igazságait, a Munkácsy- igézetből adódó sötét tónusú, drámai hatású korszakát, a franciák bájos, dekoratív stílu­sát, az impresszionista vagy ép­pen a realisztikus képeket. A szekrényből mindig előkerült egy kis sütemény a SZERINTEM Gazdag kincs HORVÁTHNÉ SELEGA ANITA: - Azon felül, hogy öregbíti So- mogytúr hírnevét és turistákat vonz a településre, mi lakosok is többször felkeressük. Én sokat járok át gyermekeimmel, akik­kel kellemes sétákat teszünk a szépen gondozott parkban. A fel­újítása óta sokkal vonzóbb, szin­te a bútorok és a képek is szeb­bek, és az átutazók szeme is job­ban megakad rajta. Tóth József: - Úgy vélem, büsz­ke lehet rá Somogytúr, mert nem minden település tudhat a magáénak olyan gazdag művé­szeti kincset, kulturális öröksé­get, mint amit kínál a Kunffy Emlékmúzeum. Példás volt az az összefogás is, ami nem hagy­ta veszni ezeket az értékeket, ráadásul eredeti állapotában őrizték meg. Méltán kapta meg a Somogyország kincse címet. TÓTH jenőné: - Szerintem ez a kúria csodálatos dolog. Én a szomszédban gyerekeskedtem, nagyon kellemes emlékek köt­nek az épülethez, egykori lakói­hoz. Személyen ismertem a mű­vész urat és családját, sokat jár­tam át hozzájuk. Ma is szívesen megyek be a kúriába. Jó látni, hogy az ország minden részé­ről érkeznek látogatók. Felejthetetlen a panoráma Fonyódon sétány Kirándulók lába alatt ringatózik a naplementében fürdő Balaton Ősi vadgesztenyefák a túri Majercky-kúriánál Másfél kilométer hosszú a séta­út a fonyódi magasparton, mely egyedülálló balatoni panorámát kínál. Erről is kapta a sétány egyik része a nevét. A másik Szaplonczay Manó nevét viseli. - A Szaplonczay és a Panoráma sétány kedvelt pihenőhely és számos látnivalóval is várja a kirándulókat - mondta Varga István helytörténeti kutató. - Népszerű megálló Pál Mihály Balatoni szél szobra, vagy a II. világháború előtt ültetett hársfák árnyéka. Gyakran elő­kerülnek a fényképezőgépek, főleg mikor nyári naplementé­ben fürdik a Balaton. A sétány más látványosságai mellett olyan emberekre is em­A balatoni szél örök pillanata. Nevezetes villasor és különleges élményt adó panoráma Fonyódon. A sétány másfél kilométer hosszú lékeznek, akik sokat tettek a városért, a Balatonért. Például Szaplonczaynak emlékoszlopa van. Táblát kapott gróf Zichy Béla, aki Bélatelep névadója volt. Kút hirdeti Ripka Ferenc egykori budapesti főpolgár­mester nevét. A helytörténeti kutató szólt még a fonyód-bélatelepi villa­sorról, mely az 1890-es évek elején kezdett kiépülni. A mai napig a legtöbb villa megőrizte jellegzetes vonásait eredeti formában. Gyártulajdonosok, mint Törley, vagy művészek, köztük Huszka Jenő zeneszer­ző, de földbirtokosok, politi­kusok töltötték itt szabadide­jüket. Az 1800-as évek végén építette a kúriát egy Novák nevezetű ember, melyet a harmincas években vásárolt meg a Majer- cky család, akik az államosítá­sig lakták. A nevét is róluk kap­ta az épület, ami sokáig iskola­ként, majd idősek otthonaként működött. Tizenegy éve német tulajdo­nosa van a kúriának, aki régi fotók alapján állította helyre, így ma eredeti állapotában pompázik. A somogytúri birto­kon megmaradt az építtető ál­tal ültetett ős vadgesztenyesor, mely az utcafronttól a bejára­tig vezeti a vendéget. Magánla­kás, ezért turisták által nem lá­togatható. ■ Márton L. Majercky-kúriát régi fotók alapján állította helyre német tulajdonosa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom