Somogyi Hírlap, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-29 / 24. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2008. JANUÁR 29., KEDD SOMOGYORSZÁG KINCSEI 13 SZERINTEM Örökség; kultusz Kiss László, a Kálmán Imre Kul­turális Központ vezetője: - A vá­ros leghíresebb szülötte megér­demli, hogy kultusz övezze a munkásságát Ezt szeretnénk megteremteni: a jövőben elin­dítunk egy róla elnevezett ének­versenyt és egy operettfeszti­vált, ami a szerző születésnap­ja környékén, a magyar operett napján csúcsosodna ki. halász klára, a siófoki Tourinform Iroda vezetője:- Siófok imidzse hasonlít arra a vitalitásra, amilyen az operett világa. A város is igyekszik olyan sokszínű lenni, mint Kál­mán Imre zeneművei. A szülő­házában kialakított múzeum rendkívül népszerű. Évente több tízezren látogatják, a német nyelvű előadások is kedveltek. Tóth Ferenc produkciósiroda- vezető: - Kálmán Imre a világ egyik legjobb operettszerzője. Nem túlzás: nincs olyan perc, hogy a világon valahol ne csen­dülne fel egy Kálmán-operett dallama. Szerintem nagy lépés volt a kultuszának ápolása te­rén, hogy a Dél-balatoni Kultu­rális Központ novemberben fel­vette az operettszerző nevét. egyik leghíresebb történet azt idézi fel, ahogy gyerekként ott sündörgött a házuk közvetlen szomszédságában lévő Nyári Színkör körül. - Kálmán Imre minden próbán pontosan meg­jelent, hívatlanul. Ahhoz is volt bátorsága, hogy felmenjen a színpadra, a kulisszák mögé. Lenyűgözte és megbabonázta a színház világa - mesél a kez­deti rajongásról Matyiké Sebes­tyén József. Világhírű operettek 1908-ban a Vígszínházban mutatják be Kálmán első operettjét, a Tatárjárást. 1912-BEN megkapja a Csár­dáskirálynő szövegkönyvét. Itt kezdődik az igazi világhír. 1924-ben Bécsben a Marica Grófnő ősbemutatója. 1954-ben Bemben megtart­ják az Arizona Lady ősbemu­tatóját. Ezt a szerző már nem élte meg. A komponista gyerekként zongoraművészi karrierről ál­modott, de az álmokat egy kró­nikus ínhüvelygyulladás szerte- foszlatta. 15 évesen beiratkozott a Zeneakadémiára, közben jogot hallgatott, majd a Pesti Napló zenei rovatát vezette. Mindössze huszonhat éves volt, amikor első nagy sikerét, a Tatárjárást bemutatták a Víg­színházban. A művet Pest után az operett akkori fővárosában, Bécsben is színre vitték. Kál­mán Bécsbe költözött, és pályá­ja elindult a világhír felé. Ope­rettjei nemcsak Európában, de a tengeren túlon is ismertté tették. 1928-ban Bécsben vette fele­ségül a szépséges, orosz-lengyel származású táncosnőt, Vera Ma­ria Makinszkát, akitől három gyereke született. A háború kitörése után el kel­lett hagynia az osztrák fővárost. A család Párizsba, majd Ameri­kába költözött. A zeneszerző 1945-től Párizsban élt, itt halt meg 1953. október 30-án. Kálmán Imre unokája Vera, szívesen látott vendég Siófokon. Az operettkirály örökségét ápolja a Balaton-parti város, és őrzi azt a vitalitást, amit az operettek világa közvetít Az operettkirály. így emle­getik Siófok leghíresebb szülöttét, Kálmán Imrét. Dallamain nem fog az idő vasfoga. Kolumbán Tünde Halk zene szól mindig a siófoki Kálmán Imre Múzeumban. Mi más is kellene ahhoz, hogy egy operettszerző egykori otthoná­ban jó hangulatban sétálgasson a látogató. Húsz évvel ezelőtt szülőházá­ban nyílt állandó kiállítás Kál­mán Imre tiszteletére, ahol a vendég nemcsak a komponista életművébe nyerhet betekintést, hanem a századforduló utáni évek hangulatát is megidézheti. Ebben a házban látta meg a napvilágot a szerző 1882. októ­ber 24-én vagy 25-én. Születésé­nek pontos dátumát illetően a család is két pártra szakadt. Kál­mán életrajzának legjobb isme­rője, Matyikó' Sebestyén József múzeumigazgató azt mondja: a komponista valószínűleg éjfél környékén születhetett, ezért a bizonytalanság. Az operettkirály humorral kezelte kétnapiságát, így idővel mindkét napon meg­ünnepelte születésnapját. A legendák szerint Kálmán Imre egészen fiatalon került kapcsolatba a színházzal. Az Régi barátoktól gyűjtötte a gyerekévek történeteit nincs még egy ember Magyar- országon, aki olyan jól ismer­né Kálmán életművét, mint Matyikó Sebestyén József. Ahogy a Kálmán Imre Múze­umról írt kiadvány előszavá­ban Habsburg Ottó írja, az ő múzeumépítő munkájának is köszönhető, hogy a város őrzi a Kálmán-kultuszt. A múzeum­igazgató helységnévkutatásai során került kapcsolatba elő­ször Kálmán Imre munkássá­gával, és mivel mindig is érde­kelte a nagy emberek gyerekko­ra, kutatásokba kezdett. - Ké­sőn kezdtem, mert talán 8-9 emberrel találkoztam, aki gye­rekkorától ismerte - meséli. A régi siófokiak a gyerekévekről és arról is meséltek, hogy Kál­mán sikeres zeneszerzőként is többször hazalátogatott, és szí­vesen időzött barátai körében. Matyikó Sebes­tyén József: a siófokiak szívesen beszéltek Kálmán Imréről Kálmán imre hagyatéka Siófok büszkesége a világhírű operettszerző munkássága, a bemutatására múzeumot létesített a város. Európa országaiból is sokan látogatják a gyűjteményt AZ OPERETTKIRÁLY SIÓFOKON Kálmán háziköntöse is megtekinthető kiállítás A gyűjtemény bővítése a rokonok kihalásával egyre nehezebb lesz Művészfotón Lehár és Kálmán találkozása Egy zongora, csillár, néhány szék és fényképek. 1987-ben mindössze ennyiből állt a Kál­mán Imre Múzeum berendezé­se. A gyűjtemény az évek során szépen gyarapodott. A kiállított darabok nagy része 1991-ben ke­rült a múzeumba, amikor a fele­ség, Vera és a legfiatalabb lány­gyermek, Yvonne közbenjárásá­ra a bécsi Hofburgból és a Szín­házi Múzeumból eredeti fotók és egyéb relikviák kerültek Sió­fokra. A múzeum helyiségei kö­zül az egyik legérdekesebb az a szoba, ahol olyan személyes tár­gyak láthatók, mint a komponis­ta kedvelt karosszéke, bordó há­ziköntöse és az a szekreter, amin számos felejthetetlen darabot ve­tett papírra. Itt áll az a gramofon is, ami mellett a szerző gyakran hallgatott zenét. Látványos a múzeum azon terme, ahol A csárdáskirálynő bárjelenete látható. Ugyaneb­ben a helyiségben kapott he­lyet Kálmán kedvenc fiatalko­ri zongorája és az emlékház legújabb szerzeménye, egy Ga- veau pianínó, ami a nemrég el­hunyt utolsó magyarországi rokon ajándékaként került Sió­fokra. A kiállítás gyarapítása a családtagok kihalásával egy­re nehezebbé válik - mondja | a múzeumigazgató. A gyűjte- £ ményt gazdagító darabok mos- | tantól leginkább aukciókon § lesznek beszerezhetők. Régi zene, ifjú hallgatók. Sok fiatal látogat a siófoki múzeumba Kálmán Imre és Lehár Ferenc operettszerzők nevei nemcsak szakmaiságukban forrtak ösz- sze, hanem egy dátumban is. 2002 óta ugyanis október 24-e - ami Kálmán születésének és egyben Lehár halálának a napja - a magyar operett napja. A két szerző elismerte egymás sikere­it. Erről a Kálmán Imre Múze­umban egy, az 1930-as évek kö­zepén készült fotó árulkodik. A képet a Madridban élt kaposvá­ri fotóművész, Juan Gyenes ké­szítette a két férfi kézfogásáról. A múzeum falain e művészfotó mellett Kálmán-operettek pla­kátjai sorakoznak, így például A cirkuszhercegnő eredeti posz­tere is a kiállítás része. • Juan Gyenes készítette a fotót Kálmán Imréről és Lehár Ferencről

Next

/
Oldalképek
Tartalom