Somogyi Hírlap, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-20 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 3. szám

4 2008. JANUÁR 20., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA a biblia éve Évszázadokon át olvasni is tilos volt, ma viszont ez a világ legtöbb kiadást megért könyve. A Biblia magyar kiadásaival is könyvtárak telnek meg. Magyarországon 2008 a Biblia éve. A VILÁG LEGISMERTEBB BESTSELLERE Debreceni- kötésű biblia A 18. századból származó ritkaságot kora mellett egyedi díszítése, pergamenborító­jának ragyogó színei, magyar népművésze­ti motívumai teszik különösen értékessé ÍHjínpiíjTfjíífji Élllfl! Bibliai legek 2426 nyelvre fordították le részben vagy egészben a Bibliát. 24 MILLIÓ PÉLDÁNYBAN jelenik meg évente, s további 627 mil­lió példányban szövegének rész­letei. Csak 1815 és 1975 között 2 milliárd 500 millió példányt nyomtattak. 0.5 NÉGYZETMILLIMÉTERES a világ legkisebb, héber bibliá­ja. Az izraeli Technion kutató- intézet tudósai hozták létre, miután egy szilíciumdarabkába vésték az Ószövetség mind a 308428 szavát. 15 perc a bibliaírás rekordja. Az egyesült államokbeli Royal Rangers evangéliumi keresz­tény cserkészmozgalom tábo­rának 12600 résztvevője rögzítette a szöveget pergamen- tekercsre. 241 órával a németországi Észak-Rajna-Vesztfália tarto­mány egyik protestáns gyüleke­zetének 300 tagja tartja a folya­matos bibliaolvasás rekordját. Kumráni titok: a tekercsek nem cáfolták a Bibliát KUMRÁN 420 MÉTERREL a ten- gerszint alatt, a büdös és sós Holt-tenger partján fekszik, 12 kilométerre Jeruzsálemtől. Ma csak néhány iszappal bekent és a „vízen" lebegő turistát látni itt, az időszámításunk előtti 2. századtól Jézus koráig azonban népesebb volt: ide vonultak ki az esszénusok, hogy magány­ban és cölibátusban éljenek. A zsidó csoport összegyűjtötte és le is másolta az akkori szent írások egy részét, köcsögökbe tették és viasszal lezárva - barlangokba rejtették a papirusztekercseket. 1947-ben BEDUIN törzsek talál­ták meg az első kumráni íráso­kat. 1948-ban, az arab-izraeli háború idején a tekercsek egy része a régiségpiacra került, 1954-ben a Wall Street Journal­éi egyik holt­tengeri tekercs darabja. Jézust nem em­lítik a hé­ber szöve­gek. bán négyet meg is hirdettek el­adásra. Végül egy kutatócsoport igyekezett megfejteni a szövege­ket A keresztény kutatók meg erősítést vártak a Jézus-korabeli iratokról az Újszövetség tartal­mára, mások attól tartottak, a szöveg cáfolni fogja Jézus törté­netét, ne adj' isten, létezését, ta iratok teljes publikálására 1991-ig várni kellett, de végül kiderült: a kumráni tekercsek nem írják át a Bibliát. Az Újszö­vetséghez nincs közük, Jézust nem említik, tartalmaznak vi­szont magyarázatokat az Ószö­vetséghez, és sokat elárulnak a kumráni zsidók életéről Ú. M. FORRÁS: El ROPRESS-CYÖIÍÉS - EUROPtósS-GRAFIK A Biblia a hit tárgya és felbecsülhetetlen értékű kulturális kincs. Mindkettővel foglalkozik a Biblia éve. Farkas Károly - Éber Sándor Nyugati előzmények után ideha­za is megrendezik a Biblia évét, azaz az esztendőt a Szentírás be­mutatásának, az irodalmi, mű­vészeti és történelmi összefüg­gések feltárásának szentelnék. „A Szentírás a 21. században olyan szemléletet kínál fel, amelyre a magyar társadalom­nak komoly igénye van, mert a Biblia értékei, erkölcsisége egy értékvesztett világban még hangsúlyosabb” - mondta la­punk kérdésére Burján Tamás, a Magyar Bibliatársulat munka­társa. „A Biblia éve 2008 kezde­ményezés terveink szerint né­hány központi rendezvényt, va­lamint számtalan helyi, a gyüle­kezetekben és más kisközössé­gekben megvalósuló alkalmat jelent, amelyeken a Biblia kerül a középpontba mint a hit tárgya, és úgy is, mint felbecsülhetetlen értékű kulturális kincsünk.” „Rengeteg értékes biblia, nyomtatvány és kézirat rejtőzik az országban - mondta lapunk kérdésére Tímár Gabriella, a bu­dapesti Biblia Világa Múzeum vezetője. - Legutóbb Velencén, egy padláson találtak egy 16 szá­zadi Váradi Bibliára, egyik mun­katársunk pedig néhány ezer fo­rintért vásárolta meg a gyűjte­mény egyik legértékesebb da­rabját” - mondta a szakértő. A múzeum dísze Károli Gáspár 1590-ben készült eredeti Vizso- lyi Bibliája, az első magyar nyel­vű teljes fordítás. Az értékes rit­kaságot több százezer forintért restauráltatta a múzeum, de több könyv beszerzésére és hely­reállítására nincs pénz. Pedig gyakran kerülnek elő újabb és újabb ritkaságok, és egyre több formában jelenik meg a keresz­ténység szent könyve. A bibliakiadás ugyanis világ­szerte valóságos reneszánszát éli. Legutóbb Magyarországon el­készült a lován cigány nyelvű vál­tozat, de létezik biblia cowboyok- nak és szörfösöknek is, és készül a gördeszkások bibliája is. Az 1700 oldalas könyv kiadása speciális, vékony papírt és nyomdagépeket igényel, így csak nagy mennyiségben éri meg kiadni Szingalez gyermekbiblia Srí Lanka szigetéről származó, *2 gyermekeknek szóló, rajzokkal illusztrált kiadvány ^ .SS*** £%?**'”“** *** ,í>4 s* w<-- tíraWs, as*r **** "• *< '*•' '■* *”***- V»«. BM4- ^ áfr-i-íi <•" i&Hvd ifíKfiv, oAía)i tói***} <**# í**®* ***« ÍC-; ZjfmJ esi S9 ozav&xt tttth/Ou .- <!<*■ * *a, 83*. György Antal lelkész bibliája nak fedelét 1946-ban egy szibériai fogolytáborban készítették a magyar rabok ■mi hassák a Szentírást. Az egy­ház kezdetben nem nézte jó szemmel a Biblia elterjedését. A reformáció előfutárai, a valdensek, John Wycliffe vagy Húsz János már a XIII. és a XIV. században is nemzeti nyelven akarták terjeszteni a Bibliát Luther Jánosnak és a reformációnak óriási segítsé­gére volt a könyvnyomtatás. pecsuk ottö forradalmi vál­tozásnak nevezte, hogy a fran­cia nyomdász, Róbert Estienne az 1540-es években a folyó szöveget versekre osztotta. A biblia szélesebb körű elterje­dése az 180(k.is évek elején az angol, német és amerikai missziós mozgalmaknak köszönhető. Ekkor kezdődött meg az olcsó tömeggyár- ^ tás. Az ipari forradalom ide­jén, Magyarországon pedig a XIX. század végén általánossá vált, hogy a legszegényebb csa­ládoknak is volt bibliájuk. ma már a legnagyobb kiadók Kínában, Koreában és Brazí­liában működnek, mivel itt tudják a legolcsóbban előállí­tani a könyvet. A mintegy 1700 oldalas könyv kiadása ma is drága, speciális nyom­dagépeket, igen vékony papírt igényel, így csak igen nagy mennyiségben éri meg kiadni. A DIGITÁLIS KORSZAKBAN CD-n, DVD-n és MP3 változat­ban is kiadták a Szentírást, sőt Ausztriában még SMS- nyelvre is lefordították. AZ ELSŐ NYOMTATOTT bibliák a XV. században jelentek meg. „Az egyik módszer szerint a ki­nyomtatandó oldalakat egy fatáblába faragták bele"- mondta lapunknak Pecsuk Ottó, a Magyar Bibliatársulat főtitkára. Johannes Gutenberg német ötvösmester fejlesztette ki az 1440-es években a cserél­hető ólombetűkkel való nyom­tatást. Az 1450-es években már 250 lapot nyomtatott óránként. A nyomtatás előtt csak a leggazdagabb uralko­dóknak volt könyvtáruk, Mátyás király pár száz kötete óriási luxusnak számított. A nyomtatással már a gazdag polgárok is megengedhették maguknak, hogy megvásárol­Nyomtatás egy 1640-ben készült gépen. Óránként 200 lapra képes. Hanau-i biblia Az 1608-ban készült Szentírás­ba még I. Rákóczi György fejedelem jegyzetelt Vizsolyi Biblia Az 1590-ben készült Szentírás az első ismert, teljes, magyar nyelvű bibliafordítás IflHK Tímár Gabriella és az ezereves biblia A református lelkész, a budapesti Biblia Világa Múzeum vezetője a Janus Panno­nius által használt 10. századi görög biblia másolatával Kínai biblia Egyszerűsített írásjelekkel készített biblia a Kínai Népköztársaságból

Next

/
Oldalképek
Tartalom