Somogyi Hírlap, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-20 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 3. szám
4 2008. JANUÁR 20., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA a biblia éve Évszázadokon át olvasni is tilos volt, ma viszont ez a világ legtöbb kiadást megért könyve. A Biblia magyar kiadásaival is könyvtárak telnek meg. Magyarországon 2008 a Biblia éve. A VILÁG LEGISMERTEBB BESTSELLERE Debreceni- kötésű biblia A 18. századból származó ritkaságot kora mellett egyedi díszítése, pergamenborítójának ragyogó színei, magyar népművészeti motívumai teszik különösen értékessé ÍHjínpiíjTfjíífji Élllfl! Bibliai legek 2426 nyelvre fordították le részben vagy egészben a Bibliát. 24 MILLIÓ PÉLDÁNYBAN jelenik meg évente, s további 627 millió példányban szövegének részletei. Csak 1815 és 1975 között 2 milliárd 500 millió példányt nyomtattak. 0.5 NÉGYZETMILLIMÉTERES a világ legkisebb, héber bibliája. Az izraeli Technion kutató- intézet tudósai hozták létre, miután egy szilíciumdarabkába vésték az Ószövetség mind a 308428 szavát. 15 perc a bibliaírás rekordja. Az egyesült államokbeli Royal Rangers evangéliumi keresztény cserkészmozgalom táborának 12600 résztvevője rögzítette a szöveget pergamen- tekercsre. 241 órával a németországi Észak-Rajna-Vesztfália tartomány egyik protestáns gyülekezetének 300 tagja tartja a folyamatos bibliaolvasás rekordját. Kumráni titok: a tekercsek nem cáfolták a Bibliát KUMRÁN 420 MÉTERREL a ten- gerszint alatt, a büdös és sós Holt-tenger partján fekszik, 12 kilométerre Jeruzsálemtől. Ma csak néhány iszappal bekent és a „vízen" lebegő turistát látni itt, az időszámításunk előtti 2. századtól Jézus koráig azonban népesebb volt: ide vonultak ki az esszénusok, hogy magányban és cölibátusban éljenek. A zsidó csoport összegyűjtötte és le is másolta az akkori szent írások egy részét, köcsögökbe tették és viasszal lezárva - barlangokba rejtették a papirusztekercseket. 1947-ben BEDUIN törzsek találták meg az első kumráni írásokat. 1948-ban, az arab-izraeli háború idején a tekercsek egy része a régiségpiacra került, 1954-ben a Wall Street Journaléi egyik holttengeri tekercs darabja. Jézust nem említik a héber szövegek. bán négyet meg is hirdettek eladásra. Végül egy kutatócsoport igyekezett megfejteni a szövegeket A keresztény kutatók meg erősítést vártak a Jézus-korabeli iratokról az Újszövetség tartalmára, mások attól tartottak, a szöveg cáfolni fogja Jézus történetét, ne adj' isten, létezését, ta iratok teljes publikálására 1991-ig várni kellett, de végül kiderült: a kumráni tekercsek nem írják át a Bibliát. Az Újszövetséghez nincs közük, Jézust nem említik, tartalmaznak viszont magyarázatokat az Ószövetséghez, és sokat elárulnak a kumráni zsidók életéről Ú. M. FORRÁS: El ROPRESS-CYÖIÍÉS - EUROPtósS-GRAFIK A Biblia a hit tárgya és felbecsülhetetlen értékű kulturális kincs. Mindkettővel foglalkozik a Biblia éve. Farkas Károly - Éber Sándor Nyugati előzmények után idehaza is megrendezik a Biblia évét, azaz az esztendőt a Szentírás bemutatásának, az irodalmi, művészeti és történelmi összefüggések feltárásának szentelnék. „A Szentírás a 21. században olyan szemléletet kínál fel, amelyre a magyar társadalomnak komoly igénye van, mert a Biblia értékei, erkölcsisége egy értékvesztett világban még hangsúlyosabb” - mondta lapunk kérdésére Burján Tamás, a Magyar Bibliatársulat munkatársa. „A Biblia éve 2008 kezdeményezés terveink szerint néhány központi rendezvényt, valamint számtalan helyi, a gyülekezetekben és más kisközösségekben megvalósuló alkalmat jelent, amelyeken a Biblia kerül a középpontba mint a hit tárgya, és úgy is, mint felbecsülhetetlen értékű kulturális kincsünk.” „Rengeteg értékes biblia, nyomtatvány és kézirat rejtőzik az országban - mondta lapunk kérdésére Tímár Gabriella, a budapesti Biblia Világa Múzeum vezetője. - Legutóbb Velencén, egy padláson találtak egy 16 századi Váradi Bibliára, egyik munkatársunk pedig néhány ezer forintért vásárolta meg a gyűjtemény egyik legértékesebb darabját” - mondta a szakértő. A múzeum dísze Károli Gáspár 1590-ben készült eredeti Vizso- lyi Bibliája, az első magyar nyelvű teljes fordítás. Az értékes ritkaságot több százezer forintért restauráltatta a múzeum, de több könyv beszerzésére és helyreállítására nincs pénz. Pedig gyakran kerülnek elő újabb és újabb ritkaságok, és egyre több formában jelenik meg a kereszténység szent könyve. A bibliakiadás ugyanis világszerte valóságos reneszánszát éli. Legutóbb Magyarországon elkészült a lován cigány nyelvű változat, de létezik biblia cowboyok- nak és szörfösöknek is, és készül a gördeszkások bibliája is. Az 1700 oldalas könyv kiadása speciális, vékony papírt és nyomdagépeket igényel, így csak nagy mennyiségben éri meg kiadni Szingalez gyermekbiblia Srí Lanka szigetéről származó, *2 gyermekeknek szóló, rajzokkal illusztrált kiadvány ^ .SS*** £%?**'”“** *** ,í>4 s* w<-- tíraWs, as*r **** "• *< '*•' '■* *”***- V»«. BM4- ^ áfr-i-íi <•" i&Hvd ifíKfiv, oAía)i tói***} <**# í**®* ***« ÍC-; ZjfmJ esi S9 ozav&xt tttth/Ou .- <!<*■ * *a, 83*. György Antal lelkész bibliája nak fedelét 1946-ban egy szibériai fogolytáborban készítették a magyar rabok ■mi hassák a Szentírást. Az egyház kezdetben nem nézte jó szemmel a Biblia elterjedését. A reformáció előfutárai, a valdensek, John Wycliffe vagy Húsz János már a XIII. és a XIV. században is nemzeti nyelven akarták terjeszteni a Bibliát Luther Jánosnak és a reformációnak óriási segítségére volt a könyvnyomtatás. pecsuk ottö forradalmi változásnak nevezte, hogy a francia nyomdász, Róbert Estienne az 1540-es években a folyó szöveget versekre osztotta. A biblia szélesebb körű elterjedése az 180(k.is évek elején az angol, német és amerikai missziós mozgalmaknak köszönhető. Ekkor kezdődött meg az olcsó tömeggyár- ^ tás. Az ipari forradalom idején, Magyarországon pedig a XIX. század végén általánossá vált, hogy a legszegényebb családoknak is volt bibliájuk. ma már a legnagyobb kiadók Kínában, Koreában és Brazíliában működnek, mivel itt tudják a legolcsóbban előállítani a könyvet. A mintegy 1700 oldalas könyv kiadása ma is drága, speciális nyomdagépeket, igen vékony papírt igényel, így csak igen nagy mennyiségben éri meg kiadni. A DIGITÁLIS KORSZAKBAN CD-n, DVD-n és MP3 változatban is kiadták a Szentírást, sőt Ausztriában még SMS- nyelvre is lefordították. AZ ELSŐ NYOMTATOTT bibliák a XV. században jelentek meg. „Az egyik módszer szerint a kinyomtatandó oldalakat egy fatáblába faragták bele"- mondta lapunknak Pecsuk Ottó, a Magyar Bibliatársulat főtitkára. Johannes Gutenberg német ötvösmester fejlesztette ki az 1440-es években a cserélhető ólombetűkkel való nyomtatást. Az 1450-es években már 250 lapot nyomtatott óránként. A nyomtatás előtt csak a leggazdagabb uralkodóknak volt könyvtáruk, Mátyás király pár száz kötete óriási luxusnak számított. A nyomtatással már a gazdag polgárok is megengedhették maguknak, hogy megvásárolNyomtatás egy 1640-ben készült gépen. Óránként 200 lapra képes. Hanau-i biblia Az 1608-ban készült Szentírásba még I. Rákóczi György fejedelem jegyzetelt Vizsolyi Biblia Az 1590-ben készült Szentírás az első ismert, teljes, magyar nyelvű bibliafordítás IflHK Tímár Gabriella és az ezereves biblia A református lelkész, a budapesti Biblia Világa Múzeum vezetője a Janus Pannonius által használt 10. századi görög biblia másolatával Kínai biblia Egyszerűsített írásjelekkel készített biblia a Kínai Népköztársaságból