Somogyi Hírlap, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-15 / 12. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2008. JANUÁR 15., KEDD 3 MEGYEI KÖRKÉP Szélárnyékba szorult a megye gazdaság Egyedül Somogybán csökkent a toplistás cégek árbevétele Romokban hever a somogyi gazdaság - fogalmazott az egyik cégvezető. S ezt sajnos a rideg számok is alátámasztják. Balassa T.-Harsányi M. A TOP 500-as somogyiak exportjának alakulása is negatívan alakult 2006-ban: az előző évet 100 százaléknak tekintve 69 százalékra esett vissza. Tolna 96 százalékos lett: minden más megye húzócégei növelni tudták árukivitelüket. A rangsor élmezőnye magabiztosan posztói az impozáns helyeken. Komoly pozícióvesztést egyedül a Flex- tronics International Kft.- nek kellett elkönyvelnie, amely 2004-ben még a harmadik helyen szerepelt. De még ezzel együtt is az előkelő 21. helyen áll árbevételben. A legjobb cégek félezres listájában majdnem minden második (226) budapesti. A sorba megyénkből csupán hat került be az árbevétel, három pedig a nyereség alapján. A régióból Tolna kettő és Baranya is csak nyolc húzócéggel büszkélkedhet, ha az árbevételt nézzük, és kettő, illetve tizenkettő, ha a nyereséget. A legerősebb magyar cégek ágazati vizsgálata alapján elmondható: a nagykereskedelemben 72, az építőiparban 51, az energiaiparban 40 cég érintett adózott eredménye alapján. Az említett foglalkoztatási visszaesést a munkanélküliségiráta alakulása mutatja. Szabolcs (13,6 százalék), Borsod (12,0) és Nógrád (10,6) után Somogy áll a 4. helyen (10,3). Győr-Moson-Sop- ron van 4,3 százalékkal a legkedvezőbb helyzetben. Hrubi László, az MTA Dél-duSOMOGY GAZDASÁGI HELYZETE szorosan összefonódik a régióéval - közölte Hollósy Tibor, a kaposvári Kométa Zrt. ügyvezető-helyettese. - Gazdaságilag a hátrányos helyzetű térségek közé sorolják a Del-Dunántúlt. S aligha véletlen, hogy sokakban ez a benyomás alakult ki. nántúli Regionális Kutatások Központja tudományos munkatársa a régió kedvezőtlen adatait a közép-kelet-európai gazdaságfejlődés történetével magyarázza. A környező országok gazdasági potenciáljának kialakulásában nagy szerepet játszott a külföldi multinacionális tőke. Modernizációt elősegítő térbeli terjedését a térség adottságai határozták meg. A piacok közelsége, az információs és a közlekedési kapcsolat sokat nyomott a latban: az országokat összekötő autópálya-kapcsolatok nyerő helyzetben versenyeztek. A másik összetevő az igénybe vehető termelési kapacitások milyensége volt.- Az ‘90-es évek gyenge, telephelyes ipart örököltek, nem volt mit privatizálni - mondta Hrubi László. - Ezt nehezítette és nehezíti a földrajzi elhelyezkedés. A Dél-Dunántúl gazdasági szempontból kevésbé értékes hely, kedvezőtlen árnyékpozíciA szakember úgy vélte: számos idelátogató a szívéhez kap, amikor végigautózik a megye útjain. - Az infrastruktúra javítása a leglényegesebb teendő - fejtette ki. - Erre egy percet sem szabad várni. Az útépítés ugyan rengeteg összeget emészt jel, ám hosszú távon óban fekszik az európai piac számára. És ebben nem mostanában lesz változás. A MTA kutatóintézetének tudományos munkatársa szerint a tőke megjelenése lezárult folyamat, új multinacionális cégek jöhetnek ugyan, de a térszerkezet aligha változik. Tisztán erőforrásaink alapján nemigen leszünk ennél vonzóbb térség. Egy ipartelepre, házra, emberre, közműre, autópályás adottságra még önmagában nem mozdul a tőke, húzta alá. ‘ - A kitörési lehetőséget a pólusprogram jelentheti, amely Pécs központtal ugyan, de régiós fellendülést hozhat. Feltéve, ha sikerül a kis- és középvállalkozások bázisán, egyetemi részvétellel olyan gazdasági tevékenységek láncolatát meghonosítani, amelyek szakmai és pénzügyi befektetéseket hozhatnak. Az európai piacok számára korszerű termékeket és szolgáltatásokat kell előállítani, melyek biztosan megtérül. Az igényes úthálózattal rendelkező régió vonzereje nő, befektetők jelennek meg, s megpezsdül a megye gazdasága. Görcsösen ragaszkodni kell az útfejlesztéshez, különben tovább mélyülhet a szakadék az egyes régiók teljesítménye között. a tőkebefektetés számára vonzóak. Egészségügyi és környezeti kutatások, a kulturális ipar is kitörési pont lehet. Hrubi László végül kérdésünkre elmondta: nem az államtól kell várni a megoldást, a globalizációs világban ugyanis a nemzetgazdaságok szerepe, az állami beavatkozások lehetsége egyre korlátozottabb. - A II. Nemzeti Fejlesztési Tervben éppen azt hiányolom, hogy hiányzik belőle az komolyabb decentralizáció, az erős regionális gazdaságfejlesztési intézményrendszer. A választott regionális önkormányzat, amely forrásokat, tudást képes összerakni. A mai helyzetet megfordítva a fejlesztések kétharmadáról régiós szinten kellene dönteni.- Romokban hever a somogyi gazdaság - Daxner Gábor, a HATÉKONYSÁGJAVÍTÁS, fejlesztés, s a dolgozók tudatos képzése - Tallián Attila, a segesdi Ferrokov Kft. ügyvezetője ezt tanácsolta. Hozzátette: csak akkor számíthatunk előremoz- dulásra, ha a megyében élők a modern gazdasági gondolatok szerint dolgoznak. mélyépítő-iparban érdekelt kaposvári Dél-Duép Zrt. elnökigazgatója röviden így jellemezte a helyzetet. - A teljesség kedvéért hozzá kell fűzni, hogy a folyamat nem tavaly óta tart, hanem hosszú évek alatt jutottunk idáig. Azt tapasztalom: egyre lejjebb csúszunk a lejtőn. S ami igazán elgondolkodtató, hogy 2008-ra is rosz- szak az előrejelzések. Daxner Gábor úgy fogalmazott: 2007 a csalódások éve volt az építőiparban. A legnagyobb beruházó, az állam erőteljesen visszafogta magát. - Részben vagy egészben elmaradtak a beharangozott nagy építkezések - folytatta. - Számos szennyvízcsatornázási munka nem valósult meg. Ha netán elrajtolt, akkor jóval később indult el a várva várt projekt. Emiatt gyomorszorító hónapokat éltek át a kis- és középvállalkozók. A nyomasztó terhek határára seregnyi helyen bocsátották el a munkásokat. A zrt. elnök-igazgatója szerint a nadrágszíjhúzás-politiká- ja helyett a belső piacot kellene élénkíteni. - Ebben óriási szerepe lehet a kormányzatnak és az illetékes szaktárcáknak. Ha rajtam múlna, Somogybán teljes erőbedobással az idegenforgalmat fejleszteném; új, megfizethető árú szállodákat, éttermeket építenék. A minőségi turizmus térhódítása szerintem új munkahelyeket teremtene a megyében. Régi vesszőparipám a mezőgazdaság megerősítése; olyan termelő beruházásokat támogatnék erőteljesen, amelyek rövid távon pénzt hoznak a gazdálkodóknak. A bioprogramnak kiemelten nagy támogatást adnék. Zuhanórepülés Az ipari termelés értéke Somogybán Innen szép merni! meneküljön, ki merre lát! Ha nem volnék röghöz kötött, tősgyökeres lokálpatrióta, és nemkülönben menekülő gyáva nyúl, akár erőt is vehetett volna rajtam az iménti pánikhangulat, amikor a somogyi gazdasági mutatók után a szakértői véleményeket is elolvastam. ha Somogy rt. volna, a szőrösszívű részvényesek gondolkodás nélkül áttelepítenének bennünket Nyugat- Magyarországra. Vagy Kínába, ott fel sem tűnnénk ennyien. Sátorbontás. dél-dunántűl és a teljes dél-magyar határszél eléggé értéktelen ugyanis gazdasági szempontból. Árnyékpozícióban vagyunk, ez a korrekt, szívfájdító fogalom. Az iparszerkezet elavult, a versenyhátrányunk tetemes, és az uniós regionális gazdaságfejlesztési forrásai soványak. És miközben másutt tovább erősödik a korszerű ipar, mi a források nagy részét az infrastruktúrafejlesztés restanciáira költjük. máshol már autópályán megy a pénz, nálunk még az autópályára. A BAJ NEM KICSI. Politikusi körben egy kiadós egymásra mutogatás szokott ilyenkor következni, hogy mégis kinek a négy évében szenvedtük el a megrendítő csapást? Már a kérdés is banális, a válaszként érkező köny- nyű pesti sértéseket pedig csak politikusainak kötelesek egymástól elviselni. jogerős lenne egy Nobel- díj, ha itt és most megmondanám: merre a kiút? De ez a térkép nincs nálam. Legfeljebb csak az első lépés a térkép felé. Példának okáért merjük feltételezni már, hogy aki itt, a szélen él velünk együtt, ugyanúgy itt, a szélen akar boldogulni. Kilépni az árnyékszélből. DE EZZEL MÁR Magyarországról beszélek. Széles e hazáról... Az igényes úthálózattal rendelkező régió vonzereje nő; sokba kerül, de megéri a fejlesztés Kedvezmény nyugdíjasoknak a szemétdíjból Huszonötmilliárdos álomfejlesztés a megyénél kötvények Az önkormányzati intézmények 165 projektjéből hatvan sikerére látnak reális esélyt Rendeletet hozott a helyi hulladékkezelési szolgáltatás rendjéről, a településtisztaság kérdéseiről a tabi képviselő-testület. Eszerint a szemétszállítási díjból kedvezményt kapnak a nyugdíjasok. A tabi önkormányzatnak ez az idén a számítások szerint 641 ezer forint díjkompenzációt jelent. A februárban életbe lépő rendeletben szabályozták a szemétszállítás gyakoriságát és időpontját is. Az 1100 literes lakossági edények elszállítására hétfő és csütörtöki napokon kerül sor. A 60 és 110 literes kukákat pedig az utcák beosztása alapján kedden vagy szerdán, illetve pénteken ürítik. ■ K. J. Régi adósságot törleszt a megyei önkormányzat, amikor 33 intézményének biztosítja a fejlesztési önerőt. Ennek egy új adósság az ára. A 4,5 milliárd forint értékű kötvénykibocsátással a településeket is támogatnák. Huszötmüliárd forint az összértéke azoknak a beruházásoknak, amelyeket a megyei önkormányzat az intézményeinél tervez a közeljövőben. Korábban arra kérték ezeket, hogy merjenek nagyban gondolkodni, és az időszerű felújítási igények mellett írják le dédelgetett, de talán kevéssé esélyes fejlesztési elképzeléseiket is.- Eddig összesen 165 projekt érkezett a folyamatosan változó Gelencsér Attila: hatvan pályázat támogatásával elégedettek lennénk A kórházi tömbért AZ említett megyei önkormányzati beruházások közül a Kaposi Mór Oktató Kórház fejlesztése, az úgynevezett tömbösítési program áll az élen. Ehhez több mint 1,7 milliárd forintos önerő szükséges. Az intézmény korszerűsítésének régóta tervezett folytatása több mint tízmilli- árd forintba kerül majd. További beruházásokat terveznek sajátos nevelési igényű gyermekeket gondozó óvodában, és betegszállító buszokat is vásárolnának. listára - mondta a kaposvári megyeházán hétfőn tartott sajtó- tájékoztatón Gelencsér Attila elnök. - Ebből 91-re már van pályázat, 26-ra még nincs, a többi egyelőre bizonytalan. A teljes fejlesztési igény 50 milliárd forintos. A megyei közgyűlés vezetője kérdésünkre hozzátette: hatvan pályázatuk támogatásával már elégedettek lennének. A megyei fejlesztések önerejét a hitelnél jóval olcsóbb kötvénykibocsátásból fedeznék. Sárdi Árpád általános alelnök erről elmondta: a fejlesztések szükségét illetően megvan a közgyűlési konszenzus, sőt, már a döntés is. - A kötvénykibocsátásról és annak mértékéről a február 8-i közgyűlés dönt majd - tette hozzá az alelnök. Sárdi Árpád elmondta még: négy megyei szociális intézmény legégetőbb gondjainak enyhítéséhez hozzájárult Lamperth Mónika miniszter is, aki 50 millió forintos támogatásról döntött. Elhangzott az is: az értékét illetően még bizonytalan kimenetelű tervezett kötvénykibocsátásból 300 millió forintos alapot hoznának létre, amellyel a kétezernél alacsonyabb lélekszámú települések uniós pályázati önerejét támogatnák. Somogy településeinek döntő többsége, mintegy 220 ebbe a kategóriába tartozik. ■ Balassa Tamás
