Somogyi Hírlap, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-14 / 11. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2007. JANUÁR 14., HÉTFŐ 13 SOMOGYORSZÁG KINCSEI természetközeüség A természeti ritkaságokban bővelkedő terület egykor nem volt látogatható, ám a tervek szerint hamarosan turisztikai látványosság lesz Belső-Somogy büszkeségéből A FEKETEVIPERA ŐSHAZÁM A SALÁTA A különleges környezet, a sajátos hangulatú táj, az élővilág egyedisége minden, a kaszói erdőbe érkező új és régi természetjáró számára maradandó élményt nyújt Hosszú időn át zárt terület volt a Baláta. Ennek köszönhetően maradt érintetlen. Csikós Magdolna- A Baláta-tó Magyarország egyik legrégebben, 1942 óta vé­dett területe - kezdi a település büszkeségének bemutatását Haj­dú Tibor polgármester. - A ma már láperdőkkel körülvett lefo­lyástalan mocsaras ősláp egy va­laha volt nagyobb felületű tó ma­radványa, amely a belső-somo­gyi tájra jellemző homokhátak­kal tagolt dombos vidéken egy tál alakú vízzáró agyagrétegen alakult ki. A természetes módon lassan feltöltődő tó vízutánpótlá­sát kizárólag a csapadék bizto­sítja, ezért vízszintje változó. A lassú, de folyamatos apadáshoz hozzájárult a környező mezőgaz­dasági területek vízrendezése is- mondta a polgármester. A Balá­ta környékén lakó idős emberek emlékezete szerint 1912 körül a tó teljes medrét kitöltötte a víz. 1928-ban és 1940-ben volt a leg­magasabb a vízállás, míg 1948 és 1950 között csaknem kiszá­radt a tó. Azóta lassan, de folya­matosan terjeszkedett a víz, s las­san öt évtizede jelentősen nem változik a vízmennyisége. Az erdőségek által védett te­rületen lévő Baláta hosszú időn át a Magyar Néphadsereg keze­lésében álló, zárt, nem látogat­ható terület volt. Ennek köszön­hetően érintetlenül maradt fenn az ősláp. A terület legnagyobb részét zsombékos nádas borítja, körü­lötte a csökkenő, de még jelen­tős kiterjedésű éger- és fűzláp­pal. Az egyik legnagyobb neve­zetesség a Magyarországon csak itt található s a Földön is csak mintegy ötven helyen élő El kell fogadni a természet tanítását, cserébe a sok szépségért Jégkorszakí emlék kaszőt sokan Somogy zöld szívének is nevezik, s hogy ez mennyire így van, azt az itt élők s az itt dolgozók tudják talán leginkább - mondta Ta­más János. - Amikor egy-egy fejlesztés, egy erdei út, egy ke­rékpárút, egy új pihenő létre­jön, az számomra nem csak egy újabb munka, befektetés, sokkal inkább egy új „család­tag” amelyről folyamatosan gondoskodni kell, alakítani az ide érkezők kedvére, s ez az igazán örömteli feladat. A mi munkánk az erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás és a fafel­dolgozás, de mindez nem mű­ködhetne az erdő, a környék szeretete és tisztelete nélkül, amelyre maga a természet ta­nít bennünket Minden fejlesztés egy új családtag A 190 HEKTÁROS lápfolt, melyből 94 hektár a Balá­ta-tó területe, a jégkorszak utáni időből maradt fenn. A lassanként elmocsaraso- dott tó valamikor a Balaton vízgyűjtő területéhez tarto­zott. A láp vízmennyisége az elmúlt száz évben jelen­tősen csökkent, a tó vízállá­sának magassága az id& járás függvénye. rovarfogó hínárnövény, az Aldrovanda. Hasonlóan híres a tószéli láp másik ritkasága, a tó­alma. Az úszó szigeteken még fellelhető a tőzegeper és a tő­zegmoha nagyobb állománya is, az állatvilágban pedig van erdei sikló, lábatlan gyík, mocsári teknős, pettyes gőte és jó né­hány békafaj. A legnevezete­sebb hüllő a keresztes vipera, amelynek egyik változata, a fe­ketevipera Magyarországon csak itt él. - A természeti adott­ságok jó alapot adnak a turiz­mus fejlesztésére - mondta Ta­más János, a HM Kaszó Erdő- gazdaság Rt. Vezérigazgatója. - A környezet eredetiségének és értékeinek megóvásával szeret­nénk minél több ember számá­ra megismerhetővé tenni ezt a csodálatos élővilágot. Első lé­pésként egy tanösvényt alakí­tottunk ki, amely gyalog és ke­rékpárral is járható, a későbbi­ekben pedig egy ökoturisztikai központot szeretnénk létrehoz­ni - mondta. SZERINTEM hajdú tibor: - Gyönyörű termő szetvédelmi területet tudhatunk magunkénak a Baláta-tóval. Ez a vidék nem csak az itt élőknek nyújt kikapcsolódást, de kör­nyékbeli csoportok - óvodások, iskolások és nyugdíjasok - gya­korta jönnek felfedezni a tó kör­nyékének élővilágát. Települé­sünk nagy gondot fordít arra, hogy a turisták számára jó fel­tételeket teremtsen. MÁTÉ ZOLTÁN: - Nem véletlenül lett Somogyország kincse ez a Baláta, hiszen ez a rész a balá- tai erdőtömb éke. Sokan csodál­koznak, hogy hogyan lehet az erdőség közepén egy tó, de pont ez adja a természeti környezet egyediségét A tó különleges nö­vény- és állavilága régóta védett, s általunk, itt élők és dolgozók által is féltett és szeretett kincs. borovics János: - Gyermekeim itt nőttek fel, de ma már Szege­den élnek. Hazajövet azonban első útjuk a tóhoz vezet, legyen bármilyen évszak és napszak. Gyermekkoruk ehhez kötődik, s ezért a szívük is itt maradt ki­csit. Szeretik népszerűsíteni ezt a tájat, s szerencsére eddig sen­ki nem csalódott, akit barátaik, ismerőseik közül elhoztak a Baláta-tóhoz. Nagyon sok kirándulót vonz a kisvasút különlegesség Évente egyszer gyűlnek össze a vasút és az erdő barátai A gímszarvasállomány világhírnevet szerzett A Kaszói Erdei Vasút Ma-' gyarország egyik legfiatalabb kisvasútja. A második világhá­ború után, 1952 és 1955 között építették, akkoriban a faanyag szállítására. Elsőként a Szenta - Bojsza - Rinya fővonal épült meg, ezután jött létre a Bojsza - Kaszó útvonal, amely érinti a Baláta tó környékét is, s termé­szetvédelmi területen halad át. A 760 milliméter nyomközű kisvasúton a kezdetektől C-50- es dízelmozdonyok dolgoztak. Eleinte valóban csak a fát szállí- H tották a Szentai fafeldolgozó ál- J lomásra, majd a nagy érdeklő- | dés miatt 1961-ben a személy- | szállítás is megkezdődött. Ma £ már ez a fő ágazat, miután az Május harmadika a kisvasút napja, ekkor hajtányversenyt is tartanak erdei utak megjelenése miatt az áruszállítás ezen a vonalon le­csökkent, majd 1985-ben meg­szűnt. A turizmus azonban ezek után fellendült, kultusza lett a kisvonatnak, s ez manapság is virágkorát éli. Az erdőgazdaság ezért felújította a vasutat és a pályát, pihenőhelyet épített az állomáshoz, és a helyi önkor­mányzattal közösen programo­kat, kirándulásokat is szervez­nek a kisvasúthoz, amely a nyolc kilométeres Szenta-Ka- szó közötti pályán közlekedik 15 kilométeres sebességgel. Évente egyszer, a kisvasút nap­ján, május harmadik szombat­ján hajtányverseny is van. Sokan gondolják úgy, hogy a kis­vasút mellett a kaszói erdő vad­állománya is érdemes lenne a Baláta-tó elismeréséhez hasonló kitüntetésre, elismerésre. A megye jeles kincsei, értékei között számon tartott területen s annak közelségében - a kaszói és a lábodi erdőben - ugyanis ér­tékes és egyedi szarvasállomány él. Közülük a Dél-Somogyban élő gímszarvas világhírűnek szá­mít. A világ trófearangsorában az első tíz helyen öt, Magyaror­szágon ejtett gím bika van, a leg­jobb ötven között tizenhetet lőt­tek hazánkban. Ezekhez az ada­tokhoz, más vadterületek mel­lett, a kaszói erdőség is jelentő­sen hozzájárult. A világranglistán jó néhány kaszói trófea megtalálható

Next

/
Oldalképek
Tartalom