Somogyi Hírlap, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-12 / 10. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2008. JANUÁR 12., SZOMBAT 10 AZ ÉV SOMOGYI EMBERE Nővé szelídítette a tizenhat lábú sárkányt kötődés Hoffmann György, a völgyhíd létesítményvezetője nem tud elszakadni a monstrumtól Negyven éve dolgozik híd­építőként Hoffmann György, a Kőröshegyi Völgyhíd létesítményveze­tője. A viadukt volt számá­ra a szakmai kiteljesedés. Kolumbán Tünde- A Kőröshegyi Völgyhíd volt élete legnagyobb megbízatása?-150 éves a magyar hídépítés története, de ekkora és ilyen híd még soha nem épült Ilyen fel­adat egyszer adódik az ember életében. Bevallom, először na­gyon nehezen álltam kötélnek. Féltem az egésztől. Volt, aki azt mondta, hogy a Hídépítő ebbe műszakilag és anyagilag is bele­bukhat. Amikor nekiálltunk - be­vallom és nem szégyellem -, még elég sötét volt számomra min­den. Nagyon nagy munka volt mert sokfele dolgot kellett koor­dinálni a kisajátításoktól a faki­vágásokig. Három évig rosszul aludtam. Persze nem egyszemé­lyes feladatról volt szó, nagyon jó csapat állt mögöttem. Ám azért, hogy az egész mikorra készül el, mennyiből és lehetőleg baleset nélkül, azért egy személyben vol­tam felelős. Elég extrém körül­mények között dolgoztunk, ek­kora méretekkel, tömegekkel még nem volt dolgunk. Azzal együtt, hogy módosítottuk is egy­szer a határidőt, igen rövid folya­matnak számít az, hogy erős há­rom év alatt elkészült a híd. Csak mi magyarok találhatunk ki ilyet, hogy ennyi idő alatt meg­építünk egy ekkora .viaduktot két irányból. Mert miért ne épülhe­tett volna meg ugyanez a híd mondjuk öt év alatt? Akkor nem is került volna talán ennyibe.- Mi történt volna, ha tavaly té­len is a mostanihoz hasonló lett volna az időjárás?- Akkor igen nagy bajba kerül­tünk volna. Bevallom nagyképű­en - és ezért ki lehet nevetni -, az én ütemtervemben az elmúlt két évben nem szerepelt a tél. Ezt tel­jesen komolyan is gondoltam, előre így terveztem. A kooperáci­ós értekezlet jegyzőkönyvébe is bekerült. Egyszerűen nem fért bele az ütemtervbe a leállási idő.- Mást is sikerült „fent” elintéz­nie?- Rendkívül büszke vagyok rá, hogy az építkezés során nem tör­tént baleset Nem vagyok vallá­sos ember, de októberben misét mondattam a kőröshegyi katoli­kus templomban azért, hogy ez így alakult. Gyakran jártam vé­gig az építkezést, és néha a ha­jam égnek állt. Előfordult, hogy azt mondtam: biztos lóg itt vala­miféle láthatatlan madzag, ami megfogta ezt az embert, hogy nem esett le a mélybe. Volt olyan, hogy leszakadt egy 100 tonnás darab a zsaluzókocsiról. Szerin­tem akkor is néztek minket fent- ről, hogy nem történt komolyabb baj. Minden olyan dolgot megen­gedtem, amiről úgy gondoltam: biztonságos. Szerveztünk láb- tengóbajnokságot a legmaga­sabb pilléren, itt forgattak videó- klipet a Hooligans-es fiúk, a Desperado zenekar olyan videót készített a hídon, amiben lezu­hant egy autó. Ilyen biztonságos extrémitás volt a Talmácsi és a Veress versenye is. Biztos voltam benne, hogy nem lehet baj. A bá­zisugrók ezzel szemben hiába Hoffmann György, a Kőröshegyi Völgyhíd létesítményvezetője: a völgyhíd Somogyország büszkesége kelt hogy legyen. Magyar bravúr, amely az utókornak épült és a Dél-Balaton nevezetessége Kvaddal száguld a hídember, de a természetre nagy gonddal vigyáz kalandvágyó ember Hoff­mann György, aki bizony elég sokáig a különböző sportoknak is élt.- kosárlabdáztam. Utoljára ötvenöt évesen mentem a pályára. Azért hagytam ab­ba, mert az ízületeim már nem bírták - mondta. ugyancsak ebből a kényszer­ből adta el az enduro-motor- ját is, amit aztán egy kvadra cserélt. A szerkezettel legin­kább a saját tanyáján szá­guldozik, ami a Balaton-felvi- déken található Hegyesden fekszik. azt mondja: a vadászok ed­dig még nem kergették meg a Balaton-felvidéken a kva- dozás miatt, de erre nem is kerül sor, mert tiszteli a ter­mészetet, ezért ha úgy adó­dik, hogy a saját területén túlra merészkedik, akkor is csak szigorúan a kitaposott utakat használja. Hoffmann György A HÍDÉPÍTŐ ZRT. létesítményveze- tője 1947. JANUÁR 12-én született Magyarszéken. Nős, három gyer­meke és két unokája van. 1965-ben végzett a pécsi Ziper- novszky Károly gépipari techni­kumban, majd a dunaújvárosi főiskolára járt, de nem fejezte be. Szabadidejében kvadozik, motorozik és fogatot hajt. Rabul ejtette az Öreg-híd és a mostari kávé, évente kétszer meglátogatja a bosznia-hercegovinai hölgyet FEBRUÁRBAN LESZ 40 ÉVE, hogy Hoffmann György hídépítéssel foglalkozik. Pályafutása során számos hazai és külföldi mun­kán dolgozott, nemegyszer ve­szélyes körülmények között. Er­ről egy pristinai vasúti híd da­rabja árulkodik, amit 1999-ben hoztak rendbe munkatársaival, miután az átkelőt a jugoszláv háborúban eltalálta egy rakéta.- Azt a hidat úgy javítottuk, hogy közben robbantgattak kö­rülöttünk - mesélt sokkal kellemesebb élmények fűzik Bosznia-Hercegovina egyik leghíresebb történelmi építmé­nyéhez, a mostari Öreg-hídhoz, aminek a rekonstrukciós mun­kálatai Hoffmann György veze­ti lerombolt évszázados híd helyreállításában Hoffmann György is részt vett tésével zajlottak. - Mostarban a magyar műszaki kontingens tiszteletbeli tagjává is választot­tak - mondja büszkén. a 16. századból származó hidat 1993-ban rombolta le a boszni­ai háborúban a horvát tüzér­ség. A magyar katonák és a Hídépítő csapata 1997-ben kö­zösen emelték ki a lerombolt híd darabjait a Neretva folyó­ból. Hoffmann György a Kőrös­hegyi hídhoz hasonlóan a mos­tari Öreg hölgyhöz is erősen kö­tődik. Évente kétszer meg is lá­togatja a különleges kőhidat. E látogatások alkalmával szerzi be kedvenc mostari kávéját is, ami tíz éve hozzátartozik a min­dennapjaihoz. Több mint hárommillió munkaórát dolgoztak a szakemberek a völgyhíd építésén három év alatt az M7-ESEN autózva Kőrös­hegy felett ma már alig vesz- szük észre, hogy hídon hala­dunk át. Pedig egészen pon­tosan 1872 méteren keresztül gurulunk a viadukton. A 16 lábú sárkány legmagasabb pontja alatt 80 méternyi mélység tátong. A viadukt, ami a magyar mérnöki tudás szimbóluma is, 23,8 méter széles és 16 pilléren áll. Az építkezés során nagyjából 130 ezer köbméter betont és mintegy 19 ezer tonna beton­acélt használtak fel az ott dolgozók, akik 3 millió 200 ezer munkaórát töltöttek el Kőröshegynél. a loo évre épült völgyhidat a háromévi építkezés során 46 ország lakói látogatták meg. Az északi partról a völgyhíd a látványosság. Hoffmann György abban bízik, megszeretik az emberek mentek a minisztériumba is, nem engedtem meg, hogy épít­kezés közben leugorjanak. Át­adás után azért csak megtették.- Kőröshegyről továbbáll újabb hidat építeni?- Még nem tudom. A Hídépítő­nél most nem járnak túl jó sze­lek. Ha elkészül a tereprendezés, és a hídmérnökség, az én felada­tom itt véget ér, de még nem tu­dom, hogyan tovább. Egy biztos, ez a híd már az életem része ma­rad. A Balaton északi partján la­kom. Amikor reggel jövök a komppal, mindig üdvözlöm, és amikor megyek haza, mindig el­köszönök tőle. Az elejétől mon­dom, hogy az északi oldalon Ti­hany a látványosság, a délin pe­dig a völgyhíd, ami itt igenis meghatározó tájformáló erő. Én nagyon bízom benne, hogy meg­szeretik az emberek. Azt mon­dom, hogy a völgyhíd Somogy­ország büszkesége kell, hogy le­gyen. Azt is tudom, sokan még mindig úgy látják, hogy ebbe a szép somogyi tájba beraktunk egy betonfórmedvényt. Azt hi­szem, a látogatóink 99 százalé­kát sikerült meggyőzni, hogy ez a magyar bravúr az utókornak épült, aminek köszönhetően a Balaton környezeti terhelését is megoldottuk. Nagyon rossz érzés volt, amikor átadták. Fájóan néz­tük a kollégákkal. Azt mondtuk: ezt a szép hidat mostantól azok a mocskos kamionok használják.- Meglepődött, hogy az Év So­mogyi Emberének választották?- Igen, nagyon. Először azt hit­tem, ugratnak. Meg is kérdez­tem, van-e ennek pejoratív értel­me. Különben nagy büszkeség­nek tartom a díjat, ami a hídnak is elégtétel. Mindig rosszulesett, amikor bántották, mert nem ér­demelte meg. Ő egyébként nő az én megközelítésemben. Van egy­fajta érzelmi kötődésem hozzá. Először ronda sárkány volt, mert rengeteg bosszúságot okozott. Akkor 16 lábú óriás sárkány volt a felfogásomban, amit építet­tünk, építettünk, és amikor ösz- szeért, nő lett belőle. Nagyon szép az alakja, hosszúak a comb­jai, szépek az idomai. A nő most itt fekszik és nézi a tájat, Tihanyt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom