Somogyi Hírlap, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-09 / 7. szám

MEGYEI KORKÉP SOMOG' WtöSBSBKBKtKKRtKMXEBHKHHKM wesessssbbm Bálba készül GORJÁNNÉ PÁPICS EDIT, a berzencei Szeretet Szociális Otthon időskori részlegének vezető ápolója. - Bélaváron születtem, 1990-ben jöttem férjhez Berzencére. Azóta dolgozom az otthonban, kezdetben három műszak­ban a pszichiátrián, aztán részlegvezető lettem, és 1997 óta töltöm be a jelen­legi tisztségemet A szociá­lis törvényhez kapcsolódó változások foglalkoztatnak mostanában, meg a csalá­dom egészsége. Munkahe­lyemen javában készülünk a februári alapítványi bál­ra, amely minden évben az egyik legnagyobb kulturális rendezvény a faluban. WKmMsmm A herényi vállalkozó FÁBSICS JÓZSEF 1980 óta él Iharosberényben. - Ko­rábban a helyi termelőszö­vetkezetben dolgoztam, an­nak felszámolása után öt kollégámmal vállalkozásba kezdtünk. A társaság fő profilja a mezőgazdaság, de fémipari részleg is kapcso­lódik hozzá. 20-25 embert foglalkoztatunk. Két felnőtt gyermekem még a szülői házban él. Feleségem óvo­davezető Iharosberényben. Munkaidő után elfoglaltsá­got ad a szőlőhegy, gyümöl­csöseim vannak, bogyósok, meg 60-80 darab almafa és fenyőzünk. A polgárőrség tagjaként járőrözőm. Télen félő, hogy feltörik a szőlő­hegyi pincéket. Hangszerek a harcmezőn katonazenész Erényi Alajos a kaposvári gyalogezred harsonása volt A nyolcvannyolc éves tabi Erényi Alajos a második világháború alatt a ka­posvári 6. honvéd gyalog­ezred zenekarának tagja volt, harsonán játszott. Krutek József A napokban érkezett haza kórhá­zi kezelésről Erényi Alajos. A nyolcvannyolc éves férfival - aki katonazenész volt - a családi ház konyhájában beszélgettünk. Azt mondta: szomorú, hogy sosem je­lent meg írás a kaposvári gyalog­ezred zenekaráról, melynek - tu­domása szerint - egyedüli élő tag­ja. Erényi Alajos 1934-ben tizen­négy évesen a leventeszolgálat alatt lett zenész. Nagybátyja is tagja volt a zenekarnak, ő beszél­te rá, hogy - mivel érzéke volt a hangszerekhez - lépjen be a ze­nekarba. Hét évet töltött el leven­tezenészként, majd később fel­vették a 6. honvéd gyalogezred zenekarába.- 1941. október 13-án vonul­tam be Kaposváron a 6. honvéd gyalogezredhez - emlékezett vissza Erényi Alajos. - A három hónapos gyalogoskiképzés után jelentkeztem a katonazenekar­hoz. A sikeres felvétel után áthe­lyeztek. 1942. május 28-án a Ba­ross Gábor laktanyában bevago- nírozták a 6. és a 36. ezredet, il­letve az ezredzenekar csaknem felét a menethez csatolták. Vona­ton Lengyelországon keresztül a Dnyeper folyó melletti Reschitza településig mentünk. Onnét gya­log a hadsereggel együtt több mint 1200 kilométer után érkez­tünk a Don-kanyarba. Naponta 25-50 kilométert gyalogoltunk Erényi Lajos: hatvanöt éve nem vettem a kezembe a hangszeremet Az egykori katonazenekarból kevesen tértek haza a Don-kanyar mellől AZ ÖTVENKÉT TAGBÓL ÁLLÓ ka­posvári katonazenekarból 27- en maradtak itthon. A front­ra szállított huszonöt zenész közül csupán öten voltak sor­katonák, a többiek tartalé­kosok. Erényi Alajos volt az egyik besorozott. Húszán tér­tek haza, a sorállományúak közül egyedüliként a harso­nás. Öt zenésztársa hősi ha­lált halt. Az egykori katona­zenész kezében 65 éve nem volt hangszer. A zenészek ritkán vehették kézbe a hangszerüket a fronton felszereléssel, hangszerrel, én még a fényképezőgépemet is vittem. Erényi Alajos úgy emlékszik a 65 évvel korábbi eseményekre mintha ma történnének.- Kiérve a Don folyó környé­kére, hangszereinket Tül Nándor karnagy összeszedte, így később már nem zenéltünk - magyaráz­ta. - Ezután hármasával beosz­tottak bennünket élelmiszert fel­kutatni. Tóth Lajos őrmester és - Kun László honvéd zenésztársa­immal Phenski nevű település­re helyeztek, a Don folyó mocsa­ras, nádas partjára. A hátunk mögötti domboknál volt a német tüzérség, előttünk a folyón túl az oroszok. 1942. augusztus 6-án a folyón áttörtek az oroszok, és mi a tüzérségnél kerestünk mene­déket A németek lángszórók­kal tudták csak néhány nap alatt visszaverni, megsemmisíteni az áttörést. Ezután a sebesültek hátraszállításában segédkeztek a zenekar tagjai. Erényi Alajosék katonaze­nészként a fronton egyszer sem szólaltatták meg hangszereiket. Elsősorban őrszolgálati feladato­kat láttak el.- Katonazenekari pályafutá­som együk emlékezetes mozza­nata, hogy 1942. szeptember 19- én áthelyeztek Scserbakovóba, ahol a hadosztálybíróság volt. Itt másnap kivégeztek 25 zsidó munkaszolgálatost. Katonaként az idegenben is a földimet keres­tem. A legnagyobb megdöbbené­semre az udvaron a foglyok kö­zött megláttam Spitz Rezsőt, aki édesapám nyomdász tanulója volt Kaposváron. Titokban ma­gamhoz vettem a fényképezőgé­pemet, hogy felvételeket készít­sek. Több képet is sikerült há­rom méter távolságból készíte­nem Rezsőről. Azt is fotóztam, amikor a kirendelt orosz parasz­tok rudakból készült hordágyon holtan vitték az előre megásott sírgödörbe. Erényi Alajos elmondta: az el­ső világháború katonazenészei­nek története még megdöbben­tőbb. 1918 augusztusában 19-en kerültek hadifogságba. - Az oro­szok megparancsolták: játsszák el az Internacionálét, erre a ma­gyar himnuszt szólaltatták meg. Az összes zenészt kivégezték. Novoszibirszkben az Amur folyó partján áü az emlékmű a magyar katonazenészek emlékére. Újjáépítették a templombelsőt Kisbajomban Egy évig télen a közösségi házban, jó időben pedig a re­formátus templomban misé­zett a plébános Kisbajomban. Ugyanis a nádpadlós meny- nyezet állapota nem tette le­hetővé, hogy saját hajlékuk­ba járjanak a katolikus hívek. Most már elvégezték a szük­séges belső munkálatokat, az egyházmegye egymillió fo­rintos támogatásával - tud­tuk meg Bicsár László kutasi plébánostól. A 200 lelkes kö­zösség tagjai adományaikkal - még csillárt is ajándékoz­tak - hozzájárultak a ‘60-as években épült szent hajlék belső megújulásához. ■ Gamos Adrienn Lerövidítették az erdei utat Nagyatádnál Önerőből építette meg az utat Nagyatád és Rinyaszentkirály kö­zött a szentkirályi önkormányzat A közúton 22 kilométeres távol­ság az erdők között nyolc kilomé­terre rövidül. Molnár József pol­gármester elmondta: saját költ­ségvetésükből 12 millió forintot költöttek az útszakaszra, amelyet zúzottkővel borítottak, így jól jár­hatóvá vált az út, igaz, csak egy részét újították fel. A másik fele a SEFAG tulajdona. Az önkormányzat azt szeretné elérni, hogy az erdészet is áldoz­zon az út javítására. így télen- nyáron, gyalog elérhetővé válna a kistérség központja a Rinya- szentkirályon élők és a turisták számára. ■ Csikós Magdolna Fiiggönytervek a könyvtárban Olajképekből, fotókból és textíliából készí­tett függönyterveit mutatta be Szalma Karolina művésztanár a kaposvári Petőfi Emlékkönyvtárban. A különböző művészeti technikák ötvözetéből készült drapériák különleges hangulatot kölcsönöznek a bibliotékának. Az ablakon át című kiállítást február 29-éig tekinthetik meg az érdeklődők Szexképekkel zsarolt a volt férj, elítélte a bíróság Szexképekkel zsarolta volt fele­ségét egy mikei férfi. Felfüg­gesztett szabadságvesztés lett a „jutalma”. Feleségétől elvált, de az intim kapcsolattal nem hagytak fel. Egy ilyen alkalom­mal a férfi fényképfelvételeket készített, amelyeket a számító­gépén tárolt. Exfelesége később kétszázezer forintot követelt tő­le, de a férfi megfenyegette: ha nem mond le erről, felteszi a szexfotókat az internetre, el­küldi a nő szüleinek, illetve ki- plakátolja a faluban. Az asszony szüleinek postalá­dájába be is dobott egy kinyom­tatott képet. Jogerősen most két év börtönre ítélték, két évre fel­függesztve. ■ HÍRLAP - 2008. JANUÁR 9., SZERDA Bérlakások épülnek az egykori hajléktalanszálló helyén Kaposváron A kaposvári önkormányzat bérla­kásokat építtet az egykori hajlék­talanszálló helyén, a Kinizsi la­kótelepen. Ezt Szita Károly pol­gármester jelentette be kedden a helyszínen tartott sajtótájékoz­tatóján. Január másodikától az egykori SÁÉV-telepen 255 millió forin­tos beruházással kialakított új szálló fogadja Kaposváron a haj­léktalanokat - mondta a sajtótá­jékoztatón Szita Károly. - Gon­dozásukat, teljes körű ellátásu­kat mostantól a vöröskereszt vál­lalta a városban. Az önkormány­zat feladatellátási szerződést kö­tött a civil szervezettel, amely nem csupán az otthontalanok el­helyezését tűzte ki céljául, ha­nem képzésüket és a munka vi­lágába történő visszavezetésü­ket is. Az új épületben kétszer annyi hajléktalan nappali ellátá­sát tudják megoldani, mint a ré­gi telephelyen. Ezenkívül 50 személyes népkonyha is műkö­dik az új komplexumban, és 50 ember éjszakai elhelyezésére is lehetőség nyílik. A Kinizsi-lakó­telepen lévő, korábban építőipa­ri felvonulási épületekként mű­ködő telephelyen hamarosan megindulnak a bontási munká­latok - tette hozzá a polgármes­ter -, a területen.25 önkormány­zati bérlakás épül majd. Gulyás Jánostól, a központ ve­zetőjétől megtudtuk: a lakók az új helyen igyekeznek egymásra hatni, hogy mindenki vigyázzon a környezetére. Arra is sokkal inkább figyelnek, hogy minden­ki rendszeresen fürödjön. ■ Márkus Kata Sótonyi Tiborné, a vöröskereszt megyei szervezetének elnöke sze­rint a lakók véleményét is kikérik arról, miként rendezzék majd be az új hajléktalanszállót Fizetni kell a jelzőkészülékért Csurgó térségében Januártól térítési díjat kell fizetni a jelzőrendszeres házi segítség- nyújtásért a csurgói kistérség­ben. Maronics Gábor, a kistérsé­gi iroda munkatársa elmondta: a szociális szolgáltatások térítési díjának megállapítása törvényi kötelezettség. Eddig térítésmen­tes volt a szolgáltatás, ezentúl dif­ferenciáltan kell fizetni. Az intéz­ményi térítési díj 7064 forint évente. A szolgáltatás ingyenes, ha az ellátott havi jövedelme nem éri el a nyugdíjminimum három­szorosát. Ha eléri, ám nem halad­ja meg a három és félszeresét, ak­kor feleárat kell fizetni. A kistér­ségben hatvanhat készülékkel működik a szolgálat, s nem ter­veznek bővítést. ■ Varga Andrea 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom