Somogyi Hírlap, 2007. december (18. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-24 / 299. szám

14 SOMOGYORSZÁG KINCSEI SOMOGYI HÍRLAP - 2007. DECEMBER 24., HÉTFŐ a bibliai életkép Vörs karácsonyi meglepetése 60 éve mindig felépül. Európa legnagyobb templomi Betleheme ajándék mindenkinek, aki szívesen fogadja a kis falu szívből jövő szeretetét FENYŐBE, MOHÁBA ÁLMODOTT CSODA A Kis-Balaton fővárosának híres templomi Betleheme ajándék mindenkinek, aki szívesen fogadja a vörsiek szívből jövő szeretetét A Kis-Balaton fővárosa, Vörs egyedülálló kincset őriz. Egész Európában nincs párja a templomi Betlehemének. Vigmond Erika Buszok kanyarodnak a somo­gyi falu templomához, parkoló­helyet kereső autók lavíroznak az utcákon. Megszokott látvány decemberben és januárban Vörsön. A híres Betlehem ide­genforgalmi látványosságként mintegy ötvenezer embert vonz a Kis-Bálaton fővárosába. A bib­liai életképet már több mint fél évszázada építik fel a templom­ban. Két évtizede Futó Péter öt­letei alapján készül. - Nem egy­személyes munka ez - mondta Futó Péter. - Sokan a maguké­nak érzik. Aki megnézi a vörsi Betlehemet, ne csak a mérete miatt tegye, hanem lássa mögöt­te egy közösség összetartó mun­káját is. Anyagias, rohanó vilá­gunkban, ahol lassan minden­nek időben és forintban kifejez­hető értéke lesz, van valami, ahol semmi nem kerül pénzbe. Ehhez mindent az erdőn-mezőn szedünk össze. Értéke pedig az, hogy közösen összefogva szeré­téiből rakjuk össze. Minden év­ben több tévében bemutatják, újságban lefényképezik azért, mert a legnagyobb. Pedig ebben nem az a különleges, hogy a leg­nagyobb. Egyetlen évben sem kell senkit megkérni, hogy jöj­jön és építse. Mindenki jön és segít, mert nagyszerű dolog lát­ni, hogy szépséget és örömet ta­lálnak benne az embereknek. A vörsi Betlehem nem volt mindig Európa legnagyobb templomon belüli bibliai élet­képe. Az új elképzelések, öüetek az Hatvan éve építik A betlehemet a vallásgya­korlást legszigorúbban til­tó időkben is nagy összefo­gással építették a helybeli­ek. A szent családot először 1948-ban Futó Tibor költöz­tette a templomba. A hetve­nes években Miklósics Jó­zsef vette át az építést, húsz éve pedig Futó Péter keze alatt formálódik a bibliai életkép. eltelt évek alatt egyre nagyobb teret hódítottak el a templom­ból. Olyannyira, hogy a mohá­val és fenyővel körülölelt ötven négyzetméteres bibliai életkép­pel Guinnes rekordra pályáz­tak a világ legnagyobb templo­mon belül épített Betlehem ka­tegóriában. A világelsőségre tö­rő kísérlet azonban pályázati útvesztőben rekedt. Tulajdon­képpen az alapterület harminc­öt négyzetméter, de a háttérrel és a domboldallal együtt ötven négyzetmétert lehet számolni. A mostani építéséhez negyven láda mohát, harmincöt fenyő­fát és másfél köbméter deszkát, lécet, gerendát használtak fel. Úgy harmincán egy hétig ala­kítgatták, rendezgették a Betle­hemet, sokszor éjszakába nyú­lóan. A gipszből készült ember és állatalakok kivételével min­den természetes anyagból van, még a tavacskába is igazi víz került. A Betlehemet a templo­mi épület korlátái miatt már nem lehet tovább növelni. A részletek harmóniája teszi különlegessé a Betlehemet a kezdeti években csak szent­estére készült el a Betlehem. Az ezredforduló óta építik fel advent első vasárnapjára, s szerveznek köré rendezvényso­rozatot. - 1977-től 1984-ig mi- nistráltam a templomban, s akkor segítettem először Jézus szi'iletésének bibliai jelenetét felépíteni - emlékezett Futó Pé­ter. - Fontosak a részletek, mert azok adják a teljes össz­hatást, a Betlehem harmóniá­ját, ami különlegessé, felejthe­tetlenné teszi. Például a figyel­mes szemlélő látja a sziklák között megbújó bokrot vagy az elszáradt fát, ami próbál kihaj­tani. Örömmel dolgozom a kör­nyezetet alkotó aprólékos rész­leteken is. Némi fantáziával gyönyörű dolgokat lehet kihoz­ni a természetes anyagokból vagy azok felhasználásával. Futó Péter: ke­zet formázó tus­kó alakult át ki­hajtani készülő fának SZERINTEM futó Márton nyugdíjas: - Az öcsém, Futó Tibor volt az első építője a Betlehemnek. Végig­kísértem a változásait, láttam, miként lesz egyre nagyobb és nagyobb. Kezdetben, a mosta­nihoz képest, csak negyedak­kora volt. A többiekkel együtt én is sokat segítettem. Tizen­két évig voltam például állandó ügyeletes, aki fogadta a Betle­hemre kíváncsi látogatókat. Péter jánosné szakácsnő: ­Nemcsak arra lehetünk büsz­kék, hogy megkapta a világhí­rű Betlehemünk a Somogyor- szág kincse címet, hanem arra is: közösségi összefogással ké­szül évről évre. Bizony mindig gyönyörűre sikerül. Az építés­sel nem fejeződik be a munka. Szolgálatot is adunk: mindig van valaki a templomban, aki kalauzolja az érdeklődőket. SIMON RUDOLFNÉ nyugdíjas: - Nagyon ügyesek a vörsiek, hogy ilyen csodát hoztak létre. Itt lakom a templom mellett, s látom, milyen rengetegen ér­keznek. Olykor 7-8 busz is jön egymás után, vasárnaponként pedig autóval is alig találnak helyet. Sokan ilyenkor a Betle­hem mellett másik nevezetessé­günket, a tűzoltómúzeumot és a szappankiállítást is megnézik. Kincsként őrzött tűzoltóereklyék évforduló Huszonöt éve épült meg a lánglovagok múltjának múzeuma Vörsön Keresztek és szakrális szobrok faluja Szentpál Vörsön 125 éve töretlen a tűz­oltóhagyomány. Nem véletlen, hogy az ország egyetlen vidéki tűzoltómúzeuma is itt épült meg. Éppen huszonöt éve, mi­kor az önkéntes tűzoltók meg­alakulásuk 100. születésnapjá­ra készültek. Az épületen min­den a falusiak keze munkája, hiszen mindannyian hozzátet­tek valamit. Ha kellett, hónuk alatt vitték a deszkát, szöget. - Mikor elkészült az épület és kiállítottuk a meglévő tárgya­inkat, akkor lepődtünk meg: ez bizony kevés - mondta Farkas Lászlóné, a múzeum vezetője. - Felvettük a kapcsolatot a bu­dapesti tűzoltómúzeummal, és az akkori igazgató, Minárovics A tűzoltók múltját felidéző járművek közül jó néhány ma is működőképes János patrónusa lett elképzelé­seinknek. Gyönyörű, raktáron álló gépeket kaptunk - idézte fel a múzeumvezető. Vörs egyik büszkesége az országos hírű tűzoltómúzeuma. Akik a láng­lovagok történetére kíváncsiak, azok számára igazi kincsesbá­nya a kiállítóhely. A XIX. századtól szinte min­den hazai tűzoltószerszámot és -öltözéket felsorakoztattak. Itt található például az egyik gőz­gép, amiből Európában csupán négy van. A működőképes gé­peket kölcsön is adják, főleg hagyományőrző bemutatókra, de filmforgatás kelléke is volt az egyik korabeli motoros fecs­kendő. ■ Vigmond E. Akár országosan is egyedülálló lehetne Somogyszentpál az ar­culatát meghatározó útszéli ke­resztjeinek és szakrális szobra­inak számával. Kevés olyan kisfalu van, amely huszonhat keresztet, kegyszobrot őriz. Többségüket 1857 és 1927 között állították a falusiak szőlőhegyekbe, tele­pülésre vezető utak mentén, templom köré, házajk elé. Mindegyik megvan ma is, fel­újításukról folyamatosan gon- 1 doskodnak. Eredetüket és múlt- f jukat a falu szülöttje, Bogdán J Tibor főorvos húszéves kuta- 1 tómunkával dolgozta fel a So- s. mogyszentpál egyháztörténete A keresztek, kegyszobrok keszthe- című könyvben. lyi kőfaragómesterek munkái

Next

/
Oldalképek
Tartalom