Somogyi Hírlap, 2007. december (18. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-24 / 299. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2007. DECEMBER 24., HÉTFŐ KARÁCSONY Farkasűző erdélyi karácsonyok vadászat Embernek is, állatnak is meg kell adni a menekülés lehetőségét Harminc évig dolgozott erdészként, és szinte ugyanennyi ideig a mai napig jogászként Kartali László. Erdélyben erdész­gyakornokként farkas­sal, medvével, emberrel akadt össze. F. Szarka Ágnes- Cegléden született, majd Abonyban járt iskolába. Innen elég messze van Görgényszent- imre. Hogy került oda?- A szülővárosomban kirúg­tak a polgári iskolából, így ke­rültem Abonyba. Elvégzése után egy ismerősöm tanácsára próbálkoztunk meg az erdélyi szolgálattal. Az elhatározás után két héttel már kint vol­tunk. Mint gyakornokok min­den, vadászattal kapcsolatos munkát végeztünk. Lestük a vadat, hajtottunk, előkészítet­tük a vadászatokat. Legtöbb­ször farkasra, vaddisznóra és hébe-hóba medvére vadásztak. A sebzett medve különösen ve­szélyes, Uyenkor senki nincs biztonságban tőle.- A medvét említi mint veszé­lyes vadat. Azért a farkasokról se feledkezzünk meg. Élelem híján az embert is megtámad­ják.- Ez inkább csak legenda. Az igaz, hogy időnként betörtek a falvakba, de mindössze két olyan esetről tudunk, amikor tényleg farkas végzett az em­berrel. Én magam egyszer talál­koztam a faluban farkassal. Puskával a vállamon ballagtam olyan utcán, ahol egy-két vil­lany égett. Naftalinnak, a zsidó boltosnak a kutyája feszülten figyelt valamit. Csak nehezen vettem észre az osonó ordas szi­luettjét. Egy pillanat műve volt, már szinte úszott a levegőben, és elkapta a kutya nyakát. Sze­rencsém volt, mert utólag kide­rült, egy egész falka garázdál­kodott a faluban. A görgény- hodáki pópa halálát is a farka­sok számlájára írták először, hiszen csak a csontjait találták meg két falu között. Később ki­derült, hogy pityókásan elaludt, megfagyott, és úgy ették meg a farkasok. Volt egy gróf is, még a szabadságharc idején, aki kisgyerekekkel, szánon ment át Kartali László: -Inkább csak legenda, hogy a farkas emberre is támad. Két ilyen esetről tudni csak a havasokon. Állítólag megtá­madták őket a farkasok. A gróf hogy menekülhessen, ez egyik gyereket ledobta a szánról. Amikor kiderült, hogy mit tett, kiátkozták.- A havasokban időnként az emberekkel is meggyűlt a baja.- Mint minden erdős terüle­ten, itt is gyakran megjelentek a rapsicok. A sok figyelmezte­tés ellenére sem féltem tőlük. Fiatal voltam, puska a válla­mon. Karácsony előtti napok­ban jártam az ellenőrző kör- utamat, amikor lövést hallot­tam. A tisztáson egy ember épp egy vaddisznó-süldőt zsigerelt. A rövid csövű puskáját letá­masztotta. Egy tíz év körüli kis­gyerek segédkezett neki. Fele­lősségre vontam, de szánakoz­va nézett rám. Azt mondta, fel­jelenthetem, lecsukathatom, neki már mindegy. Gyerekei vannak, jön a karácsony, nincs otthon hús. Szabálytalan volt, de elengedtem, nem szóltam a főnökömnek az esetről. Este, amikor megszólalt a templom harangja, különös érzésem volt. Mintha az a harang külön ne­kem szólt volna.- Ma már azon kevesek közé tartozik, akik még Széchenyi Zsigmondnak is hajtottak.- Tildy Zoltánnal, az akkori köztársasági elnökkel érke­zett a gróf úr Kardosfára va­dászni. Szerény, csendes em­ber volt. Beszélgettünk, ami­kor a hajtásból kitört egy vad­Még napidíjas erdész is volt KARTALI LÁSZLÓ 1927. ápri­lis 29-én született Cegléden. Abonyban fejezte be a pol­gári iskolát, majd 1943-ban Görgényszentimrére került erdészgyakornoknak. 1947- től Kardosfán volt napidí­jas erdész. 1949-ben meg­nősült, 1960-ban Pécsen jo­gi diplomát szerzett. 1973- ig Lipótfán erdészetvezető, majd napjainkig a magyar- atádi téesz jogásza. Három gyermeke, öt unokája és egy dédunokája van. De­cember harmincegyediké­től szándékai szerint már „csak” nyugdíjas. Szívinfarktust kapott a vaddisznó kartali Lászlónak a legiz­galmasabb a vaddisznó­vadászat volt. Ilyenkor fogta el az a vadászláz nevű, szívet bizsergető iz­galom. Mesélte, hogy az esetleges sikertelenséget duplán szenvedte meg, hi­szen ilyenkor a kollégái „kiszekálták” a világból. Vaddisznó-süldőre vadá­szott, de nem volt pontos a célzás. A sebzett vadnak közvetlen közelről adta meg a kegyelemlövést. Ám a zsigerelésnél kiderült, csak egy lövedék volt ben­ne. Az ugratást most sem úszta meg, hiszen ráfog­ták, hogy nem is a lövés, hanem szívroham okozta a disznó halálát. disznó, szóltam neki, hogy lő­ni kéne, mert egyre messzebb jut. Azt mondta, adjuk meg a vadnak is a menekülés le­hetőségét. Majd felkapta a puskát, és lőtt. A disznó elbu­kott, és többet nem mozdult. Azt a lövést tanítani kéne. De mindez már csak emlék. Évekkel ezelőtt végleg letet­tem a puskát. Nyolcvanéves vagyok, ebben a hónapban végleg eltettem a paragrafu­sokat is. Emlékezetes karácson Az áldozati csirke rózsás Márton, a drávai bödönhaj ó-temető felfede­zője: - Néhány éve kará­csony másnapján a Barcs környéki Szili-tanyán ku­tattam - ahol már a közép­korban létezett település -, és egy lefelé fordított cse­répedényre bukkantam. Sajnos, nem pénz volt ben­ne, csupán csirkecsontok­kal volt tele. Az edényről kiderült: a XIV. században készült, s azóta a múzeu­munkban látható. A csirke­csontokról pedig megtud­tam: építési áldozat volt. Egykor az alapba élő vagy levágott baromfit falaztak be az építőmesterek. Ezzel az áldozattal igyekeztek biztosítani, hogy az épület sokáig álljon. Rendőr lesz a fia is ősz ISTVÁN nagyatádi rend­őrkapitány: - Kettőt emel­nék ki. Az egyik egy 19 év­vel ezelőtti, amikor a mára már felnőtt fiammal, első szülött gyermekemmel az első közös karácsonyt ün­nepeltük. A második emlé­kezetes ünnep is részben hozzá kapcsolódik. Tavaly december 15-én lettem a nagyatádi kapitányság - akkor még megbízott - ve­zetője. Ez volt az első olyan év végi ünnep, melyet eb­ben a beosztásban tölthet­tem, s ekkor jelentette be a fiam is, hogy folytatva a családi hagyományt, rend­őr szeretne lenni. így álta­la és a munkám által ket­tős ajándékot kaptam. Eleséggel feldíszített fenyő a madarak karácsonyfája a természet hajléktalanjai Télen kevesebb az élelem, ezért minden ajándék öröm, s jólesik egy meleg odú is Különleges díszítésű fa áll a gyótapusztai vadásztársaság vadászházának udvarán. Kü­lönböző nagyságú állatbőrök lógnak rajta. Igazi ünnepi terí­tett asztal a madaraknak. - A természet egy darabig ad még élelmet: kökényt vagy éppen ga­lagonyát csipegethetnek a ma­darak. Ha már ez sincs, akkor jövünk mi - mondta Borosán István vadászmester. - Fontos, hogy táplálékban gazdag le­gyen, amit kapnak. Ilyenek a faggyús állatbőrök. Mikor kite­rítjük az ágakra, tömegével lóg­nak rajta, például a cinkefélék. Pergamenvékonyságúra letisz­títják. Nincs jobb tímár, aki job­ban kikészítené. A téli szállás­ról sem árt gondoskodni. Nem luxuskörülményekben kell gon­dolkodni, egy meleg odú is kivá­lóan véd az éjszakai hidegektől.- A madárkarácsony arról szól, hogy rendezzünk a vadon élő állatoknak is karácsonyt - tette hozzá Mikics Norbert, a Dél-balatoni Természetvédelmi Egyesület titkára. - A szeretet ünnepe alkalom arra is, hogy a környezetünkben élő állato­kat megajándékozzuk. Tehát menjünk ki a szabadba, és vi­gyünk magunkkal előre elké­szített madáreleséget. A mada­rak valahol a természet hajlék­talanjai. Kisebbek az erdők, ke­vesebb az élelem, amivel átvé­szelhetik a telet. ■3 Z ■< S I Karácsonyi terített asztal várja a fákon a madarakat Gyótapusztán A madárkalács KISEBB EDÉNYBE, mint példá­ul tejfölösdobozba napra­forgómagot, kölest, elapró­zott dióbelet, mogyoródara­bokat tesznek. A magvak arányán lehet változtatni, vagy ha nincs más, akkor elég hozzá a napraforgó- mag is. Olvasztott zsírt, fagy- gyút csurgatnak rá: csak annyit, ami az összeragasz- táshoz kell. Hagyják meg dermedni, majd kifordítják a dobozból, és hálóba te­szik. Alkalmas, amiben a narancsot árulják. A Madártani Egyesülettel számos óvodába, iskolába el­vitték már a madárkarácsony szellemét. A gyerekek elsőként azzal ismerkedtek, hogy mit nem lehet adni az állatoknak: mint kenyeret vagy éppen meg- avasodott szalonnát. Viszont a gyümölcsök mellett a madár­kalács is csemege a számuk­ra. Megtanulhatták, hogyan kell etetőt készíteni, vagy a magva­kat úgy felfűzni színek és for­mák szerint, ami nagyon szép láncot alkot. Vásárolni is lehet olyan díszre formázott elesége- ket, melyekkel egy udvaron ál­ló bokor vagy fa kicsinosítható a madaraknak. ■ Vigmond Erika

Next

/
Oldalképek
Tartalom