Somogyi Hírlap, 2007. december (18. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-23 / Vasárnapi Somogyi Hirlap, 51. szám

2 2007. DECEMBER 23., VASARNAP Százötvenmillió forintos heroinfogás Nagylaknál TÖBB MINT TÍZ KILÓ, 150 mil­lió forint értékű heroint fog­laltak le tegnap a vámosok Nagylaknál egy bolgár sze­mélyautóban. A pénzügy­őröknek az tűnt fel, hogy a jármű utasterét átalakítot­ták, ezért a további vizsgá­lathoz a kábítószer-kereső kutyát is segítségül hívták. A kutya a gépkocsi hátsó üléstámlájánál egyértelműen kábítószert jelzett, és miu­tán megbontották az ülés­támlát, 20 csomagban ösz- szesen 10,5 kilogramm he­roint találtak a vámosok. Özönlenek a kérelmek az energiaár-támogatásra mintegy 1 millió 300 ezer, a jövő évre vonatkozó kére­lem érkezett a Magyar Ál­lamkincstárhoz december 21-éig - adta hírül tegnap a Szociális és Munkaügyi Mi­nisztérium. Az igénylők kö­zül több mint 880 ezren kapták meg a támogatásról szóló határozatot, hiánypót­lásra pedig mintegy 350 ezer kérelmet küldtek visz- sza. Akik idén december 31- éig leadják a jövő évi ener­giaár-támogatási igényüket, januártól megkapják a tá­mogatást. Akik január 1-je után nyújtják be a kérelmet, a támogatást a benyújtást követő hónaptól kapják. Sarkozy erős afgán hadsereget akar az önálló afgán hadsereg létrehozása a kulcsa az afga­nisztáni nemzetközi erőfe­szítések sikerének - véleke­dett Nicolas Sarkozy francia elnök kabuli villámlátogatá­sán szombaton. „Szövetsége­seinkkel együtt továbbra is azon kell dolgoznunk, hogy az afgán hadsereg mielőbb önállóvá váljon” - jelentette ki Sarkozy Afganisztánban szolgálatot teljesítő francia katonák társaságában elköl­tött ebédje során. Sarkozy Kabulba látogatott Csúszik a NASA 2011-es Mars-misszió indítása AZ amerikai űrügynökség (NASA) két évvel elhalasztot­ta következő Mars-missziójá­nak 2011-re tervezett indítá­sát. A halasztás oka a NASA programigazgatójának, Doug McCuistonnak szom­bati közlése szerint az, hogy „érdekkonfliktus” alakult ki a között a két kutatóvállalat között, amelyek egymással vetélkednek a 2011-ben út­nak indítandó következő űr­szonda küldetésével kapcso­latos egyik szerződés elnye­réséért. KÖZÉLET, POLITIKA Eltemették a nyugati határt schengen Sátoraljaújhelyi incidens: éjjel leszerelték a behajtani tilos táblákat Jósé Manuel Barroso EU-bizottsági elnök, Jósé Socrates portugál, Gyurcsány Ferenc magyar, Róbert Fico szlovák kormányfő és Günther Platter osztrák belügyminiszter tegnap Hegyeshalomnál Korábban a határállomá­sok közti senki földje elvá­lasztotta az embereket - jelentette ki tegnap Gyurcsány Ferenc minisz­terelnök azon a Hegyesha­lomnál tartott ünnepsé­gen, amelyen részt vett többek között a szlovák és az osztrák belügyminisz­ter, valamint az Európai Bizottság elnöke is. Vég Márton - Maros László A belső határőrzést lebontó eu­rópai térség kibővítése alkalmá­ból útjelző emlékoszlopot avat­tak szombat délelőtt a schen- geni ünnepségsorozatot lezáró, nagyszabású hegyeshalmi ren­dezvényen. Az eseményen ma­gyar és külföldi vezetők is részt vettek, köztük Gyurcsány Fe­renc kormányfő és az Európai Unió legmagasabb szintű veze­tői. Más elfoglaltsága miatt azonban Orbán Viktor, a Fidesz elnöke távol maradt. A díszegységek tisztelgése, majd a magyar, osztrák és szlo­vák himnusz elhangzása után elmondott ünnepi beszédében a magyar miniszterelnök kijelen­tette, hogy szabadnak lenni fele­lősség is: osztozni kell a szabad­ság, a demokrácia és az emberi méltóság értékeinek őrzésében. „Mi erre felkészültünk. Felké­szültünk arra, hogy büszke ma­gyarként védjük, erősítsük Európát” - hangsúlyozta. A kormányfő emlékeztetett ar­ra, hogy a magyar nyelvben a ha­tárok között húzódó keskeny fóldsávot senki földjének neve­zik. „Mostantól az országokat, népeket elválasztó senki földje a demokrácia, a közös európai szabadság földje lesz, amely nem elválaszt, hanem összeköt” - húzta alá. Felidézte Alois Mock volt osztrák és Horn Gyula egy­kori magyar külügyminiszter történelmi, Közép-Európa átala­kulását elindító tettét, amikor ti­zennyolc évvel ezelőtt átvágták a vasfüggönyt jelképező szöges­drót akadályt. Gyurcsány szerint a politikai után most a fizikai ha­tárok is leomlottak. Köszönetét mondott mindazoknak, akik ezt lehetővé tették, és nem adták fel a demokrácia és a szabadság álmát. Ausztria képviseletében Günther Platter belügyminisz­ter arra hívta fel a figyelmet, hogy Európa megosztottságának immár vége van. „Valódi szabad­ságot élhetünk meg. Nagy nap ez a mai, nem csupán a schen- geni övezethez csatlakozó orszá­gok, hanem a többi uniós tagál­lam, köztük Ausztria számára is” - mondta. Rövid szónoklatában Róbert Fico szlovák kormányfő különle­ges karácsonyi ajándéknak mi­nősítette a határőrzés megszű­nését, a schengeni övezet kibőví­tését. Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke olyan jelképes eseménynek nevezte a schengeni nyitást, amelynek roppant fontos következményei lesznek az európai lakosság szá­mára. Leszögezte, hogy a határ- sorompók lebontásában a népek egymás iránti bizalma fejeződik ki. Szerinte most kezd majd el működni igazán az egységes Eu­rópa, méghozzá a béke, a demok­rácia és a szabadság értékei mentén. Közben kisebb incidens tör­tént a zempléni Sátoraljaújhely és a szlovákiai Kisújhely közötti Ronyva hídnál, a volt közúti, most csak gyalogos határátkelő­nél. Ismeretlenek ugyanis lesze­relték a behajtani tilos táblákat a szlovák oldalon szombatra virra­dóra. A szlovák hatóság válaszul beton virágtartókkal szűkítette le az utat. Helyi szóbeszédekből ugyanakkor úgy tudni, hogy a határ mindkét oldalán élők részt vettek a táblák leszerelésében, és jelezték, hogy ismét megteszik, mert nem értenek egyet azzal, hogy személyautóval nem lehet átmenni a határon. Sátoraljaúj­helyen még pénteken tartották a határtalan ünnepséget, amikor­tól is a schengeni egyezménynek köszönhetően ismét szabad lett az átjárás a trianoni döntéssel kettészakított zempléni város két része között. Jól működik a schengeni információs rendszer ALIG HUSZONNÉGY ÓRA ALATT négyszer jelzett találatot Röszkén a Schengeni Informá­ciós Rendszer a schengeni kül­ső határon - tájékoztatott a Szeged Határrendészeti Kiren­deltség. Az egy napja már teljes üzemben működő rendszer sze­rint két körözést a német, egyet a cseh, egyet pedig a magyar hatóságok adtak ki. A NÉGY SZEMÉLY ÜGYEI között vannak olyanok, amelyeket át­adtak a csongrádi rendőr-főka­pitányságnak, és volt olyan sze­mély is, akinek a belépését meg­tagadták a schengeni övezetbe. Fazakas: az ország elismerése “életutam során legalább ezer alkalommal léptem át Hegyes­halomnál az osztrák-magyar határt - nyilatkozta lapunknak Fazakas Szabolcs európai kép­viselő, aki az Európai Parla­mentet képviselte a hegyeshal­mi ünnepségeken. - Ez a határ- állomás korábban minden ma­gyar számára nemcsak az ad­minisztratív korlátozásokat tes­tesítette meg, hanem egyben ha­zánk európai közeledésének szimbolikus akadályát is jelké­pezte” - mondta. A magyar kép­viselő szerint a mosta­ni határnyitás mél­tán tekinthető az Európai Parla­ment sikerének is. Fazakas szerint az ország történel­mi szerepének elismerése is, hogy egy ma­gyar képviseli az Európai Parlamentet. A magyar politikus kép­viselte az Európai Parla­mentet az ün­nepségeken A gyepűtől Schengenig: a nyugati határ mindössze 86 évig volt zárva vízummentes ősidők A Habsburg birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia korában a Bécs fennhatósá­ga alá tartozott területeken ugyanolyan zavartalan volt a közlekedés, mint napjaink­ban. Sőt békeidőben Nyugat- Európában sem kértek vízu­mot. De a XIX. században Románia és Szerbia felé már beutazási engedély kellett. 1956-57 fordulóján csak­nem kétszázez­ren mentek át az átmenetileg nyitott határokon Nyugat felé. A legtöbben végül Amerikában tele­pedtek le. TRIANONI SZIGORTÓL 1956-IG A trianoni szerződés aláírá­sa után hazánk szinte lehe­tetlen helyzetbe került. Az utódállamok vízumkény­szert vezettek be. 1949-től leereszkedett a vasfüggöny, majd aknazárral és drótke­rítéssel Ausztria felé lezárták a határt. A politikai helyzet enyhülésével azon­ban az aknákat felszedték. Az 1956-os forradalom után százezrek hagyhatták el az országot. ENYHÜLÉS, TEUES NYITÁS A kádári enyhüléssel a 60-as években megindulhatott a turizmus a szocialista orszá­gok irányába, majd a helsin­ki záróokmány aláírásával Nyugatra is egyedi elbírálás­sal, háromévenként, hihetet­lenül kicsi valutakerettel. A Gorenje-turiz- mus idején, 1989-ben csak a valutakeret jelen­tett korlátot, emiatt vitték ki a lakosok az idő­sebb rokonokat, kisgyerekeket is. A vasfüggönyt hi­vatalosan 1989. augusztus 24-én vágták át. Előtte három nappal Németh Miklós kormánya eldön­tötte, hogy kien­ged Ausztriába mintegy 23 ezer keletnémet me­nekültet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom